Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-07-03 / 27. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

19

társával és azzal a kézisajtóval, amelyen a Trinidad készült. De a rejtélyes Juan Horvath, a röpirat szerzője nem került kézre: ő időközben Barrios barátainak támogatásával újabb forradalmi vállalkozást készített elő. 1856. január 1-én megjelent Guatemalában első lapja, az Estella de la Libériád egyetlen száma. Horváth lapindító vezércikke — a latinamerikai publicisztika, klasszikussá vált alkotásainak egyike — Carrera és a , szentháromság" távozását, Barrios és minden politikai fogoly szabadonbocsátását, „igazi függetlenséget“, a Vanderbiltektől és a Vatikántól való függetlenséget, a nagybirtokok zsellérek között való részleges felosztását, a progresszív adózás bevezetését és demokratikus kongresszusi választás megtartását követelte.

A harcos guatemalai magyar újságíró, a negyvennyolcas szabadságharc vitéz katonája, a lincolni szabadság-eszmék lángoló híve volt. Ifjúságáról keveset tudunk, csak annyit, amennyit ő maga mondott el 1865-ben egy választási beszédében:

„A dunántúli dombok alján, egy kis magyar faluban születtem. Az apám, a nagyapám és a dédapám, minden ősöm, magyar grófok cselédje volt. 1848-ban, amikor én tizenöt éves voltam, fegyvert fogott a magyar nép, hogy elkergesse az osztrák colonistákat,, úgy, ahogy Önök kergették eh a spanyol gyarmatosítókat 1821-ben. Apámmal és három bátyámmal együtt én is katonának mentem, küzdeni a szabadságért. 1849-ben az osztrák és orosz zsoldosok levertek a magyar szabadságharcot. Akkorra már csak én voltam egyedül életben az egész családból, apám és bátyáim elestek. Tüzérkáplár voltam a szabadságharcos seregben, az osztrákok büntetésből tíz évre besoroztak a maguk hadseregébe. Elküldték vártüzérnek Polába, Dalmáciába. Ott a vár fokán égő kanóccal kellett őrtállnom egy olyan ágyú mellett, amelynek szája -f— a polai városházára volt fordítva. Azt akarták, hogy, ha majd a polai olaszok fegyverhez nyúlnak szabadságuk védelmére, ha majd azok akarják elkergetni az osztrákokat, én lőjjek rájuk először. Megszöktem Polából. Egy amerikai gőzös fedélzetén kerültem át az Újvilágba, mint szénlapátoló munkás. Nem tudnám már elmondani Önöknek, hogy mi mindent csináltam az Egyesült Államokban 1851-től 1855-ig, de: ott tanultam meg

írni, ott tanultam meg, hogy mi a demokrácia és ott ébredtem rá arra, hogy toliammal a demokráciáért kell harcolnom. 1855-ben érkeztem Guatemalába, Justo Rufino Barrios hívására: "hogy azóta mit csináltam, arról • szükségtelen itt beszélnem."

De nem szükségtelen ma Horváth János tetteinek emlékét felelevenítenünk. Fáradhatatlanul és rettenthetetlenül harcolt a ,,szentháromság“ diktatúrája ellen, nyolc rövidéletű lápot szer