Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-06-01 / 11. szám
Ünnepi békenagy gyűléssel nyílt meg a Bartók Szabadtéri Színpadon a májúd leazereléai hónap eseménysorozata Bruno Broglla, az olasz szakszervezeti küldöttség tagja felszólal békenagygy ülésen Irodalomtörténésznek sokszor komoly gondot, hosszas kutatómunkát jelent, hogy egy-egy népszerű klasszikus regény hősének eleven mintáját felkutassák: kiről is formálta az író, ki volt a példa, a modell? Mert még a legtermékenyebb írói képzelet is valahol, valamibe.n a valóságból merít — regényhősök esetében gyakran többféle valóságból is.. így történt például Jókai Mór regényhősei esetében is és most, az akadémiai kritikai kiadás szerkesztésekor az irodalomtudosok foghatják a fejüket, hiszen csak az Egy magyar nábob címszereplőjéről kiderült, hogy a nagy mesemondó három, vagy négy ulföldi nagybirtokos-különc figurájából gyúrta össze a magáét. Ráadásul az ilyen irodalmi modellek személye nem csak a szakembereket érdekli, hanem az olvasókat, a nagyközönséget is. Különösen akkor érdekli, ha nem százesztendős, hanem frissebb könyvről van szó és a modell még él, közöttünk jár. Ha jár. Aligha az utókor tudós kutatóinak dolgát igyekezett megkönnyíteni a minap egy Jezsek-Józsika Ferenc nevű ember, aki azt állította magáról, hogy ő nem kisebb személyiség, mint Molnár Ferenc világhírű regényének, A Pál utcai fiúknak legkedvesebb szereplője: Nemecsek. Márminthogy őróla írta Molnár a szegény kis szabó gyenge, vékonycsontú, de igazi hőssé lett fiacskáját. Igaz, Nemecsek a regény végén köztudomásúan meghal, de mint említettük, az írók csak félkézzel kapaszkodnak a valóságba, másik kezükkel szívesen dobálóznak csillagokkal. Azért, mert Nemecsek szegény meghalt, Jezsek úr még élhet, mi több, túlélheti a regény valamennyi szereplőjét Sőt, ez szükséges is, mert amíg a hajdani Pál utcai fiúk közül — mármint az igaziak közül — mások is élnek, addig könnyen kideríthető, hogy Jezsek; úr sohasem volt Nemecsek. Amint tehát az idő kedvezett, Jezsek Ferenc előállott a nagy ötlettel, amelyhez még a híres gittegylet bélyegzőjét is újracsináltatta, hogy mint eredetit felmutassa. S hogy mindezt miért? Nem az irodalomtörténet kedvéért, ez kétségtelen. Látszatra az olvasók kedvéért, mert hát amint Nemecsek létének híre kerekedett, özönlöttek hozzá a gyerekek dedikációért, meghívták iskolákba, elhalmozták ajándékkal, még külfödről is. Nos, ebből viszont már világos, hogy milyen »irodalmi« cél vezette a botcsinálta regény hőst: jó adag szereplési viszketegség és még nagyobb adag nyerészkedési vágy. Mert, hogy csak egyebet ne mondjunk, még új állami lakást is szerzett magának Nemecsek dicsőségéből. Mi Írók, újságírók gyakran és szívesen biggyesztjük kisebb karcolatalnk fölé a bizalomkeltő megjelölést: -Az életből ellesve«. Ez persze vagy Igaz, vagy nem. Ezúttal azonban tényleg szó szerint Jegyzek Ide egy, az életből ellesett párbeszédet. Idő: az érettségi és egyetemi felvételek utáni napok; színhely: a pesti utca; szereplők: két anya, a megkülönböztethetőség érdekében nevezzük az egyiket Mamának, a másikat Anyának. Mindezt addig, amíg egy szép napon Hollós Korvin Lajos, az ismert író és költő egy irodalmi hetilapban fel nem hívta a közvélemény figyelmét a szélhámosra, aki — mint írta, — nem elsőként, de minden