Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-01-15 / 2. szám

A frontbrigád fiataljai

Ha valamiféle televíziós quiz-műsorban kellene kitalálni nevét a megfejtőknek az alábbi támpontokat lehetne nyújtani:

1. Első kérdés: kis város — öt nagy üzemmel;

2. Egy fénykép, amelyen középkori vártornyok és modern hűtőtornyok láthatók.

3. Még egy kérdés: város, amely három jellegzetes vidék találkozási pontján épült fel;

4. Hasonlatos a jég-hegyhez, jelentős része láthatatlan, a felszín alatt terül1 el;

5. Még egy fénykép, ez a meredekfalú völgy mélyén különös növényt ábrázol, a szürke bogáncs-ot;

6. Végül, hogy megkönnyítsük a rejtvény megoldását, még hozzátehetnénk: kora erősen vitatott, van, aki hatszázévesnek, van aki tízévesnek minősíti.

De talán bontsuk ki részletesebben a kérdéseket. A2 öt nagyüzem: bánya, erőmű, alumínium-kohó, nitrogénmű, olajmű. A középkori tornyokhoz tartozó vár valamikor a XIV. században épült, s először a Báthoryak sárkányfogas címere díszelgett kapuja felett. A hűtőtornyok viszont az erőműhöz tartoznak. A három jellegzetes vidék: délről a Sárrét nádasai, kaszálói, északról a Bakony, nyugatról a Balaton-Felföld nyúlványai. A látható város három különálló részre tagozódik, a negyedik, a láthatatlan, az előbbiek alatt, a föld mélyében terül el sok kilométer hosszúságban. A különös növény, a szürkí bogáncs, a szinte állandó északi szelektől hűtött, meredek vízmosások alján, a jégkorszaktól ittmaradt hírmondó Magas hegységekben található, Magyarországon viszont csak itt, e különösen hűvös éghajlat alatt tenyészik, a tudomány Carduus glaucus-nak nevezi. Ami végül korát illeti, mindkét évszám helyes. A vár szürke kövei valóban hatszáz esztendő komor és derűs történelmére emlékeznek, a Báthoryakat követő Újlaki Miklósra, Mátyás királyra, Thury Györgyre, Bottyán Jánosra. Mondják, itt történt Mátyással, hogy egy ízben megkívánta a Csóri-tó halát, s csukát halásztatott. Ám a csőri vendégfogadós maga is nagy ínyenc, a legízletesebb részt, a májat, magának tartotta. A király a májat tudakolta, a fogadós erre így válaszolt: „Csőri csukának nincsen mája". Mire a király beintette lovászát, mondván: „Palotai pálcának meg nincsen száma ...

Ebből azután most már különösebb fejtörés nélkül mindenki kitalálhatja: a rejtvényben szereplő város Várpalota. Mint város, valóban tíz esztendős; 1951 őszén Inota és Pét egyesítésével emelkedett városi rangra.

Persze, e rejtvényt lehetett volna tovább bonyolítani. Így például: kis város, amelynek öt művelődési otthona van. Valóban. Magán Várpalotán kettő, az 1958-ban tízmilliós költséggel épült bányász művelődési ház (Jó-Szerencse Művelődési Ház), a vájariskola kultúrháza, Péten a Nitrogén Művek Klubja, Inotán pedig ismét kettő, a2 Erőműé és Alumínium Kohóé.

Aztán megkérdezhettük volna: „Melyik az a település, amelynek közepén az ősi vár körül szocialista város épült fel?" Mert Várpalota ilyen vonatkozásban is egyedülálló. Műemléke a váron, a templomon és a közeli