Magyar Hírek, 1961 (14. évfolyam, 8-24. szám)
1961-09-15 / 18. szám
Ax agykor! »királyi vár« a magyar (gellend álét vára lesz lszánmazott honfitársak, szerteszét élő magyarok, nagy távolságokból érkező levelek kérdezik: milyen a budai Vár? A levetek tapasztalatából tudom, hogy a Budapestről elkerült ember két sziluettet őriz a szivében, örökösen, talán a haláláig. A pari», ment csipkés tornyait, s a Várat. A halványuló, tünedező árnyképek néha hirtelen élessé válnak. S forrón merül fel elvesztett tájak kíváncsisága: milyen a budai Vár? Kié ez a Vár? Ég milyenek a várlakók? Mindhárom kérdésre felelni logoik. A világtörténelemben mindig úgy volt, a magyar történelemben pedig kiemelkedően Így van, (hogy a pusztító nemzedéket az építő nemzedék követi, Olyan építő nemzedék, mint a mai, még nem volt a magyar történelemiben. De hát akkor miért volt hosszú, súlyoá esztendők alatt annyira elhanyagolt a budai Vár? Felelek erre Is: ha egy új házat építenek, mindig a végén tűzik ki az oromrózsit, a májusi át. Ez történt az új Magyarországon is. Felépítettük hídjainkat, új városainkat — Komlót, Sztálinvárost, Kazincbarcikát —, építjük a szocialista falut, végül sor kerülhetett gyönyörű májusíánk íeütűzésére. 1957 óta már hatalmas arányokban épül a magyar történelem legnagyobb színhelye, aiz a Bécsikapu tér és Szentgyörgy tér közötti másfél kilométer hosszú és fél kilométer széles magaslat, amelynek közönségesen vámegyed a neve. Már évszázadok óta úgy volt, hogy a budai Várban a budai várat hiába keresik, mert a budai Vár nem Budán van, hanem öt világrész mecsetjeiben, könyvtáraiban és közgyűjteményeiben. Mátyás király elefántcsontból faragott házi oltára például a párizsi Louvre-ba került, a corvinákat pedig tizenhét ország negyven városának negyvenhat könyvtára őrzi. 1686, a török, de 1945-ben Hltlerék kitakarodása után is olyan volt a Vár, mint »sötét éjszakában egy belülről megvilágított üres koponya-«. A pusztulás okáról, s a pusztulásból való felemelkedésről két jelképes emléket őrzök. A munkások, mikor a romeltakarítás megindult, a volt hitleri nagykövetség, Űri utca 64—66. számú félig kiégett épületére, a »Deutsche Gesandschaít* táblájára felírták nagy fehér krétabetűkkel: «■Vigyázat I Életveszélyes épületi« Még égtek a házak, s lángolt a Budavári Palota, amikor a 'legnevesebb magyar műtörténész felrohant a vöröslő negyedbe és felkiáltott: »Itt a középkori Budai« Jelképes dolog Buda felszabadulásában, hogy a harcok során az omlott le a várbeli házakról, amit a négyszázesztendős idegen elnyomás cifraságként rárakott: a barokk, a rokokó, a klasszicizmus. S kibukkant, bár csonkán, ami magyar volt: a középkori Buda. Mi ezt a középkori Budát építettük és építjük fel, olyan súlyos milliók árán, hogy leírhatjuk: ez a kicsi ország mélyebben a zsebébe nyúlt, mint Mátyás király a dús A palota belső udvarinak sioboraUkjal mis kijavításra várnak <Vámos László felvételei) kincstárba, amikor felépítette a középkori Friss-palotát A koronázó Mátyás-templom újjáépítése csak eddig több mint húszmillió forintba került, jelentős arányokban megindult a budavári Palota helyreállítása 's. A Palota a magyar szellemi élet vára lesz: a Krisztinavárosi szárnyba költözik félmilliós könyvállományával legnagyobb közgyűjteményünk, a Széchenyi Könyvtár, a déli szárnyba a Történelmi Múzeum, a kupolaterembe a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum a volt Honvédelmi Minisztériumba, s a Kiadói Főigazgatóság a volt Teleki-palotába, amelyet olyan sokáig Habsburg József bitorolt. Könnyű a világot lángba borítani. Itt egy építő nemzedék huszonöt évi munkájába kerül, hogy újjáépítse a magyar történelemnek azt a szent csarnokát, ahol Kossuth raboskodott; ahonnan vesztőhelyükre cipelték Martinovicsékat; ahol valamikor Hunyadi László feje a porba hullt; ahol felnégyelték Pérót, a parasztvezért; ahol elesett Abdurrahmén, az utolsó budai török basa; s ahol egy nap Dózsa és serege kopogtatott. Több minit négyszáz év után Dózisa szobrot kapott: a Palota téren áll, körülötte Mészáros Lőrinc barát, egy kalapácsot emelő munkás, egy vén magyar Táboroz, s a magyarokkal közös küzdelmet vívott román és szlovák