Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-10-01 / 19. szám

Már működik, s közben lovábbépül a televíziós műsort továbbító úgynevezett keleti mikrohullámú lánc Folyik az építkezés az emődi televíziós állomáson, mi­közben zavartalanul továbbítják a műsort Kékestetőn nemcsak továbbítják, hanem sugározzák Is a környező vidékre a televíziós adást A Kőolajvezeték Vállalat siófoki üzemének dolgozói összekötik a Barátság olajvezeték Duna alatti szakaszát a további vezetékkel A sajószögedl 2Z0 kw-os alállomás a Szovjetunióból érkező villamos* energia fogadóállomása Színes neoníények cikáznak tal-alá, se­besen suhannak el a villanyújság betűi. Higanygőzlámpák világítanak immár nem­csak a nagyobb városokban, hanem a fal­vak egy részében is. A növekvő gép­kocsiforgalom szükségessé tette a benzin­kutak számának állandó növelését, a há­lózat szüntelen szélesítését. Egyre több a fény és egyre több a gépjármű az ország­ban. Nőttön nő az energia-szükséglet, új üzemek kezdik meg működésüket, Ma­gyarország, átszámítva a különféle ener­giákat kőszénre, 24 millió tonna kőszénnel egyenértékű enengiát_ fogyasztott 1961- ben. Ezt a mennyiséget még mindig nagy­részt szénből nyertük, 11,5 százaléka szár­mazott folyékony fűtőanyagokból, 3 szá­zaléka a földgázból és 0,3 százaléka vízi­energiából. Az 1955 és 1956 közötti helyzet összehasonlításánál viszont látni lehet a fejlődés új irányát. Nagyobb mértékben nőltt ugyanis a folyékony fűtőanyagból és a vízi energiából nyert energia-mennyiség. Az említett Időszakiban 123 százalékkal nőtt a szilárd fűtőanyagokból, 145 száza­lékkal a folyékony és 200 százalékkal a vízierőből nyert energia. Azonban mindez nem elég. Magyaror­szágnak kevés az energia-forrása. Van bi­zonyos mennyiségű olajunk, általában kis­­kalóriájú. szenünk (kivéve a pécsit), némi földgáz és vízienergia. A növekvő szük­ségletet a havi átlagos 4,5 millió kalóriás energia-szolgáltatást 8 millió kalóriára kellett emelni. Ezzel együtt viszont az ipari termelés nagyobb ütemben nőtt, mint az energia-termelés. Amikor már egészen komoly fejtörést okozott az energiaihelyzet, akkor érkezett meg a segítség. Acél-lába­kon, amelyek az erdős magaslatok, a Kár­pátok sziklás csúcsai, a sebesvízű folyók, a termékeny földek és a szelíd dombok fö­lött száz és száz kilométer hosszúságban hordozzák a magas feszültségű távvezeték kábeleit. És jött a segítség az acélcsöve­ken is. A távoli Ural vidékéről kígyózik át a csővezeték a Volga-menti síkságon, az orosz táblán, az Ukrajnai kalásztermő rónán, a Tátra, háborította hegyoldalain, átíveli a Dunát és Magyarországra érke­zik. A »-Béke- és a «-Barátság-“ a két táv­vezeték, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében elek­tromos energiát és nyersolajat szállítanak Magyarországnak, Csehszlovákiának, Len­gyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak. A «-Barátság-olajvezeték« alapjait az 1958-ban aláírt szerződés rakta le. A mesz­­szemenően automatizált és a legkorsze­rűbb felszerelésekkel ellátott vezeték na­gyobb része azóta elkészült. Minden részt vevő ország maga gyártotta anyagokat szállított (hozzá. Minden ország maga fi­nanszírozta a hazai szakaszt, amely az­után átment a saját tulajdonába. A Szov­jetunió, mint az olajvezeték építésében legnagyobb tapasztalattal rendelkező or­szág, vállalta, hogy szakembereket ad és a szükséges gépek, csövek bizonyos ré­szét szállítja. Csehszlovákia mindenek­előtt a szerelési munkálatokat biztosítja, mialatt az NDK az összesen öt szivattyú­állomás felszerelését és a villamosmotoro­kat készíti. Lengyelország ugyancsak csö­veket szállított, Magyarország pedig első­sorban automata vezérlő-berendezéseket. Mit ír erről példának okáért egy nyu­gati lap, a Neue Zürcher Zeitung? «A vi-Szászhalon lág eddigi legnagyobb olajvezetékéhez, a 2057 kilométeres kanadai Inter-Provinces­­hez képest a KGST 5000 kilométeres veze­téke sokkal jelentősébb és. fontosabb.« Az olajvezeték lehetővé teszi, hogy Ma­gyarország és a többi érintett ország lé­nyegesen fokozza nyersolajbehozatalát és ezen az alapot) fejlett kőolaj-feldolgozó, valamint kőolaj-kémiai ipart hozzon létre. Szükségtelen annak bővebb indokolása, hogy a kőolaj-bázis megszilárdulása, a pet­­rokémiai ipar kibővülése mit jelent a szintetikus anyagok gyártása tekintetében. Másrészt Magyarország jelentős megtaka­rításokhoz jut azáltal, hogy nyersolajat kap a drága olajtermékek helyett. Végül pedig az olajvezeték révén felére csökken az egy tonna olajra fordított szállítási költség. A «Béke« magas feszültségű távvezeté­ket ez év júliusának .közepén kapcsolták össze Sajószögednél a magyar hálózattal. Ez azt jelenti, hogy Magyarország és Nyu­gat-Ukrajna energetikai rendszerének egyesítésével újabb, jelentős lépést tettünk az egységes energetikai rendszer létreho­zására: A KGST országainak villamos­én ergia-term elése az 1950—1960-as évek­ben több mint megháromszorozódott. A szocialista világ részesedése a világ villa-Szászhalombatta térséfében Illesztik a 800 méteres csöveket

Next

/
Oldalképek
Tartalom