Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-06-01 / 11. szám
Akik birkóztak a problémával: Köváry Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke, Hornok Egy család a háromszázból: Dohóczky Györgyök ápolják • dohánypalántákat István tsz elnök, Kiss István löagronómus thM'YAn LESZ EOYIVIlUiÖBől KeItoI A "Csodauborka- és Bodrogi Alajos főkertész Balogh Mihály a dohánytermesztés szerelmese Paslnszky Andrásnénak magyarázza a mesterség titkait Csöndes Irénke, aki a paprikatermesztés mestere lesz Ez a fogas kérdés jó néhány koponyát foglalkoztatott már. Semmi különös nincs tehát abban, hogy a millió megfiadzásának titkát a Tolna megyei Faddon is szerették volna megfejteni. Hornok István, a »-Lenin-“ termelőszövetkezet elnöke, Kiss István, a főagronómus, Bodrogi Alajos, a főkertész birkózott a problémával. Nyolc és fél ezer holdas ez a paraszti nagybirtok, 1400-an gazdálkodnak rajta. A múlt esztendőben több mint 12 milliót osztottak a munkaegységekre. Búzából 70, burgonyából 71, zöldpaprikából 50, paradicsomból 33, dinnyéből 15 vágón volt a termés. De szépen fizetett a tehenészet, a sertéstenyésztés, meg az a 40 000 darab pecsenye-csirke, amit piacra neveltek. A szövetkezet egyik büszkesége a kertészet. A millió megfiaztatásának problémája is úgy került napirendre, hogy megérkezett a hír Erfurtból: a mezőgazdasági kiállításon dijat nyert a faddi Uborka. Persze ez megint nem csoda, hiszen azt a fajtát termelik, amelyikből egyetlen darab 7 kilót nyom. De Fadd nemcsak az uborkáról híres, a dohányról is. Valamikor- több mint 700 dohánykertész nevelt itt palántát, szüretelt finom, illatos füstölnivaló •sárgás-barna leveleket. — A dohány egymilliót hozott tavaly, ezt a milliót meg léhetne duplázni — magyarázta a főkertész. — Lehetne bizony — vetette ellen az elnök — de olyan beruházást igényéi, amit ebben az esztendőben már nem bírunk el és munkáskéz se lenne elegendő. — Faddon minden házban találni egy dohánykertészt — jegyezte meg ekkor Balogh Mihály bácsi, aki nem tudni honnan, dte ott termett. Hiszen mindig, mindenütt megjelenik, ahol dohányról, dohánytermesztésről folyik a szó, pedig éppen négy esztendeje annak, hogy nem nyúlt pipához... Felfigyelték az öreg szavára, mert tudták, hogy hatvan esztendeje szerelmese, tudósa a dohónynevelésnek. Ha valaki őt hallgatja, amint a dohányról mesél, mlóg azt is hajlandó elhinni, híogy Kolumbusz hajósai talán nem te importálják az indiánok füstölés! tudományát, ha nem sejtik, hogy majd századok múltán Balogh bácsi dohányt termel Faddon. — Nincs pénz, Balogh bácsi és nincs elegendő szakmunkás — vigasztalgatták szelíden az öreget — majd jövőre —, tették hozzá biztatón. — Egy fillér se kell, dohánymag és szakmunkás mindig van — bizonygatta az igazát Balogh bácsi. — A dohány jól fizet. Ahány száz öl, annyi mázsa és ahány mázsa, annyi ezer forint, — magyarázta. — Otthon a háznál kell nevelni a palántát, elbajlódik vele egy-egy család. — Ugyan, Balogh bácsi — nevettek a többiek — olyan szövetkezeti tag sincs ám, aki a háztájiban nevelt palántát behozza a közösbe. — Hát — húzta föl a szemöldökét Balogh bácsi —, ingyen Krisztus koporsóját se őrizték. De felesbe — megcsinálná akárhány. Erre azután 'kitört a vihar. Nem is vihar volt, inkább fergeteg. Felesbe? Úgy, mint az uraság idejében? Hát akkor mi a különbség? Hiszen azt mondják majd a tagok, hogy a földesúrtól is lehetett feleskrumplit, kukoricát, dohányt kapni. Érvek és ellenérvek röpködtek. Csatázott az értekezlet. De most már nemcsak Balogh bácsi, hanem Homok István elnök, meg kivált Bodrogi Alajos, a főkertész is bizonygatta az igazságot. Nincs olyan szövetkezeti tag, aki ne tudná, ne értené, erezné ezt a különbséget. A föld most nem a földesúré, hanem a szövetkezett parasztoké. A feles dohánytermesztéssel megfiadzik a millió. Felét a palántanevelők kapják, a másik fele a szövetkezeté. Téhát közvetlenül és közvetve is a szövetkezet tagjai gazdagodnak — hisz ók a földesurak is. Több - forint jut egy munkaegységre, növekedik az oszthatatlan alap, könnyebben meg lehet csinálni majd a beruházást. Gazdagodik a termelőszövetkezet és jobban keresnek a tagok is. A számadás végeredménye a következő: A 130 hold 2080 mázsa dohányt terem. Ennyi dohány éppen 2 millió 80 ezer forintot jövedelmez. — És akkor — mosolyodott el Balogh bácsi — mindnyájunk hasznára megfiadzott a millió. * Áprilisban, amikor a kertészetben szedték a melegágyi salátát, háromszáz portán bújtak ki a dohánypalánták. Háromszáz család vállalt dohánytermesztést... A salátát gondosan selyempapírba csomagolták, hiszen messzire utazott, Londonba. Huszonnégy óra alatt érkezett meg a hétezer fej. A dohánypalántákat a fagyos szentek elmúltával ültették ki. Mert úgy van az, ahogyan Balogh bácsi mondja: — Amikor virágzik az akác, akkor női a dohány ... Legfeljebb a fiatalabbak majd megtoldják a régi szólás-mondást, hogy:... és akikor fíadzik a millió Faddon. Joós F. Imre Életkép a sertéstenyészetből: Szflcs János ellető kanász, Tamás Károly főállattenyésztővel. Balra: Munkában a kertésznők brigádja (Novotta Ferenc felvételei)