Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-29 / 22. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

7

Titkos Pál, az Országos Testnevelési és Sportbizottság labdarúgóosztályának vezetője:

— A magyar válogatott szellemes, ötletes, gyors játékával szemben tehetetlen volt az angol csapat. Győzelmünket ilyen arányban is megérdemletnek tartom, miután még igen sok nagy helyzetünk volt. Az angolok — véleményem szerint — a várakozáson alul szerepeltek. Színtelenül játszottak, de igen dicséretes határtalan lelkesedésük, fegyelmezett magatartásuk.

Mándi Gyula állami edző:

— A fiúk ismét megmutatták, hogy tudjak, mikor kell kitűnően játszani és képesek megoldani a legnagyobb feladatokat is. Taktikánk is kiválóan bevált és a tervszerű támadások sorozatát vezettük. Gólarányunkat egyáltalán nem tartom túlzottnak.

Waller Winterbottom, 'az angol labdarúgóosapat igazgatója:

— A magyar válogatott mintaszerű összjátékkal, kiválóan játszott. A mérkőzés többé-kevésbé ugyanúgy alakult, mint Wembley-ben, ugyanis a magyarok már az első percekben megszerezték a vezetést és ezt fokozatosan növelték. Az angol csapatból Byrne és a két fedezet játszott csak jól. A magyar csapat minden megmozdulásán látszott, hogy tudja mit és hogyan akar csinálni. Feltétlenül megérdemelt a győzelme. Véleményem szerint a világbajnokság első esélyese.

/. Rímet, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elnöke:

— Ragyogó mérkőzés volt, még sohasem láttam olyan szép és jó

játékot, amilyet a magyar csapat ma bemutatott. Lenyűgöző fölénynyel győzte le a világhírű angol válogatottat. A magyar együttes valamennyi tagja tökéletes labdarúgó és pontosan végre tudja hajtani, amit elgondol. A magyar válogatott legnagyobb erényei közé a gyorsaságot és játékintelligenciát sorolom.

Josef Gerő, Ausztria igazságügyminisztere, az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnöke:

— Csodálatos játék volt! A magyar csapat tudása ma Európában egyedülálló.

French, az angol csapat egyik vezetője:

— Nagyszerű ez a magyar csapat! Néhány évtizedet töltöttem már el futballpályán, de nagyon sokat kellene gondolkoznom, ha ennek a csapatnak a párját akarnám megnevezni.

Bcrnardi olasz játékvezető:

— Igazságos eredmény, a magyarok különösen technika és gyorsaság terén múlták felül az angolokat. A vendégcsapatnak nem volt ellenszere, az egész mérkőzés folyamán lendületesen rohamozó és szellemesen játszó magyarok ellem. Az angolok elavult labdarúgást játszották. A mérkőzés mindvégig sportszerű légkörben zajlott le, ami megkönnyítette munkámat. Nehéz lenne a magyar válogatottból kiemelni bárkit is, mert mindnyájan kiváló teljesítményt nyújtottak. Talán mégis Kocsis, Puskás és Tóth II. volt a jók közül is a legjobb. Az angol csapatban egyedül Wright érdemel dicséretet.