Magyar Hírek, 1963 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1963-05-15 / 10. szám
TÁRSADALOM , Helyes-e bemutatni nálunk olyan, filmeket, amelyek a tőkés társadalom erkölcsi viszonyait leplezik le? E kérdésben a vita jelentkezett már a »Rocco és fivéreidnél, majd szélesebb hullámokat vert az -Édes élet«, a "■Válás olasz módraw és más filmek vetítésénél. A vitázók egyik része szerint a tőkés világban uralkodó erkölcsök bemutatása a nyugati filmeken. 'hatásosan érzékelteti a 'két társadalmi rendiszer különbségét, azt, hogy a bűn az adott társadalmi körülmények szükségszerű következménye, azaz fordítva, ha a körülmények megváltoznak, egy magasabbrendű erkölcsi magatartás feltételei is létrejönr nek. A vitázók másik csoportja viszont helytelenítette a filmek bemutatását, mert — úgymond — ellenkező hatást gyakorol a fiatalokra, a cinizmus, a felelőtlenség, az erőszakosság útjára tereli őkett A vita: eldőlt a filmek bemutatása mellett, a dolog természeténél fogva viszont rövidesen átterjedt annak vizsgálatára, hogy milyen erköLcsi normák érvényesek a mi társadalmunkban és hol tartunk az új erkölcs kialakításában. A vitát egy támadás indította el. Fiatal íróink egyike heves szemrehányással illette a rádió népszerű kommentátorát' mert az — szerinte — az ifjúság erkölcsi nevelésében, elsősorban a nemi erkölcsöt ille>tően, ósdi elveket hirdet, s csaknem azonos álláspontot képvisel az egykori Tóth Tihamér tisztelendő úrral. A továbbiak során felszínre kerültek mindenféle nézetek. Az egyik a monogámiát helyeselte, a másik a poligámiát, az egyik lándzsát tört a házasság mellett, a másik elavultnak minősítette ezt az intézményt. Volt olyan, aki a prostitúció megszűntéivel szükségesnek mondotta a 17—20 év körüli fiúk és lányok szerelmi kapcsolatát, s volt olyan, aki mélységesen elítélte a házasságon kívüli szekszuális életet. A vélemények összecsapása során néhány kérdés tisztázódott, sok viszont egyrészt bonyolultságánál, másrészt a mai magyar társadalom átmeneti jellegénél fogva, nem tisztázódhatott, bár —- tegyük hozzá — megindította az erkölcs mélyebb vizsgálatát és jellemző tendenciákra világított rá Fő hiányossága viszont korlátozottságában mutatkozott. A társadalmi és egyéni erkölcs problémája csaknem szekszuálcervtrizmussá zsugorodott, ami semmiképpen sem tekinthető az etika, vagy a morál lényegének, mint ahogy a Nyugaton divatos erkölcsi felfogás, s a nálunk formálódó új erkölcsi elvek között sem ebben- mutatkozik a fő különbség. De beszéljünk először arról, ami tisztázódott. A hozzászólásokból egyértelműen- kibontakozott az az álláspont, hogy az erkölcs társadalmi termék és; mint ilyen, az adott gazdasági-társadalmi viszonyoktól függ. A hozzászólásokból kibontakozott a köz- és magánérdek helyes viszonya is. Hazánk körülményeivel nem ismerős nyugati emberek gyakran úgy képzelik el a szocialista társadalmat, mintha abban az állam Hobbes Leviathanja gyanánt lehengerelné az egyéni érdeket- s a közösség csírájában elfojtaná annak minden érvényesülési lehetőségét. Az egyéni és társadalmi érdek viszonyának jelentőségét és a-z érdekek szerepét az erkölcsiben természetesen senki sem tagadja, Sőt, éppen azt állítjuk, hogy szemben a polgári társadalommal, ahol a -köz- és magánérdek ellentéte lényegében kibékíthetetlen, a- szocializmusban szerves kölcsönhatás összhangjában oldódik fel. Sokban közeledtek egymáshoz a nézetek a házasság intézményéről. Általában 'elismerték a döntő tartalmi különbséget a házasság ilyen vagy amolyan formája között. Míg ugyanis polgári felfogás szerint a házasság nagymértékben vagyoni érdekközösségen alapul, addig nálunk a nők egyenjogúságával eltűnnek azok a gazdasági szempontok, amelyeknek korábban, vagy Nyugaton most is, óriási befolyásuk van a párválasztásra. Az egyedüli motívum a kölcsönös vonzalom, s ebből következően a