Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1963-06-15 / 12. szám

ELNÖKSÉG ÜLÉSE UTÁN ÍRTA: BOGNÁR JÓZSEF XVI. évfolyam, 12. szám. 1963. június 15. Ara: 2 forint A Világszövetség elnöksége az elmúlt esz­tendőkben többször megtárgyalta a munkánk­kal összefüggő legfőbb politikai és társadalmi problémákat. Az elnökségben — amint az a Magyar Hírek olvasói előtt ismeretes — a mai magyar társadalom minden egészséges irány­zatát és árnyalatát kifejező közéleti szemé­lyiségek foglalnak helyet. Az elnökség tagjai­nak gazdag tapasztalata — amelyet többen közülük éppen külföldön szereztek —, hozzá­értése, tapintata és széles látóköre biztos iránytűt jelentett számunkra konkrét tevé­kenységünkben. Elnökségünk legutóbbi teljes ülése azonban — túlzás nélkül állíthatom —, igen fontos mér­földkövet jelent a Szövetség munkásságában. Több volt tehát, mint szokásos elnökségi ülés, vagy konkrét munkaértekezlet; hiszen a tár­gyalt, vagy felvetett problémák munkánk lé­nyegét, értelmét, céljaink és feladataink egé­szét érintették. Erről az ülésről, illetve az ott tárgyalt problémákban kialakult álláspontok­ról szeretném tájékoztatni a Magyar Hírek ol­vasóit. A Világszövetség munkája új fázisba érke­­, zett. Minden politikai, társadalmi,vagy gazda­sági szervezet életében, amely organikusan fejlődik és gyarapszik, adódnak hasonló pilla­natok. Tevékenységünk szerény keretek között in­dult el és szűk térre szorítkozott. Az elmúlt években azonban mennyiségi és tartalmi szem­pontból hatalmas fejlődést valósíthattunk meg. A Magyar Hírek egyre több helyre jutott el, a különböző Egyesületekkel való kapcsolata­ink egyre intenzívebbé váltak, egyre több kül­földön élő magyar látogatott el hazánkba, kez­dett el velünk levelezni és intézett hozzánk különféle kérdéseket. Az ily módon felmerülő kérdések jelentős része társadalmi-politikai jellegű és azok in­tézését a Világszövetség — hála a lelkes és ön­feláldozó munkatársi gárdájának — a maga hagyományos eszközeivel képes megoldani. A felmerülő problémák másik része azonban — mint a hazatelepülési, útlevél, vízum, devi­zális stb. problémák — jellegzetesen admi­nisztratív-hivatali jellegűek, amelyeket a világ minden országában különböző hatóságok in­téznek. Ezen problémák elintézése nem tarto­zik a Világszövetség kompetenciájába, de fi­gyelembe kell venni, hogy a külföldön élő ma­gyarok zöme a Szövetséggel tart kapcsolatot. Ennek következtében a Világszövetségnek az illetékes hatóságokhoz kell továbbítania a ha­sonló kérelmeket és megkereséseket és sürget­nie kell azok méltányos és igazságos elintézé­sét. Módot kell tehát találnunk arra, hogy a kül­földi magyarok problémáival foglalkozó szer­vekkel intenzív, tartalmas és termékeny kap­csolati formákat tudjunk teremteni. El kell mélyítenünk kapcsolatainkat azokkal a hazai társadalmi szervezetekkel is, amelyek valami­lyen vonatkozásban —, kapcsolatban állnak vagy állhatnak külföldön élő magyarokkal vagy hazatelepülőkkel. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocia­lista Magyarországon a hatóságok munkáját a jóindulat és a jó szándék vezérli. Mégis, a kül­földi magyarokkal összefüggő problémák gyak­ran bonyolultak és a velük kapcsolatos eljárási módszerek nehezen illeszthetők be valamilyen sémaba. E tekintetben a Világszövetségnek, amely nagyobb helyzetismerettel rendelkezik és a szőbanforgó személyeiket js többnyire is­dr. bognár József a Magyarok Világs-övetsége Elnöksége elnöke, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnöke meri, — ha egyébként nem, legalább levelezés­ből —, segítséget kell nyújtania az illetékes ha­tósági szerveiknek. Más társadalmi szervezetektől sem várhat­juk, hogy egyik napról a másikra a Szövetség normáiban gondolkozzanak, vagy a felmerülő