Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-02-15 / 4. szám

em műbírálait gyakorlásáért láto­gattunk a nyolcvanadik születés­napját ünneplő Zádor István Kossuth­­díjas festőművészhez, hanem azért, hogy gazdag életével, emlékeivel is­merkedjünk és — terveiről érdeklőd­jünk. Igen a terveiről. Amikor becsöngetrtem a Nagymező utca 8. szám alatti műteremlakásba, őszintén szólva aggastyánt vártam, de sízál faegyenes tartású férfi fogadott, aki ruganyos léptekkel közeledett fe­lém, s fiatalos könnyedséggel segítette fogasra a kabátomat. Antik bútorokkal, pompás képek­kel, szőnyegekkel, lakályossá varázsolt otthonában szinte anakronisztikusnak tűnt a szoba egyik sarkában elhelye­zett nagy képernyős Orion televíziós készülék. Születésnapjára lepték meg vele barátai. • Nos tehát a tervek! Ott simulnak egymásba a fiókban a skiccel, Tihany­iról, Szigligetiről, a Blikkről, épülő gyá­rakról, emberekről... Naponta fegyel­mezetten dolgozik néhány órát és bosz­­saankodik, hogy orvosa délutáni pihe­nésre szorította. Hiszen sok a dolga, a már meglevő vázlataiból kerülnek ki keze alól Európa-szerte híres rézkar­cai. Felsorolni is sok lenne, merre járt és alkotott a francia Gabriel Ferrier, Steinlen és Lerroux tanításain nevel­kedett művész. Még a Boszporuson túlra is eljutott. A húszas években készített rézkar­cokat békés, Raj na vidéki kisvárosok­ról és Ott ült mappájával a Buckingr ham palotával szemben felállított tri­bünön 1937-ben, a koronázás idején, amikor mint a magyar rézkarcoló mű­vészek egyesületének elnöke egy lon­doni kiállítás 'keretében mutatta be híressé vált rézkarc-technikáját, de rajzolt holland városokat s közéleti személyiségekét is. Mindig nagyon szeretett elutazni, de talán még jobban visszajönni, haza, s azt vallotta ő is, mint amit az Ameri­kában elhunyt neves festőművész, Halmi Artúr mondott neki egyszer egy karlsbadi sétájuk alkalmával: »-Külföl­dön megélni lehet, de élni nem.« Még akkor sem, ha a háború után itthon, Budapesten Zádor csak romokat fest­hetett s Dunába hanyatló hídpdllére­­ket, s akkor sem, ha összeroskadt pa­loták romjait rajzolhatta. Talán már akkor látta a festő éles szemével, hogy majd néhány év múlva az újjászüle­tett hidakról, felépített házakról, gyá­rakban nyüzsgő munkásokról: az élet­ről tehet bizonyságot művészetével. Zádor István mögött sikerekben gazdag múlt áll. Pedig az indulás nem volt könnyű. Még a múlt század végén, nyolc esztendőt töltött el, mint bank­­tisztviselő, s csak munkája után nyúl­hatott ecsethez. A beszélgetés végén éppen erről folyt a szó: a mai fiatal festő- és szobrásznemzedék helyzeté­ről. Éveken át jelentős havi ösztön­díjat élveznek s lakótelepek, iskolák, üzemek, képzőművészeti díszítésére annyi megrendelést kapnak, hogy alig győzik. 1960-ban a mester Bécsben járt. A bécsi muzeológusok nagy örömmel fo­gadták »Ferenc József temetése» című rajzát, amely ennyi év után ma a bécsi múzeumot gazdagítja. A mester ma már nem vállalkozik hosszabb utazásra. A magaszabta napi penzum után feleségével sétál, vagy a Fészekben üldögél barátaival, a többi »öreggel«, Kisfaludi-Stróbllal, Herman Lipótfcal, Pátzay Pállal s másokkal. Beszélgetnek, emlékeznek — és ter­veznek. H. M. A Lánchíd -Öre«, a 60 éves Páréj János hídmester. Korát meghazudtoló fürgeséggel bujkál a vasszerkezetek között. Naponta többször — még éjszaka is — vé­gigjárja a mély lánckamrákat, felmegy a pillértetőkre és ellen­őrzi a hajók jelzőlámpáit. A Fő­városi Tanács Közlekedési Igaz­gatóságának naponta jelentést tesz a híd állapotáról, és javas­latára a legkisebb műszaki hibát is azonnal kijavítják. A Richards Finomposztógyár sop­roni fésűsfonódájának két évvel ez­előtt elkezdett rekonstrukciója befe­jeződött. Az új fésüsfonódát a leg­korszerűbb gépekkel szerelték fel. Az új géppark termelékenysége két­szerese a réginek, ezáltal a gyár 1962-től 700 tonnával több fésűsfo­nalat gyárt, mint az elmúlt évek­ben. 1. A fonógépek sebességét és orsó­­fordulatszámát Reinprecht József fő­művezető eWenőrzi. 2. Varga Imréné az új fonógépeken dolgozik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Brezanóczy Pál­nak, u egri föegybázraegye apostoli kormányzójának, a békéért folytatott tevékeny­sége, valamint az állam éz a katolikus egyház kBzóttl jó viszony érdekében kifej­tett munkássága elismeré­séül S0. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Zászlórendje n. foko­zatát adományozta. Képün­kön: Dr. Bresaaóezy Pál köszönetét mond a kitün­tetésért Dobi Istvánnak, as Elnöki Tanács elnökének

Next

/
Oldalképek
Tartalom