Magyar Hírek, 1962 (15. évfolyam, 1-23. szám)
1962-01-01 / 1. szám
XV. évfolyam, 1. szám. 1962 január 1. Ara: 2 forint AKI AIMCS ELLEMÜIK... frta: Bognár József a Magyarok Világszövetsége elnöke Szilveszter éjszakáján, amikor tizenkettőt kongatnak a harangok a magyar falvak templomtornyaiban és a budapesti Kossuth-rádióban, amikor összecsendülnek a poharak é s megszólal a hangszóróban: „Isten, áldd meg a magyart!”, azokra a magyarokra gondolok, akik szerte e világon velünk együtt boldog új esztendőt kívánnak egymásnak. Akármilyen régen élnek is új hazájukban, akármilyen jól megy is a dolguk, azt hiszem, ezekben a pillanatokban a budai hegyekre, vagy egy kis erzsébeti, leanderes házra, alföldi falura, vagy balatoni szőlőre: a szülőföldre, a gyerekkorra gondolnak ... Hányfajta égbolt, mennyi világ veszi körül újév éjszakáján az öt világrész magyarjait! Kanadában bizonyára még hidegebb van, mint nálunk, de Ausztráliában vagy Dél-Amerikában nyárias a Szilveszter. Detroitban, Clevelandben hűvös, nyirkos lehet újév hajnala, a califomiai partokon az újév tavaszt jelent. Nem tudok végigmenni még gondolatban sem minden égtájon és minden éghajlat alatt, de nem is kell. Karácsonyestén, Szilveszter éjfélkor, bárhol éljenek is, a hazai január száraz, havas hidegét érzik a világ magyarjai. Amikor boldog újévet kívánnak, azt kérdik egymástól, amit mi is szeretteinktől: milyen lesz az új esztendő? Boldogabb lesz-e? Ólmot önteni nem tudó1 de ólomból, babonából, hiú ábrándoktól v vágyadból nem is lehet belelátni a fiatal újév titkai mögé. Csak azt tudjuk, ami van s a jövőt is akkor fürkésszük helyesen, ha a inából indulunk ki. A helyzet 1961 végén, 1962 elején kedvezőbb, mint általában a búcsúzó esztendő nagyobbik részében volt. A nemzetközi feszültség enyhült. Ez az egyszerű bővített mondat magyarán azt jelenti, hogy az emberek kevésbé félnek a háborútól. Hozzáteszem mindjárt, hogy a háborús aggódás Magyarországon az egész óesztendőben jelentékenyen csekélyebb volt, mint Európa nyugati részében, ahol jártam és személyesen is tapasztaltam, vagy a tengerentúli országokban, az ottani lapokból és hozzátartozókhoz írt levelekből következtetve. Mégis: a megkönnyebbülés námk is érezhető, és ez egyenes e^ iogiKus ^/etkezménye a szocialista, politikának. iogy ez a szocialista politika mit jelent és ilyen eredményeket hozott Magyarországon, azt most nem kell részletesen kifejtenem. Az újév alkalom ugyan arra, hogy az ember visszapillantást vessen az elmúlt tizenkét hónapra, de a Magyar Hírek e tizenkét hónap huszonnégy számában újra meg újra beszámolt eredményeinkről és problémáinkról, noha az utóbbiakról talán kevesebbet, mint amennyire bennünket a nagy nyilvánosság előtt is foglalkoztatnak. Ezért nem adatokban, eredményekben, és nem is a problémákon keresztül akarom kifejezni a szocialista politika légkörét és jellegét, hanem egy megállapítással. A megállapítás a Hazafias Népfront Országos Tanácsának decemberi ülésén hangzott el Kádár Jánosnak, a minisztertanács elnökének beszédében. Kádár János az ország politikai vezető erejének, a kommunisták pártjának és az egész népnek a viszonyát jellemezve kijelentette, hogy „aki nincs ellenünk, velünk van”. Rendkívül fontos, mélyen járó, igen emberi és nagy távlatot nyújtó megállapítás ez. Nyilvánvaló, hogy gyökeresen különbözik régebbi, hat-nyolc-tíz év előtti politikai kijelentésektől, amelyek lényege ennek fordítottja volt. Ebből sok nehézség, gond, értetlenség, fölösleges fájdalom háramlóit mind az országra, mind a nemzetközi viszonyokra. „Aki nincs ellenünk, velünk van”: Ennek a mélységesen humanista elvnek a jelentőségét fokozza egyrészt, hogy Magyarországon hangzott el, alig öt évvel 1956 után, másrészt, hogy nemcsak a magyar politika sajátossága, hanem valamennyi szocialista