Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-12-25 / 52. szám
2 Hírek a magyar népi demokráciából — A múltban kőművessegéd voltam. Apám szintén az volt, s ő tanított meg, hogy összefogásban az erő. Gyerekkorom óla tagja voltam a szakszervezetnek. A felszabadulás után a szakszervezetek küldöttjeként vettem részt a nemzetgyűlésben ... A szakmámhoz tartozik, hogy nem szoktam szédülni. Dé meg kell mondanom, hogy amikor beléptem a terembe, bizony a meghatódottságtól szinte megszédültem . . . Szerettem volna megjegyezni minden szót... A gyűlés után mindjárt dolgozni is kezdtem: a lerombolt vagongyárhoz siettem és segítettem az újjáépítésben. Akkor ilyen munkát is kívánt a nép képviselőitől. így vonult be Pálfi Sándor kőműves a többi munkással, paraszttal, értelmiségivel az ország legfőbb tanácskozó testületébe, az . országgyűlésbe. A kollégiumban ma felejthetetlen kiállítást látunk. Az oratórium szomszédságában lévő könyvtárhelyiségben üvegszekrények sorakoznak. Az 1848—1849-es szabadságharc, debreceni országgyűlés és az 1944 december 21-i, 22-i nemzetgyűlés, a felszabadulás dokumentumait látjuk. A tíz évvel ezelőtti idők emlékezete sötét irattal kezdődik. A papiros tetején: „Debrecen szabad királyi város polgármesterétől“. Alatta: „Tárgy: A Feldpostamt 366. német alakulat részére vásárolt bútorok számlájának kiutalása“. Ezután mindjárt a Szovjet Hadsereg lapjának, a Híradónak számait láthatjuk. Sárga, rongyosszélű plakát következik, nyomda, felelős kiadó megnevezése nélkül: „Éljen az Ideiglenes Nemzetgyűlés“. Kezünkben tartjuk az Ideiglenes Nemzetgyűlés pirosfehér-zpld színű mandátumát, vászonkötéses képviselői igazolványát. Ismét plakátot látunk, azt hirdeti, hogy december 31-én délelőtt 11 órakor népgyűlést tartanak az Arany Bikában. A felszólalók között találjuk Nagy Imre földművelésügyi miniszter nevét is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés jegyzőkönyveiből látunk lapokat. Elolvassuk a Magyar Függetlenségi Front kiáltványát. Azután Pest üzenetét látjuk: „Éhhalál fenyegeti a budapesti gyerekeket“. A belügyminiszter felhívása Budapest népéhez, még ma is megrázza az olvasót, emlékezteti a múltra . . . „A mi feladatunk, hogy újra felépítsük hazánkat szétdúlt országunkban, hogy új, szebb fővárost emeljünk Budapest köveiből.“ A felhívás dátuma: Debrecen, 1945. január 23.“ Rákosi Mátyás történelmi beszédét idézi az egyik könyv: „Föld, kenyér, szabadság“. S elolvashatjuk „az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. számú rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról“. Debrecenből indult el a földreform is.