jobbágyok. A szobrot István király napján, az alkotmány ünnepén avatták. A vámegyedben sok minden eltűnt, majdnem minden elmozdult, a régi lakosság nyolcvan százaléka kicserélődött, csak egy valami nem szűnt meg: a lüktető élet zaja Naponta ezerkétszáz főből álló ifjonti sereg hömpölyög végig a várnegyeden, a volt gótikus pénzügyminisztériumi palotában berendezett diákszálló teljes lakossága kel útra a Műszaki Egyetem felé. Az új vámegyednek ugyanis több mint minden negyedik lakója diák, eljövendő mérnök, az ezerkétszáz gyerek közt mindössze két pesti van, a többi vidéki: a magyar népnek, munkásoknak és parasztoknak szomjas és víg serege szállta meg a negyedet, ahol valamikor a Báthoryak, Garák, később pedig a Zichyek, Erdődy grófok, Batthyány-Strattmann hercegek palotái álltak. Az ezerkétszáz, nagyrészt munkás- és parasztszármazású egyetemi hallgatón kívül, családtagjaikkal együtt ezer fizikai munkás él a Várban, abban a negyedben, amelyről a slágerszerzők valamikor azt énekelték, hogy »Dísz tér száz, finom úri ház...« A kétezerkétszáz diákon és munkáson kívül ezer értelmiségi él a Várban, mérnökök, iparigazgatók, a néphadsereg tisztjei, műszaki vezetők, s a magyar művészvilág képviselői. Itt él Lázár Mária színésznő, aki annyira népszerű, hogy a tizenhatos autóbusz vezetője, ha meglátja sietni, a nyílt pályán is megáll a kedvéért: »Szálljon be, művésznő« — tessékeli be. Dísz téri helyreállított palotájában lakott egy másik művésziünk: Gombás zögi Frida, s egy remek mívű, középkori házban Mesterházi Lajos író. Koroda Miklós író igen romantikus létek: 6 egyenesen egy középkort lovagterembe költözött. Jókai szíve, jósága ég a Vámegyed kedves Jókai rokonában: Feszty Masa festőművésznő, Feszty Árpád lánya, Laborfalvi Róza dédL unotoája Dísz téri otthonában él. A Vár orvosa oroszlánfejű, dé őzlelkű öregember, hatvanhárom éves, ötvenkét esztendeje él a Várban, az ostrom alatt, amikor a csapok megrepedtek, s mindenkit a szomjhaléi fenyegetett, lakása kertjében feltárta valamely régi olasz kalmár betemetett reneszánsz kútját, s naponta több ezer embernek mért vizet — személyenként fél liter volt a fejadag. ö meséli, hogy az a Várnegyed, ahol régen gz arisztokrata családok egy része gyermektelen volt, s gyerekkacagást ritkán lehetett hallani — teljesen megváltozott. Nagy életerő tört fel az új lakókból: ötven születés 'áll évi tizenöt halálesettel szemben. 1945 tavaszán hatvan — romok alól elővánszorgó éhes és rongyos — gyereket kezdtek tanítani, iskola hiján, Eszterházy Móricz gróf Bécsikapu téri volt palotájának tágas ebédlőtermében. E pillanatban a várbeli iskolának kilencszázhúsz tanulója van, s belefogtak a Hess András téri kétemeletes új iskola építésébe ás. A búzamezők, s a gyárak fiainak honfoglalása nem szürkítette el ezt a negyedet, mint némelyek hiszik. A népnek sokkal egészségesebb a romantikája, bővérübb a humora, tágasabb a kedélye, mint a régi lakóké volt. A Halászbástya változatlanul és eloroahatatlanul a szerelmeseké. A kéményseprő, pék, iközértes meghitt ismerős, a Vár lakói csaknem rokonok, nem is büszke Vár ez, hanem egy kedves, nagy falu, ha valami elhangzik a Dísz téren, fél óra múlva tudják már a Bécsikapu téren is. Kialakult egy kedves pátrióta várbeli büszkeség, s négyezer ember új honfoglalása láttán, kiderült, hogy a születés érdekesebb, mint volt a hervadás. Még »Pongrácz grófokat« is találna Mikszáth, ha feltámadna szegény a Kerepesiben: mint a bolond gróf valamikor Beszterce városa előtt, olyan bolondosán Indult el a Vár »ostromára« a napokban egy kicsike sereg. Íjászok meneteltek az ősi várfalak között. Íjászok a Hold ostromának az idején? Az épületgépészeti technikum diákjai indultak heves, izmokat edző tornaórára, a volt AndaházynKasnya-kert ősi fái alá. Az új nép, másfajta raj, amelyről valamikor a költő beszélt, birtokba vette azt a Várat, ahol egykor Kossuth érte raboskodott, s még régebben Dózsa érte s vele bontotta ki mennydörgő zászlaját. A székely paraszt szoborrá szépülve figyeld a Palota térről a több mint négyszáz év után megnyert Csatát. RVFFY PETER Dózsa György szobra a palotatéren. Lent: az úgynevezett déli Rondella a Buzogány toronnyal