esetre legszemtelenebbül próbált visszaélni az olvasók szeretetével és bizalmával. Jezsek erre beperelte Hollós Korvint és a per a sajtó és az egész közvélemény nagy érdeklődése mellett folyt le. A perben az ál Nemecsek bizonyítani semmit sem tudott, viszont állandóan ellentmondásokba keveredett. Hollós Korvin számos tanú felvonultatásával bebizonyította, hogy Jezsek nem lehet Nemecsek modellje, Molnár rokonai és barátai egyöntetűen bizonyították, hogy az eredeti már évtizedekkel ezelőtt meghalt és Jezseknek még hírét sem hallották, amíg fel nem lépett — néha meglehetősen erőszakosan is, — Nemecsekként. Végül is Hollós Korvin a következőkben foglalta össze, mi késztette cikke megírására: »Minden írónak kötelessége a-' tudomására jutott irodalmi vonatkozású csalások leleplezése. Mint homo morálisnak, társadalmi kötelessségem megakadályozni, hogy egy ilyen jellemi habitusú ember, aminő a felperes, sorozatosan megfossza az ifjúságot Illúziói-Jezsek-Józslka az ál-Nemecsek. Jobbra: Hollós Korvin Lajos (Masznyik Iván rajzai) tói. Megfosztja először azzal, hogy feltámasztja a világirodalom egyik legkedvesebb regényének hősi halottját; másodszor azzal, hogy dezilluzionálja az ifjúságot, ha kiderül e »Nemecsekről«, hogy szélhámos, aki a feltámasztott eszményi alakot saját személyében ajándékokra pályázó, autogramjáért pénzt igénylő »nemecsekségéból« minden mód anyagi hasznot húzó, erőszakos és faragatlan figuraként »ábrázolja«. f líf/lffc MAMA: Szervusz drágám, mi van veled, miért vagy ilyen feldúlt? ANYA: Ne is kérdezd, rohanok. Tudod, a Laci miatt... MAMA: Csak nincs valami baj a gyerekkel? ANYA: Baj? Az én Lacimmal? Sőt! Most már biztos, hogy jövőre felveszik az egyetemre! MAMA: Szívből gratulálok. De miért csak jövőre? Hiszen kitűnően érett. ANYA: Tudod te, milyen nagy dolog ez is? Mennyi protekciót kellett igénybe venni? Még szerencse, hogy a Gizi unokatestvére a minisztériumi főosztályon dolgozik! Adott hozzá egy ajánlólevelet. MAMA; Ez igazán kedves tőle. ANYA: Az elvtárs is nagyon kedvesen fogadott. Mondta, hogy 6 mint főhatóság, nem avatkozhat be közvetlenül az egyetem ügyeibe, de adott néhány meleghangú sort a rektorhoz. MAMA: Nagyszerül ANYA: A rektor bűbájos volt, nincs is rá más szó, egyszerűen bűbájos. Deh&t tudod, a dolog nem rá tartozik. Mégis irt a dékánnak, és ideadta a levelet, hogy személyesen is beszélhessek vele. MAMA: Ennél többet talán a saját fiáért sem Tehetett volna! ANYA: A dékán még kezet is csókolt búcsúzáskor. Azonnal elküldte a rektor levelét saját kisérősoraival a tanszékvezetőnek. MAMA: És ezzel már el is volt intézve az ügy... ANYA: Még nem. Mit tudod te, milyen kálváriát kell végigjárnia manapság egy anyának, ha a fia jövőjét biztosítani akarja! A tanszékvezető közvetlenül a legilletékesebbhez, a felvételi bizottság elnökéhez küldött át, levélben hangsúlyozva, hogy személyes ügyének tekinti Lacim felvételét. MAMA: És a felvételi bizottság elnöke? ANYA: Biztosított, hogy nem lesz semmi baj, csak adjuk be a kérvényt. • MAMA: Dehát akkor miért csak jövőre? ANYA: Mert mire mindent bebiztosítottam, lejárt a jelentkezési határidő. A kérvényt már csak a következő tanévre adhatjuk be. De legalább akkor biztos! Nagy dolog ám ez! S noha nem kedvelem a patetikus kifejezéseket — »hazafias« kötelességem is volt ez a