házasság, tartalmában egyre erkölcsösebb lesz. Fogasabb kérdésnek bizonyult a házasság előtti szekszuális élet és a válás. Mindaddig, amíg a társadalom magasabb fejlődési szintre ér, vagyis amíg be nem következik az emberi tudat jelentős átalakulása, addig a morális normákkal vagy az erkölcsi neveléssel legfeljebb irányítani lehet, de megoldani nem — a problémákat. Társadalmunk egyaránt természetellenesnek tartja a nemi kicsapongást és az aszketizmust. De elismeri: még jó időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az egyéni felelősségérzet növekedése társadalmi méretekben megoldást jelentsen, illetve, hogy az ösztönöket 'képesek legyünk tudatunknak alárendelni. A vita hiányossága, mint mondottuk, korlátozottságában volt. A hozzászólók egyáltalán nem, vagy csak felületesen érintették a munkaerkölcsöt; mint az emberformálás legfontosabb tényezőjét, a harcos humanizmust, amely az általános és így megfoghatatlan emberszeretettől abban különbözik, hogy küzdelmet hirdet az emberiség ellenségeivel szemben. Mindenesetre a vita megmutatta, hogy bár a tőkés világ erkölcsei még 'befolyást gyakorolnak hazánkban, már sokkal nagyobb a hatása az épülő szocialista valóságnak. Az átmenet forrongása idejében élünk, de a pozitív vonások egyre sokasodnak s a távlatok tisztulnak. PETHÖ TIBOR Szvjatoszlav Richten, a világhírű zongoraművészt ünnepelték ismét budapesti koncertjén Az olasz Teatro Dei Giovani színtársulat Budapesten vendégszerepei, Koselia Fáik művésznőt érkezéskor virágcsokorral üdvözllk Bar a Margit Gábor Miklós és Pálos György KERTES HAZAK UTCÁJA ÚJ MAGYAR FILM Ha statisztikát akarnánk készíteni a világ filmgyártásának mai modem témáiról, alighanem az első helyek egyikére kerülne: a magány. A zajos tülekedésben is néma társtalanság. Azért-e, mert atomneuraszténiás századunk nemigen kedvez az egymás iránti türelemnek, vagy csak azért, mert egyre finomabb érzékkel figyelik, fogékonyabban diagnosztizálják művészeink a lélek mélységeit? Ott lehet az okok között ez is, az is, meg még sok egyéb. A mozinéző mindenesetre gyakran találkozik a vásznon keserű, utat tévesztett, magukra maradt emberekkel. Olyanokkal, akik már beletörődtek magányukba, nem kívánnak, nem is tudnak rajta változtatni és olyanokkal is, akik rosszul, balkezesen, tehát sikertelenül próbálnak visszamenekülni társaik közé. A »Kertes házak utcája« című magyar film női főszereplője először az egyik, aztán a másik kategóriába kerül. A magányába szinte beledermedten találkozunk vele, amikor a csábítóval, a fővárosból érkezett ellenőrrel átlépjük a kisvárosi villa küszöbét. Otthonülő fiatalasszony, akinek csak azzal kell törődnie, hogy tiszta legyen a szépen berendezett lakás, idejében elkészüljön az ebéd, jól érezzék magukat a vendégek. Beideg-. zetten tesz-vesz, terít és leszed, beszél, még el is mosolyodik. de mintha minden élettevékenysége egy darabkája volna a falnak, ami mögött a valóságos lénye, keserű magányossága elrejtőzött. A nőket alaposan ismerő férfinak nem nehéz mindezt észrevennie. Magányos egy kicsit ő maga is és ezt nem is titkolja, sőt, biztos hatású eszközként használja fel. Sikerül is a hódítás: a nő mindent odahagyva, jóhírét kockáztatva vele tart. Szereti? Talán. Ahogy a férjét is szerette, amikor a társat akarta benne megtalálni. Ebben a tettben nem a szexuális kívánás és nem is a megtalált lelki rezonancia a legfőbb indíték. Ez a nő menekülni akar, a férfi udvarlása rádöbbentette, hogy volna még másfajta jövő is, hogy újra lehetne próbálni, ami egyszer nem sikerült: a boldogságnak, a teljesebb életnek a megkeresését. Fejér Tamás rendező dicséretre méltóan alapos lélekelemzéssel tárja elénk mindazt, ami ebben az asszonyban lejátszódik, a letargikus egykedvűségtől a reszkető elhatározáson át a felszabadult menekülésig. A film lassú indulása, mozdulatlanságában is vihart sejtető