Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-15 / 2. szám
QARAI GÁBOR Régóta sejtem én: az évek Ilyentájt indulnak velem, mikor megérkeznek a tépett fák s levetkőznek nesztelen. A nyár csodával volt adósom, s vaksi az ég lencséje mdr, nem süti át a hit s a hő sem. Szőnyi István rajza Tűnődöm: se csoda se nyár Marad az esély, a valódi, a tettel megteremthető, amiben meg tudok fogódzni, mi fölmagzik majd, s újra nő. És megédesedik tevékeny gyöngeségem, gyümölcs a fán: int maga-megváltó reményem, mint nyúlánk, szőkefürtű lány dér angyala int, hogy kövessem fény s pára 6 kivül-belül. Hív, halálnál hűségesebben végképp elérhetetlenül. POLQÁR ISTVÁN: ^E)e élünk Csak öltek, dúltak, fenyegettek. „Kiirtjukl...” És a gyerekeknek szívébe is beletapostak. A föld robajlott, dőlt, megingott s a romfedte, néma titkok között a hulla poshadt. Hunyászkodott a tehetetlen. s ki megszökött, hogy visszaverjen, farkas lett erdők sűrűjében, A vérfolyam, mert medre nem volt, Hincz Gyula rajza MARÓTI LAJOS úgy hömpölygőit, akár a mennybolt felhői őszi éjen. ctrmtvtc után Messzebbre néz az ember magánál: már a műre. amit vérből, idegből, önmagába kiformál, vagy formálni szeretne hűen legjobb magához. A műre néz az ember: ez itt a férfikor már. Idézzük újra rettenettel7 Egy szó csak, és öklét az ember, ha vén is már, ütésre rántja. Még élnek ők, a gyilkosok, kik A sejtek fája már nem sok hebehurgya vággyal: csak egy, de békítetlen vak szenvedéllyel lombos. Készülvén a még messze, de már biztos halálra szoktatgatjuk magunkat a testi fádjalomhoz. tervük szövik — gépkocsi siklik, vészt rejt az aktatáska. Fehérizzású dühből makacsság lelt: tömör-vas lendítő eltökéltség, amely előre lódít. S a célnak szigorában pontosabb lesz az élet: minden kerék kerékhez, fog foghoz kapcsolódik. De élünk mi is, megszülői a kornak, mely a vészt legyőzi - ó, szülés ős öröme-kinjal S ki anya már, mindenre képes. De minden eltökéltség és pontosság hiába, és minden bölcs beosztás s szigor értéke kétes. Mit vállaltam, a rámrótt mindig-érvényes műre a szűkösen mért élet jaj, látom már, kevés lesz. szorítja magzatát szívéhez, harcát csak érte vívja. fiúkról, lányokról, kalózokról Kedves Zsuzsika, levelezőnek ne szerződtessen. Lám, december elején kérte, hoigy adjak tanácsot karácsonyi leányregények vásárlásában, és most jó, ha húsvétra hasznát veszi levelemnek. Pedig szorgalmasan olvastam a karácsonyi leányregény-termést. Szerencsére az idén akad bőven, a kis nagylányoknak, a nagy kislányoknak és hazabeszélek — tiszteletre méltó édesapjuknak is. Egyszerre négy könyvet tettem le a karácsonyfa alá, kislányom asztaléira. Azt mondja, Kőszegi Imre regénye, a „.Budai négylevelű” tetszett neki légjobban, mert — úgymond — abban olyan gyerekekről van szó, mint mi. Ez a legnagyobb dicséret, amit gyerekolvasó regényről mondhat, ezért izgatottan kezdtem bele a „Budai négylevelű''-be. Anna lányomnak igaza is van, meg nincs is. A regény kis, okos, önfejű, nagyon becsületes és talpraesett, csúnyácska hősnője Donogán Pauli, meg a négylevelű másik három levele és a többi budai fiatal valóban olyan, mint a budai és pesti gyerekek. Ha meg akarja tudni, miyenek a maga „utódai”, Zsuzsika, olvassa el. Ügy beszélnek és „dumcsiznak”, mint a mai gyerekek, olyan szókimondók, mindenttudók és olykor mindent jobban tudók olyan tájékozottak és — szerencsére — olyan naivak is. A történet is kedves, fordulatos, de... Itt már csak félig van igaza a kislányomnak. Mintha Kőszegi