leleplezés. Tudomásomra jutott ugyanis, hogy — miután vidéki városaink vendégszeretetét mint Nemecsek már learatta — Jezsek-Józsika erre a nyárra külföldi körutazást tervezett, kiaknázandó az európai és tengerentúli nagyvárosok immár nemes valutában remélhető lelkesedését. Ennek föltevésére minden oka megvolt, miután a pesti lapokból az egész világsajtó s csaknem valamennyi nyugati rádió átvette a hírt, hogy »Nemecsek él«; nagy külföldi képesrevük Budapestre küldött tudósítói több oldalas, fényképes riportokban számoltak be erről az örvendetes fölfedezésről, sőt orról is, hogy »Nemecsek-Józsika 800 oldalas könyve: »Ami a Pál utcai fiúkból kimaradt« címmel rövidesen megjelenik. Jezsek-Józsika »bombaüzlet«-reményei oly vérmesek voltak, hogy — amiként az egyik tanú vallotta — már íki is nézte az ortbámhegyi telket, ahová villáját tervezte könyve világsikeréből. E derűlátó reményekkel szemben engem borúlátó kilátások nyugtalanítottak: attól féltem, hogy az Idegenben élő magyar írók, műveltebbek lévén nemecsek-reinkarnáló honi riportereinknél, percek alatt leleplezik a csalást, s boldog kárörömmel verik dobra, hogy szocialista országunk egy szélhámost prezentált a világnak. Ezt a blamázst megelőzendő, kényszerültem végül is magam vállalkozni a köpenlckl Nemecsek leleplezésére, miután csaknem négy évig hiába vártam arra, hogy más tegye.« A bíróság végül egyértelműen elutasította Jezsek keresetét és az ügy remélhetőleg lezárult. Nem minden tanulság nélkül, de ezeket itt elsorolni aligha szükséges, a történet beszél önmagáért. Végtére az irodalomnak is éppúgy megvannak a maga kis szélhámosai, mint minden egyébnek. S ezen kívül? Becsaptak sok gyereket és ez fájó — de A Pdl uícai fiúk nevét nem lehet bemocskolni és Nemecsek neve csupa nagybetűvel él a tizennégy éves gyerekek szívében épp úgy, mint a hatvannégy éves gyerekek szívében. Egy ilyen csupa nagybetű NEMECSEK túléli a világ minden kis és nagy szélhámosát. És ez alapjában véve nagyon megnyugtató. B. P. MAMA: Bizony nagy. Ismétlem, szívből gratulálok. Csak azt sajnálom, hogy Lacid és az én Janim nem lesznek többé osztálytársak. ANYA: Miért? A te Janid mibe kezd? MAMA: ö is egyetemre megy, de már az idén. ANYA: Az idén? Hát ezt meg hogy csináltad? MAMA: Én sehogy. Jani beadta a felvételi kérelmét, letette a felvételi vizsgát és felvették. ANYA: Csak így? Minisztérium, rektor, dékán, ajánlólevelek nélkül? MAMA: Csak így. ANYA: Ez aztán igen! Nagyszerű anya vagy! MAMA: Én? Hiszen én nem csináltam semmit, nem szaladgáltam semmiféle protekció után. Jani megfelelt és kész. ANYA: Könnyű azt mondani, hogy: és kész! De kinek jut ilyen ravasz módszer az eszébe? Elleste: Révész Gy. István Lu/efoU, válaszok, a* Cto^ejoMa-oeudeletcol I. Sz., USA. Érdeklődésére tájékoztatjuk, hogy az amnesztiarendelet vonatkozik mindazokra is, akik érvényes útlevéllel hagyták el ugyan az országot, de nem tértek vissza útlevelük lejártakor. Tulajdonképpen tehát szabálytalanul maradtak külföldön, ami jogilag egyet jelent azzal, hogy engedély nélkül hagyták el az ország területét. Viszont a rendelet 1. paragrafusa 1. pontjának E) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy »közkegyelemben részesülnek azok, akik a felszabadulás óta a mai napig engedély nélkül hagyták el az ország területét«. A »mai napig- a rendelet