Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)

1962-08-01 / 15. szám

Bili 11.is»»,.

A Könnyűfémmű szive: a 6 kl

Csupa -ezüst-“, csupa fény... a Székesfehérvári Könnyűfémmű préscsarnoka

alán egyetlen városunkat sem ismerik szerte a világban annyian, mint Székesfehérvárt. Hiszen az Árpádok korabeli Magyarország székhelye, a királyok koronázó városa, ősi nevén: Alba Regia a Balatonhoz vezető műút leglátogatottabb állomása. A Rtomkert, amely Szent István király egykori székesegyházának helyén található, hűségesen őrzi a sok százesztendős emlékeket. Itt kapott helyet a kőtárban az első magvar király szarkofágja is.

De I'ehcrvárott nemcsak a Romkert őrzi a múlt emlékeit. A látogató áhítattal áll meg az 1470 körül épült Anna kápolna előtt, megcsodálja azt a XVIII. századból való barokk épületet, amelyben ma a városi tanács székel, elálldogál a 160 éves püspöki palota kőtömbje előtt, meghatottan pillant a Győriházra, amelyben valamikor a játékszín volt. Déryné ifiasszony. Kántorné, meg Laboríalvy Róza játszott itt, és Petőfi Sándor is szerepelt vándorszínész korában.

Ez az ősi város, a hajdani király-koronázó székhely, ma, amikor napjaink történelmét írjuk, egyre szépül, fiatalodik Ma már két Székesfehérvár van: a régi mellett ugyanis születik, gyarapodik, fejlődik az új. És ez az új Székesfehérvár hazánk egyik legjelentősebb ipari központja. 1945 óta az ipari munkások száma kétezerről majdnem húszezerre emelkedett. Az ipari üzemek sorában az egyik legújabb és legszebb gyár a Székesfehérvári Könnyűfémmű.

Aki ma vetődik el Székesfehérvárra, annak nemcsak azt mesélik el, hogy ebben a városban tanárkodott Ányos Pál,

pálosszerzetes és magyar költő, aki József császárról a -KalaDos király« című verset írta. vagy hogy itt volt huszártiszt a »legnagyobb magyar«, Széchenyi István, meg gimnáziumi tanuló a »»Szózat« költője Vörösmarty Mihály, hanem azt is, hogy a legjobb fehérvári termelőszövetkezetnek »»Szabad Élet« a neve, a Könnyűfémmű pedig az ország egyik legszebb üzeme.

Hatszáz holdon fekszik ez a csupa üveg, csupa fény, csupa gép gyár. Hatszáz hold... Akkora terület, mint a régi Magyarországon egy jókora -kis« birtok. De ez olyan birtok, ahol ezüstöt vetnek és boldogságot aratnak.

Ezüstöt, -magyar ezüstöt«, az alumíniumot. A foauxitból, a magyar föld kincséből Ajkán és Inotán lesz a kohósítás után alumínium. Székesfehérvár tömbökben kapja és félkészgyártmányokat: lemezt, szalagot, csövet, drótárut készít belőle.

Fiatal az üzem, fiatalok a szakmunkások is ebben a gyárban. Nemrégen még szántóföld volt ez a terület. 1956-ban kezdett dolgozni a gyár. Hatszázhúszmiilló forint költséggel Indították, a továbbiakban pedig még 900 millió forintot ruháztak be. Mert a gyár állandóan bővül, terjeszkedik. Most kultúrotthon épül, új üzemrész születik, bölcsőde létesül, a munkáslétszám hétről hétre növekedett. Amikor először kezdtek zúgni a gépek, csikorogni a daruk, és először gyúltak ki a vezérlő-berendezések sokszínű elektromos szemei: 260

A préselt alumfniumhuzalok szállítása