levegője, egyre inkább vibráló hangulata, aztán egyszerre felgyorsuló üteme mind ennek a pszicholóarra vár, hogy kisurranhasson ugyanolyan csendesen. A falon ott a leltár: 1 ágy, 1 szekrény, 1 szőnyeg... A szeme ide-oda pillant, unatkozva ellenőrzi, hogy minden megvan-e. És egyszerre összehúzódik, kínokkal telik meg ez a szem. Most értette meg hirtelen, hogy ő is olyan volt itt ma éjjel, mint egy leltári tárgy, csak éppen a felsorolásból hiányzik, tán ezért is kell lopva távoznia. De többet is megértett, amint azt a további útja bizonyítja. Rájött, hogy rossz irányba menekült, hogy számára ez a Bara Margit és Gábor Miklós giai ábrázolásnak a szolgálatában áll. S a színésznő, akit a »Babaruhában« hősnőiéként ismertek meg tehetségének legjobb oldalairól a mozilátogatók, Bara Margit, szépen, hitelesen oldja meg a bonyolult, nagyrészt passzivitásra épülő feladatot. Szép és érdekes, sőt, izgalmas is, annak ellenére, hogy az egyhangúságot, az unalmat kell megjátszania. Van egy jelenete, ahol egyedül áll egy szoba közepén és egy leltárt olms a falon: a szálloda-szoba berendezési tárgyainak listáját. A szállodai szobában vagyunk egy szenvedélyes éjszaka után. A férfi előrement, hogy kikémlelje: üres-e a terep, ö felöltözve, indulásra készen áll a szoba közepén. Hogy mi lesz ezután, nem tudja még. A férfi nős, gyereke is van. De nem is ígértek semmit egymásnak. Csak feljöttek ide bódultán, óvatosan. És most kapcsolat csak narkotikum. Arra azonban jó volt, hogy kimozdítsa az élőhálotti helyzetből és elindítsa valami jobb felé. A férjéhez már nem megy vissza soha. Hova jut majd, nem tudni. De amikor kigyullad a villany, úgy hagyjuk el a nézőteret, hogy nem aggódunk érte: ebben az aszszonyban most már lesz anynyi erő, hogy megtalálja a helyét. A film meggyőzően hirdeti, hogy nem lehet hazugságban élni. Ezt hangsúlyozza a finom kamarastílus is, amely — nem utolsósorban Hildebrand István operatőr képeinek segítségével — szinte végig érvényesül. A rendező szerencsésen választotta meg Bara Margit partnereit is. Pálos György a férjet, Gábor Miklós az idegen férfit játssza, modern, sallangmentes eszközökkel. Kürti László UíccU swUc&au Krúdy Gyula és Rózsahegyi Kálmán sírja fölé művészi emlékművet állíttat a Fővárosi Tanács. A Krúdy-emlékmű elkészítésével Ferenczy Bénit, a Rózsahegyi-síremlék mintázásával Kisfalud! Stróbl Zsigmond szobrászművészt bízták meg. Szabó Imre akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese Strassburgban a nemzetközi összehasonlító jogi egyetem tanfolyamán tartott előadást. Mrs. Wilhelmine Creel-Drlwer, Bartók Béla egykori tanítványa, néhány napra Amerikából Budapestre érkezett, hogy találkozzék Bartókné Pásztori Dittával. Mrs. Creel egy éve tanul magyarul a bloomingtoni egyetemen. Kitűnőre doktorált egy 64 éves mezőgazdász, Bartossik la jós, a Bács-Kiskun megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadója. Disszertációja témáját a rét-legelőgazdálkodás területén végzett kutatásainak eredményeiből merítette. Az idei füredi Anna-bálra, amelyet július 27-én rendeznek, nyoloszáz vendégei várnak. Sok külföldi is jelezte, hogy részt kíván venni a hagyományos és romantikus füredi Anna-bálon. Szilágyi Béla, hazánk londoni követe látogatást tett Észak- Irországban. Lord Wakehurst, Észak-Írország kormányzója fogadta a magyar követet. Dán és svéd néprajzi szakemberek közép-európai tanulmányújuk során néhány napot Magyarországon töltöttek. Gyalog nekivágtak a Hortobágyiak és így az »apostolok lován« tették meg a híres csárdához vezető 16 kilométeres utat. A külföldi vendégek a Nyírségben, a Hegyalján és Debrecenben tettek látogatást. SRAGLI GYULA, a Bruxelles-ben élő aranyérmes magyarnótaszerző 61 éves korában hirtelen elhunyt. Emlékét Odense-ben élő leányán kívül barátai, tisztelői s mindazok, akik ismerték, kegyelettel megőrzik. *