megjelenésének napját, 1963. március 22-ét jelenti. Megjegyezzük még, hogy lapunk május 1-i számához mellékeltük a rendelet teljes szövegét és magyarázatát is. Reméljük, hogy időközben kézhez vette ezeket. T. H., ANGLIA. A rendelet az engedély nélküli határátlépésre is vonatkozik, mint azt fentebbi üzenetünkben is olvashatta, tehát semmi akadálya annak, hogy akár látogatóba, akár véglegesen visszatérjen Magyarországra. I. I., HOLLANDIA. Az amnesztiarendelet azokra is vonatkozik, akik az ország elhagyásakor fegyveres testület tagjai voltak, tehát tényleges idejüket töltő honvédek, katonatisztek, rendőrök, rendőrtisztek. Minden ezzel ellenkező információ téves, vagy hamis. Az amnesztiarendelet szövege és a melléje csatolt Tájékoztató e felől nem hagy kétséget. R. Sz., SVÁJC. Az amnesztiarendelet vonatkozik az 1956 előtti emigránsokra is. Egyértelműen kimondja, hogy amnesztiában részesülnek azok a háborús bűnösök is, akik büntetésük kétharmadát már kitöltötték. Aki háborús bűnt nem követett el, az amnesztiában részesült, függetlenül attól, hogy jelenleg milyen állampolgársággal rendelkezik, mert az engedély nélküli határátlépés felől — bármikor is történt a rendelet megjelenése előtt — a rendelet így intézkedik. Különben önnek is figyelmébe ajánljuk a lapunk május 1-i számához mellékelt Tájékoztatót, valamint a korábbi számainkban megjelent ismertetéseket a rendeletről. Megkapta ezeket? Roswell Cant amerikai farmer a magyar mezőgazdaságról Roswell Garat ismert amerikai farmer, a tudományos mezőgazdálkodás egyik úttörője néhány napig Magyarországon tartózkodott. Unokaöccsével, John Christall-lal látogatást tett Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetében. A vendégek beszélgetést folytattak a magyar mezőgazdasági szakemberekkel a kukoricatermesztés problémáiról, megtekintették a kutatóintézet gazdaságát és hibrid kukorica üzemét. Látogatása alkalmából Roswell Garat magyarországi benyomásairól igy nyilatkozott: — Most járok ötödször Magyarországon, először 1955-ben voltam itt. Tapasztalataim szerint azóta sokat fejlődött, javult a magyar mezőgazdaság helyzete. Amint látom, a néhány év előttinél nagyobb mértékben állnak rendelkezésre a mezőgazdaságban szükséges ipari, technikai eszközök, gépek, műtrágyák, növényvédőszerek. Azt is meg kell mondanom; véleményem szerint még sok a tennivaló a magyar mezőgazdaságban. A fejlődés lehetőségei azonban szintén igen nagyok, hiszen a magyar nép, a magyar parasztság okos, értelmes, szereti, érti munkáját. A további fejlődés feltételét a technikai felszerelések, gépek, kémiai anyagok gyarapításában látom, s az utóbbi évek tapasztalatai alapján ennek a gyarapodásnak meg is van minden biztositéka. Befejezésül amerikai vendégünk kijelentette: Kívánatos lenne, ha Magyarország és az Egyesült Államok mezőgazdasági szakemberei sűrűbben találkozhatnának. Magyar Javaslatokat fogadott el az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ez évi közgyűlése tizenhat határozati javaslatot fogadott el egyhangúlag, ebbűl kilencet a szocialista országok küldöttségei terjesztettek elO. A magyar delegáció a kelet—nyugati kereskedelem problémáinak tanulmányozásáról és a mezOgazdaságl termékek forgalmáról nyújtott be határozati javaslatokat, amelyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott,