Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-07-15 / 14. szám
Kiss István munkásmozgalmi emlékműve az újonnan épülő sugárút közepén lEjttiEsr 1848—49-es szabadságharcba betöltött szerepével örökre beírta nevét a magyar történelembe, majd újból 1944-ben is, amikor a színház melletti emeletes pénzügyi palotában az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány vezetésével megkezdődött az új Magyarország alapjainak lerakása. Az 1945-ös felszabadulás megváltoztatta Debrecen társadalmi arculatát is. A „maradandóság városából” a haladás, a korszerű gazdasági és politikai gondolat városává fejlődött. Gyárkémények füzére övezi az egykori parasztvárost, egész negyedei épültek újjá, üzemek, modern házsorok nőnek ki a földből. Kereken 450 négyetkilométer területével és 135 000 lakosával az ország harmadik városa. Ha az ember a csonkatorony tetejéről letekint, nemcsak az élettől duzzadó, fejlődő, forgalmas várost látja maga alatt, hanem a Libakert zöldséges parcellái helyén a sok színben játszó új lakótelepet, a Petőfi tér modem központi épülete toronyépületét, az új állomás épületét, mint Jávor Nándor városi tanácselnök elmondotta, a múlt évben épült 464 és az idei 408 új lakást. A lakásépítkezés még nagyobb lendületet kap majd 1963-tól kezdve, amikor már a Dunai Cementmű termelésére támaszkodhat az ország. Szükség is van erre, hiszen a felszabadulás előtt 5000 körül mozgott a munkáslétszám, ma viszont 22 000 a különféle gyárakban dolgozók száma. A második ötéves terv során ez még 5—6000-rel nő, hiszen felépül az Orvosi Műszergyár, tovább fejlődik a Golyóscsapágy Gyár és a Penicillin-gyár, rekonstruálják a Ruhagyárat. Űj melegvíz-forrásokat tárnak fel, s a Nagyerdőben 30—40 holdas területet biztosítottak üdülőépítési célokra. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek már meg is kezdte új üdülőjének építését. Az úgynevezett régi gyárak is — újak. A Gördülőcsapágy-gyár több száz méter hosszú hatalmas csarnokaiban a szovjet, svájci, belga automatagépen — mint Czabán Béla, az új gépek művezetője elmondotta — két ember tízszer annyit termel, mint a régieken négy. A debreceni gyár golyóscsapágyait jól ismerik a baráiti országokban, hiszen a termelés jelentős részét exportálják. Ha Petőfi annak idején keserűen emlegette a szalonna zsíros szagát, mint Debrecen egyik jellegzetességét, akkor most a Nagyerdő felé menet, a Simonyi úton (amelynek fásítálsát még a híres óbester kezdte meg, katonás módon minden facsemete mellé egy huszárt állítva őrzőül), szóval a Simonyi úton, megcsapja az ember orrát egy másfajta szag, egy új iparág, a penicillingyár szaga. A Biogál-gyár — amint nevezik — különféle antibiotikumokat termel és nem kis mértékben éppen az< itt dolgozó munkások, mérnökök és biológusok érdeme, hogy végleg sikerült gyökerestül kiirtani a „morbus Hungaricust”, az évente százezreket pusztító tüdővészt. A város, hatszázadik születésnapjának megünneplésére, nagyszabású kulturális programot állított össze. Június közepén tartották a Nagytemplom nemes hagyományokat sugárzó falai között a nagy tanácsülést, majd pedig a hónap végén a régi, ismert „debreceni Kantus” tradícióinak nyomán kezdődött meg a kórus-fesztivál, amelyre több mint háromezer énekes érkezett a városba. Kórusok látogattak el ide, az Alföld közepére, Angliából, Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából, Nyugat-Németországból és az összes baráti országokból. Az esztendő második felében, amely ugyancsak a jubileum jegyében telik el, irodalmi estek, szoboravatások, sportrendezvények, kiállítások követik egymást, s a Nagyerdőben felavatják a lakosság önkéntes munkájával készült Népek Barátsága Ligetet, amelynek pompázó virágai távoli országokból kerültek ide a magyar Alföld fővárosába. Az ünnepségek során nagy szerep hárul a régi kollégium diákjaira, akik ugyan már nem tógában járnak és nem csatos-cipős professzoroktól, nem a magyar Fausttól, az ördöngös hírben álló Hatvány professzortól sajátítják el a tudományokat, de éppen olyan szeretettel és lelkesedéssel énekelik a „Földiekkel játszó égi tüneményt”-t, vagy az „Ó Tihamynak riadó leányá”-t, mint elődeik. A város címere valóságos tanulmány. A lángok közül kiemelkedő Főnix a hamvaiból újra támadt, s a tudományokat terjesztő várost jelképezi. Mint megannyi fakó történelmi jelkép, ez is igazán 1945 óta nyerte el tiszta, derűs, messze sugárzó fényét és értelmét. Pethő Tibor Kivilágított szökőkút a központi egyetem előtt # A Biogál Gyógyszergyár látképe A Gördülőcsapágy Gyár egyik automatizált részlege Vizsgára készülnek a debreceni kollégisták a épülő új, modern sugárút Séta a debreceni Főtéren. Jobbra: A Kígyóölő (Pátzay Pál műve) a Biogál gyár előtt