országé. Ráadásul olyan elv ez, amelyet a nem-szocialista országok népei, sőt vezetőik jelentős része is szívesen magáénak fogad el. Ez ennék az újévnek legfőbb reménysége. Ez az elv jelentkezik a nemzetközi politikában, például a szocialista országok és a semleges, nem lekötelezett — non aligned, ahogy az angol nyelvterületen mondják — országok kapcsolatában. A legtöbb semleges ország, a nagy Indiától a kis Felső Volta Köztársaságig, vagy az óév végén függetlenné vált Tanganyikáig, nem követi a szocialista állami gazdasági, társadalmi rendet. Ez egyáltalán nem akadályozza meg sem őket, sem a szocialista országok kormányait és népeit, hogy a legbensőségesebb, baráti, gazdasági, művelődési kapcsolatokat tartsák fenn. Hogy egy személyes példára hivatkozzam: magam, mint közgazdász az újesztendőt a Ghánái Köztársaságban fogom elkezdeni, ott töltök néhány hónapot. Köztudomású, és a külföldön élő magyarok talán még 'jobban tudják, közvetlenebbül tapasztalják, hogy a nemzetközi helyzet enyhülésében mekkora szerepük van a semleges országoknak. Ezt a szerepet éppen az „aki nincs ellenünk, velünk van” elve teszi lehetővé. Bízunk benne, hogy az újesztendőben ez az elv még következetesebben és még szélesebb alapokon valósul meg a nemzetközi politika minden területén. Magyarországon az elv nem új, kimondatlanul is alkalmazza a kormányzat az elmúlt években, egyre mélyülő és szélesedő irányzattal az életnek valóban minden területén. A miniszterelnök által említett példa: katolikus pap az országgyűlés alelnöki székében, érdekes jelképe a fennálló helyzetnek, de több is ennél. Az ország lakosságának szemében — ahogyan mondani szoktuk —■ „nincsen benne semmi tScIzés, boldog újesilendől kioán A MAGYAR HÍREK SZERKESZTŐSÉGE ÉS A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE különös”. Természetes dolognak tartjuk, mert a békés együttélésnek egyik gyakorlati megnyilvánulása. Nemhogy titkolnák, vagy tagadnák a magyar politikusok és újságok, hanem nyíltan beszélünk róla, hogy nálunk is volt gyanakvó légkör. Ez a korszak elmúlt, a gyanakvás felhői szétfoszlottak. Ma az ország vezetői barátjuknak, szövetségesüknek tekintenek minden magyar embert — az egyetlen feltétel az, hogy ne vétsen a törvény ellen, ne szegüljön szembe az ország szocialista rendjével és békepolitikájával. Magyarországon nincsen kétféle állampolgár: kommunista és nem-kommunista. Az „aki nincs ellenünk” elvét ugyanis kölcsönösen alkalmazzák: a nem-kommunisták is azt vallják, hogy aki nincs ellenünk, velünk van. Ezért néz az egész ország jó hangulatban, bizakodóan az újév elébe. Ha ez az elv, mint mondtuk, nem áll meg az ország határainál, márpedig lényegéhez tartozik, hogy általános, akkor természetesen vonatkozik a külföld magyarjaira is. Mi ebben a lapban és a Magyarok Világszövetségében eddig is ennek az elvnek a gyakorlatát követtük, nem újdonságként említjük tehát meg az újesztendei számvetés alkalmából. Csak éppen fontosnak is tartom, jól is esik kimondani újra, hogy mellettünk állónak érzünk minden külföldön élő magyart, hacsak az nem fordul nyíltan, szóban, írásban, tettel a szülőföld, a Magyar Népköztársaság ellen. Mindén jel arra mutat, hogy ezeknek száma hónapról hónapra csökken. Tudjuk jól azt is, hogy számos külföldi magyar nem vall szccialista elveket, nem ért egyet a magyar politika egyik vagy másik vonásával, vagy nincsen jól tájékozva. Ennek ellenére mi úgy érezzük, hogy velünk van, mert nincs ellenünk. Meggyőződésünk, hogy a külföldi magyarok magukévá teszik és viszonozzák ezt az elvet, a társadalmi, a politikai, az emberi béke e szép elvét. Ennek az elvnek a jegyében kívánok a magam, a Világszövetség elnöksége, valamint a békevágyó magya- nép nevében boldog újévet a Magyar Hírek minden olvasójának, családjuknak, barátainknak.
