Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-11-13 / 46. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 13 Azt kérdezzük, hogy ennek a hosszú és eredményes életnek mik voltak a legemlékezetesebb állomásai? — Szerettem tanítani és jóleső az a tudat, hogy úttörője voltam a gyakorlati képzésnek. De talán mégis legszívesebben emlékszem vissza a Széchenyi Tudományos Társaság megalakítására. Nagyot lendített ez a társulat az akkori műszaki tudományokon. Gyakorlati működésemben legbüszkébb vagyok a Bánhidai Erőműre, mely az első országos gőzerőmű volt hazánkban és bátran mondhatjuk, hogy Európa egyik legkitűnőbben sikerült erőműve. Nagy ellenállást kellett leküzdeni, míg létrejött, mert a főváros semmiképpen sem akart ilyen távolsági erőművet létesíteni. Én már abban az időben javasoltam, hogy Várpalotán létesítsenek erőművet. Örülök, hogy kormányzatunk ezt a régi álmomat valóra váltotta. Mit mondjak mégT^E hosszú élet alatt annyi mindent csináltam, hogy sok lenne felsorolni. De mégis egy párat, amik legjobban a szívemhez nőttek. Én terveztem a század első éveiben az első magyar hűtőházat. Azután a magánipari erőművek egész sora következett, szabadalmaim számát pedig magam sem tudnám megnevezni. Nem is szeretek ezek sorsára gondolni, mert tapasztalatom azt bizonyítja, hegy a feltalálás sokkal egyszerűbb művelet, mint az értékesítés. De hát a kapitalizmusban ez volt általában a magyar feltalálók sorsa. Régen nem szívesen kísérleteztek a gyárak. Ma lényegesen jobb a helyzet, ma könnyebben talál az újító vállalatot, amely kipróbálja találmányát. Blériot és a magyar feltaláló — Egyet azért mégis megemlítek, mert feledhetetlen élményeim vannak vele kapcsolatban. A Schimanek-féle karburátor értékesítésére Franciaországban vállalkozás alakult. Ennek Blériot volt az elnöke, aki akkor már túl volt a La Manche csatorna átrepülésén és az egész világ ismerte monoplánját. A zseniális konstruktőr és repülő meghívott ebédre, felköszöntőt mondott és nagyon értékesnek Találta találmányomat, mellyel azután repülőgépeken is végeztünk kísérleteket a mendoni repülőtéren. Szenvedélyes feltaláló voltam, szinte betegségem a feltalálás, ami családomban nem keltett mindig kellemes visszhangot, ami érthető, mert ha szabadalmaim anyagi eredményeiről kontrollszámlát készítenék, bizonyosan negatívumra jutnék. Mióta nyugalomba vonult, nagyobb intenzitással dolgozik a tudományos irodalomban. Rengeteg tanulmányt írt élete során bélés külföldi szaklapokban. 1939-ben megjelent művét a hűtőgépekről, a Mérnök- és Építészegylet aranyéremmel tüntette ki. Felszabadulásunk óta sok cikke és két nagy könyve jelent meg. Az egyik 1948-ban: a Hőerőgépek üzemtana, a másik pedig egészen