problémákban azonnal kiigazodjanak. Helye­sen utalt a vitában Bugár Jánosné, a SZOT titkára arra, hogy a Szövetségnek is türelmet kell tanúsítania ezen a téren, és módot kell adnunk a többi társadalmi szervezetnek arra, hogy problémánkkal alaposabban megismer­kedjék. A különböző társadalmi és állami szerveze­tekkel való kapcsolatok megjavítását, eleve­nebbé és termékenyebbé tételét célozza az El­nökség kiegészítése, kibővítése. Az olvasó bi­zonyára felfigyel arra, hogy a kibővített elnök­ségben helyet foglaló személyek egyes társa­dalmi vagy állami szervezetek képviselői is. A Szövetségnek mennyiségileg több, tartal­milag mélyebb és árnyaltabb munkát kell vé­geznie; ezt azonban nem a bürokrácia növelé­sével, a munkatársak létszámának emelésével szeretnénk megoldani, hanem szélesebb társa­dalmi-politikai bázis megteremtésével. Aki ha­sonló szervezeti problémákkal valaha is szem­benézett — gondolom igazat ad az Elnökség­nek abban, hogy a társadalmi-politikai munka színvonala nem az adminisztráció méreteitől, hanem a szervezetben munkálkodó személyisé­gek politikai-emberi minőségétől és erkölcsi erejétől függ. A továbbiakban az Elnökség megállapította, hogy a Szövetség külföldi munkáját kedve­zőbb felételek között végzi, mint korábban. A felételek megjavulása és a lehetőségek bő­vülése több tényezővel függ össze. a) A Magyar Népköztársaság nemzetközi te­kintélye az elmúlt években igen nagyot nőtt. Ma már gyakran a szocializmussal szemben álló, a realitásokat azonban felismerő és tár­gyilagosságra törekvő emberek is elismerik hazánk eredményeit. Bárhova megyünk a vi­lágban — az Egyesült Államoktól Afrikáig —, ennek számos jelét tapasztaljuk és bizonyíté­kát látjuk. A nemzetközi közvéleményben végbement változás a külföldön élő magyarokra is érez­tette hatását. b) A külföldön élő magyarok jobb és sokol­dalúbb tájékoztatást kapnak az ország ügyei-A Magyarok Világszövet­ségének elnöksége május 28-án teljes ülést tartott. Az elnökség Bognár József pro­fesszornak. a Világszövetség elnökének beszámolója után az elnökség tagjai közé ik­tatta Bugár Jánosnét. a SZOT titkárát, Jakab Sán­dort, az Országos Idegenfor­galmi Tanács főtitkárát. Kal­lós Ödönt, a Magyar Keres­kedelmi Kamara elnökét. Dr. Káldy Zoltán evangélikus püspököt. Nádasdi Józsefet, a KISZ KB titkárát. Dr. Rosta Endrét, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyve­zető elnökét. Rostás Istvánt, ről, mint korábban. E jobb tájékoztatás leg­főbb pillére a Magyar Hírek, amely nehéz fel­adatait az elmúlt időben derekasan oldotta meg. Az anyaországról való tájékozódás és kap­­:solat azonban ma már nemcsak a sajtón és rádión keresztül valósul meg. A hazalátogató külföldi magyarok, vagy a hazaiak külföldi utazásai, levelezés, tájékoztató könyvek ki­adása én küldése egyaránt ezt a célt szolgálják. c) A hazatelepülő, vagy változatlanul külföl­dön élő magyarok egyaránt érzik a kormány és a magyar társadalom irántuk megnyilvánuló jóindulatát, megértését és segítőkészségét. E tényezőknek köszönhetjük, hogy munkánk feltételei megjavultak és változatlanul őrköd­nünk kell azon — illetve pozitív javaslataink­kal elő kell segítenünk —, hogy e tényezők még kedvezőbben alakuljanak. Egybehangzó volt az Elnökség véleménye abban is<, hogy a külföldön élő magyarok min­den rétegével érintkeznünk kell, világnézeti, vallási és generációs különbség nélkül, ameny­­nyiben azok azt szívesen fogadják és nem ellenségesek egykori hazájukkal szemben. Szőke István, a Kanadai Magyar Munkás volt szerkesztője, Elnökségünk új tagja fejte­gette nagyon szépen, hogy ez nemcsak haza­fias, hanem nemzetközi (internacionalista) kö­telességünk is, hiszen az egykori hazához való viszony az emberek állásfoglalását korunk döntő kérdéseiben (béke, társadalmi