Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-05-22 / 21. szám

Hírek a magyar népi demokráciából 5 szakembere volt — mondotta beve­zetésképpen Benedek Ferenc főmér­nök. És ma? Az új olajbányász-nem­zedék szovjet szakkönyvekből sajá­títja el a mesterség titkait. Negy­venöt óta új módszerekkel gyarapo­dott tudásuk, bevezettek egész sor — eddig csak a Szovjetunióban is­mert — új mélyfúrási eljárást. Ma már minden olaj munkás szá­mára kötelező a tanulás: 200 órás tanfolyamon vesznek részt. így lett Tamás Eta parasztlánykából szepa­­rátorállomás-kezelő brigádtag, Bocs­­kor Sándorné az állandósító-telep felelős vezetője ... S a technika új hadseregét neve­lik a nagykanizsai Ásványolaj bányá­szati Technikumban is. Három évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az újszerű — s az országban egyenlőre egyedülálló iskola — s jövőre már a technikusok olajipari műszaki rajzolók, tervezők, laborán­sok és mémökjelöltek egész csapa­tával gazdagszik az olajszakemberek tábora. A hajdani kaszárnya, majd pia­rista gimnázium épületét hangos és vidám fiúk és lányok néposít k be. Ahány gyerek, az országnak annyi­féle csücskéből jött ide. A növendé­kek több mint egyharmada lány. Tantervűk rendkívül változatos, sok­oldalú. Tanulnak földtant, anyagis­meretet, beveztik őket a kőolaj, föld­gáz és gazolintermelés rejtelmeibe, elsajátítják a geodézia, mechanika, mélyfúrás, elektrotechnika alapele­meit, megismerkednek az ipari üze­mek szervezésével. Az idei tanévben 120 ezer forin­tos állami támogatásban részesült az iskola. Egyedül a laboratórium bő­vítésére 30 ezer forintot fordítottak. Több, mint négyszázkötetes szak­­könyvtárat rendeztek be. . . . „Harminchatban a magyar kormány nem tudott, nem akart ál­dozni a zalai olajmezők feltárására, szakemberek képzésére“ — jut eszembe Benedek főmérnök keserű visszaemlékezése, amint Tibold Jo­lán iskolaigazgató szavait hallgatom. Ma —^ tud is, akar is. Nagyszerű ipartelepet varázsolt a szántóföldek helyére, ezer és ezer volt cseléd fiá­nak, lányának ad gyümölcsöző szak­mát a kezébe, hogy majdnem három­száz kilométeres távvezetéken át szüntelenül áradhasson az olaj a fi­nomítókba, hogy járhassanak a gé­pek, hogy a gyárak új gépek ezreit onthassák, s hogy szebb cipő, omló­­sabb szövet, nagyobb karéj kenyér jusson a munkások és parasztok gyermekeinek. Zsigmondi Mária BEFEJEZŐDÖTT A MAGYAR-JUGOSZLÁV HATÁRÜGYI BIZOTTSÁG MÁSODIK ÜLÉSSZAKA A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: A magyar és jugoszláv kormányok között 1953 augusztus 38-án a határ­incidensek megelőzéséről és kivizsgálásáról kötött egyezmény alapján fel­állított magyar-jugoszláv fővegyesbizottság ez év május 5-től május 8-ig tartotta meg második rendes ülésszakát Eszéken. A fővegyesbizottság megállapította, hogy az első ülésszakán hozott ha­tározatokat mindkét fél végrehajtotta. Az ülésszakon a fentemíített egyez­mény egy részletkérdésében kiegészítő egyezmény jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom