Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)
1954-03-20 / 12. szám
Hírek a magyar népi demokráciából 15 hogy a Nemzeti Színház fennállása első harminc évében az eredeti magyar műsor több mint egyharmadát (2465 estéből 892 estét) Szigligeti darabjai tették ki. Történelmi drámáiban feldolgozta a magyar történelem szinte minden korszakát. Igaz, hogy ezek a drámák nem mindig felelnek meg teljes mértékben a történelmi hitelesség követelményeinek s kevés közöttük az olyan, amelyben az író helyesen tükrözte a történelmi erőviszonyokat. Értékük elsősorban nem is ebben rejlik, hanem kiváló szerkezeti felépítésükben, sokszínű, mély jellemábrázolásukban és szép magyar drámai nyelvükben. Vígjátékainak értékét is a mesteri szerkesztés, a komikum szabályainak kitűnő ismerete és a cselekmény könnyed fordulatossága adja meg elsősorban. A társadalmi viszszásságok szatirikus ábrázolásáig csak nagyon ritkán jutott el, de kitűnő humorérzékkel ismerte fel az élet apró fonákságait, nevetséges helyzeteit. Legjobb vígjátékaiban, a „Liliom.fi“-ban vagy a „Fenn az ernyő nincsen kas“-ban azonban olyan típusokat is tudott teremteni, amelyeknek már mélyebb társadalmi mondanivalójuk van. A népszínmű műfajában alkotta legmaradandóbb műveit. Ezekben jelenik meg először — Katona Tiborcán kívül méltó ábrázolásban a magyar paraszt. Ha gyakran idealizáltak is ezek a parasztfigurák. ábrázolásukból félreérthetetlenül kiérződik az író rokonszenve a nép iránt. A szabadságharcot közvetlenül megelőző időszakban és a szabadságharc idején írott műveiben érződik a forradalom hangulata és Szigligeti együttérzése a szabadságharccal. Nem sokkal a márciusi események után írta „II. Rákóczi Ferenc fogsága“ című történelmi drámáját. Ebben a darabjában, amely talán a legkövetkezetesebb valamennyi történelmi drámája közül — éles, kritikus színekkel rajzolja meg a klérus nemzetellenes és haladásellenes tevékenységét és a bécsi udvar magyarellenes politikáját. Ugyanakkor magávalragadó páthosszal ábrázolja a szabadságharc élére állt Rákóczit. A szabadságharc bukása után írott műveiben már egyre inkább a dráma technikai, formai kérdései kerülnek Szigligeti darabjainak a középpontjába. Drámaírói technikáját, darabjai kidolgozottságát igen magas fokra emeli ugyan, de formaművészete egyre öncélúbbá válik. Ez azután együttjár művészete és írói ereje hanyatlásával. Mind ennek ellenére, még ebben a korszakában is vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy Nemzeti Színházunk valóban a nemzet színházává vált. Szigligeti több mint száz eredeti darabjából a felszabadulás óta mindössze hármat újítottak fel. Egészen bizonyos, hogy alapos, gondos kutatómunkával jónéhány olyan Szigligeti-darabot találhatnánk még, amelyeket színházaink előadhatnának, és amelyekkel gazdagíthatnánk műsor politikánk nemzeti vonásait, KATONA FERENC