úgy érezné, hogy nem elég, amit a mai tizennégy-tizenhatévesekről történetben elmond, újra meg újra közvetlenül politizál is. Szerencsére a gyermekolvasók e fölött egyszerűen elsiklanak. Annál jobban megjegyzik például1 a néma hangszeren előadott, modem éjjeli zenét. Ilyet esetleg még maga is kaphat, Zsuzsika... A másik három regényt már saját szakállamra olvastam el. Nem tagadom, hogy Murányi-Kovács Endre könyve, „A kalóz leánya", álmatlan éjszakát okozott, Nem tudtam abbahagyni. Igazi ifjúsági regény: tiszta, szép és izgalmas a meséje, szeretetre méltóak a jellemei és közben az emberiség történetének egy nagy korát ismerjük meg: az amerikai függetlenségi háborút és a francia forradalom előestéjét Egy gyermekkori édes-bús szerelem emlékét hajszolja a regény hőse, Marco. Kalandos regény tehát? Mégis inkább fiúknak való? Az író legnagyobb érdeme az, hogy a kalandokat és a történelmi hátteret át tudja hevíteni a tiszta érzelmek lángjával, A Bastille ostromának leírása olyan jól sikerült, hogy — francia iskoláskönyvben is szerepelhetne. Kalózban semmi hiány az idei könyvek közt, Zsuzsika. Rónaszegi Miklós új regényének címe: „A királynő kalóza”. A királynő nem más, mint Erzsébet, Shakespeare királynője és a kalóz... már ki is találta, Zsuzsika, hiszen ott, ahol maga él, ismert történelmi (és regényírói) alak Sir Francis Drake. Romantikus kor: hódítás a tengereken, a királynő udvarában és szívében is talán... Vér, szerelem, gyilkosság, ármány, győzelem: talán sok is volna, ha Rónaszegi nem ismerné nagyon jól a történelmet és nem illesztene mindent okosan a helyére. Nekem a legjobban az tetszett Rónaszegi könyvében, hogy úgy lépdel Sir Walter Scott regényeinek nyomában, mintha azóta semmit nem írtak volna. Sajnos a bőbeszédűségében is követi. De lehet, hogy igaza* van, a gyerekek a hosszú regényeket szeretik, főképpen, ha sok történik bennük. De azért egy kis lélekrajzért és jellemábrázolásért sem haragszanak a mai gyerekek. A negyedik regény mai téma, nagyon mai. Az ,;Egyszer-volt szerelem"-ben Szilvási Lajos egy Kanada őserdeiből hazatért soproni erdész-diák szerelmének a történetét beszéli el. Ami pszichológia elkelne a „királynő kalózában”, az háromszorosan van meg Szilvási könyvében. Holló és Krisztina szerelme, Holló küzdelme először az Idegen világgal, azután a hazatéréssel, a megváltozott helyzettel, saját emlékeivel és az elveszett évekkel; a lány fel-feltűnő és megint ködbefoszló alakja: Judit, a fiatal tanítónő, a másik szerelem: érdekes történet önmagában is, kár volt annyi „lelkizést” belevenni. A fiatal Szilvási azonban igazán író, talán önmagának is túlságosan tulajdon íróvoltát akarja bizonyítani, azért magyarázza olykor túl a lelkiállapotokat. A regény bonyodalmában kelletnél nagyobb szerepe van az érzelmek félreismerésének, bár — ha emlékeim nem csalnak, Zsuzsika — ilyesmi előfordul az emberrel húsz év körül. De mégse gondolja, hogy valami szentimentális regényről van szó. A mai élet igen komoly problémái szerepelnék az egyszer-volt szerelem hátterében és mozgatják a fiatalok életét, például az a mozzanat, hogy Krisztinát nem vették fel az egyetemre. Erről Szilvási őszintén beszél, és ettől történetének hitelt és jellemeinek mélységet ad. A hitelességet nem emelik Kondor Lajos fantáziátlan illusztrációi. Remélem, nem haragszik rám, Zsuzsika, hogy ma a szokottnál szigorúbb mércével mértem a könyveket. Maga kért rá, hogy ne csak Ismertessek, é$ igaza volt. Köszönöm, Boldizsár Irán
