Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-11-13 / 46. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 9 berek, mint az apjuk, akiről csak annyit mond, hogy „a becsületesség mintaképe volt világéletében“. Nem is vitte sokra a régi világban. Asztalos volt, elismert, kitűnő szakmunkás, mégis gyakran volt munka nélkül. 1929-től 1934-ig évente 4—5 hónapig nem volt munkája a családfőnek. Tóthné ebben az időben „úriházakhoz“ járt mosni, vasalni, hogy valamiképpen fenntartsa családját. A felszabadulás előtt hét esztendeig a külső ferencvárosi Illatos úton laktak, szoba-konyhás lakásban — nyolcán. A lakáshoz semmiféle mellékhelyiség nem tartozott... Jobb lett az élet Nagyot fordult azóta a világ és megváltozott Tóthék élete is, mint oly sok magyar munkáscsaládé. A férj most a csepeli építőipari tröszt asztalosüzemét vezeti. Havi fizetése 1700 forint. A legidősebb fiú — Ignác — a Kelenföldi Épületszerelő Vállalatnál dolgozik, felesége pedig az Orion rádiógyárban. Öröklakásuk van a Fehérvári-úton egy modern új házban. Vilmos — a középső fiú — minisztériumi előadó, felesége is minisztériumi tisztviselő. A Márványutcában van kényelmes, kétszobás lakásuk és ezekben a hetekben várják első gyermeküket. Etel kaluz a fővárosi villamos műveknél, Ervin elektroműszerész a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárában, Mária tervező az Ipari Tervező Intézetben. A legfiatalabb, a húszéves Erzsébet titkárnő az egyik minisztériumban. A család felemelkedését azonban nemcsak a jobb és szebb élet külső jelei mutatják, nemcsak az új bútorok, jó ruhák, szórakozás, amire most a család minden tagjának jut, hanem ezeknél is jobban tükrözi az, hogy a hat gyermek anyja, a 49 éves Tóth Igná^né — iskolába jár. Gyermekkorában csak hat elemit végezhetett és most pótolja azt, amit akkor — nem a saját hibájából — elmulasztott. A Dolgozók iskolájában már az elmúlt tanévben jó eredménynyel elvégezte az általános iskola hetedik osztályát és most a nyolcadikba jár délutánonként, hetente négyszer. „Társadalmi ellenőr“ A környék asszonyai évekkel ezelőtt megválasztották a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége körzeti titkárának. Kitűnően töltötte be ezt a tisztségét, de az iskola kedvéért lemondott róla. A kerületi tanács megbízásából azonban most is fontos és nagyon hasznos munkát végez: társadalmi ellenőr. Ezzel a munkájával nyerte meg igazán tágabb családjának, a környék lakosságának, de főleg a háziasszonyoknak a szívét. Mint társadalmi ellenőr ugyanis gyakran látogatja az élelmiszer-üzleteket, cukrászdákat, eszpresszókat, stb. s azon fáradozik, hogy jól szolgálják ki a vevőket, pontos legyen a mérés, eleget tegyenek a higiénia követelményeinek.