haladás) nagymértékben befolyásolja. Érdekes eszmecsere alakult ki a Magyar Hírek problémáiról. Érthető ez, hiszen a lap közönsége rendkívül heterogén: különböző időpontokban, különféle okokból kivándorolt, a világ különböző tájain élő, eltérő érdeklő­dolgozásáról, majd a főtitkár javaslatára alapított díszjel­vény arany, illetve ezüst fo­kozatának odaítélésével kife­jezte megbecsülését tizenhá­rom külföldi magyar önzet­len. áldozatos, a népek barát­ságát és kölcsönös megérté­sét szolgáló kiemelkedő tevé­kenységéért Az elnökség végül saját soraiból ügyvezető elnöksé­get választott, amelynek tag­jai a következők: Dr. Bognár József (elnök), Beöthy Ottó, Bugár Jánosné. Jakab Sán­dor. Ortutay Zsuzsa, Szántó Miklós és Tömpe István. désű emberek tíz- és százezreit kell olvasó­­közönséggé összefognia. Szakasits Árpád arra figyelmeztetett, hogy a lapnak levelező-gár­dára van szüksége, amely összekötné azt a na­gyobb olvasóközönséggel. Hunya István az érzelmi tényezők jelentő­ségére utalt a lap érvelésével kapcsolatban, mások pedig az átalakuló magyar tájak tény­anyagban és képben megvalósuló ismertetésé­nek fontosságát hangsúlyozták. Szeretném kiemelni azon kezdeményező jel­legű javaslatokat, amelyeket az Elnökség több tagja — így elsősorban Gyetvai János — ter­jesztett elő, aki az amerikai magyarság törté­netének megírását sürgette. Elgondolása sze­rint olyan bizottságot kell alakítani — törté­nészek, egykori emigránsok és ma is ott élő személyiségek bevonásával —, amely képes megindítani e hatalmas vállalkozást. Végül — befejezésképpen — szeretnék utal­ni arra is, hogy a külföldön élő magyarokkal való kapcsolatainkat sem képzelhetjük oly módon, hogy mi kizárólag átadunk, ők kizáró­lag átvesznek. Már eddigi tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a külföldön élő magya­rok nagy részének hűségéből és helytállásából, világnézeti szilárdságából, emberi példájából mi is sok okulást meríthetünk. Hazánkban is élnek még — ha csökkenő számban is — »illuzionisták-«, akik a nyugati világot túlértékelik, a világvárosi főutcák ki­rakatait azonosnak gondolják az ottani álla­potokkal. Mennyi itthon járó külföldi magyar mutatott rá ilyen nézetek naivitására és téve­déseire! Hogy mennyire sokat kaphatunk mi a kül­földön élő magyaroktól és milyen sokat képe­sek adni ők nekünk, arra éppen Hoó Bernát pályázatot nyert és a Könyvnapon megjelent műve (Tiszaker<\3í£fiyxőí Kanadáig) a leg­meggyőzőbb példa. Hoó Bernát élete és küzdelme hősi élet, a magyar (tiszaháti) szegényember élete, aki sza­kadatlan küzdelmet vív családjáért, a közös­ségért, a meggyőződéséért. Példájából, küzdel­mes életéből, szenvedéseiből és leleményessé­géből sokat tanulhat a mai fiatalság. * Az Elnökség tehát, értékelvén eddigi mun­kánkat, új feladatokat jelölt meg számunkra. E feladatok megvalósításától azt remélhetjük, hogy kapcsolataink a külföldön élő magyarok­kal még jobbak, intenzívebbek és céltudato­sabbak lesznek. ök jobban és mélyebben megismerik egykori hazájukat és benne minket, akiket a szocia­lista társadalom formált, mi pedig emberebb smberekké leszünk a problémáik, harcaik és nehézségeik jobb megismerésével. a Magyar Vöröskereszt főtit­kárát. Dr. Szabó Imre altadé­­mlkust, a Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettesét, Szőke Istvánt, a Kanadai Magyar Munkás volt szer­kesztőjét és Tömpe Istvánt, a Rádió és Televízió elnökét. Az elnökség meghallgatva és megvitatva a Magyarok Világszövetsége főtitkárának és a Világszövetség lapja, a Magyar Hírek főszerkesztőjé­nek jelentését, határozatokat hozott. Megvitatta Dr. Gyet­vai János és Abelov-.iziky József elnökségi tagok javas­latát az amerikai manyar emigráció történetének fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom