Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1954 (7. évfolyam, 3-52. szám)

1954-01-16 / 3. szám

14

Hírek a magyar népi demokráciából

gyászt ismerték. Lassanként országszerte, sőt Bécsbe is eljutott a híre. Amint tehette, tanulmányútra ment Prágába, Párizsba, Lipcsébe, Londonba. A haladó magyar orvosok lapjában, az Orvosi Hetilap-ban megjelent cikkei hamarosan feltűnést keltettek. Még Bécsben is felfigyeltek a cikkek magas tudományos színvonalára.

Tizenhárom évi vidéki kényszertartózkodás után végre feloldották a tilalmat. Korányi Pestre utazott; itt Balassa János sebészprofesszor segítette. Támogatásával Korányi magántanár lett. Később azért folyt a küzdelem, hogy Korányi az egyetem belgyógyászati tanszékének professzora legyen. Ö volt a legméltóbb erre a címre.

Korányi nem könnyen jutott a tanszékre. A reakciós erők — Scitovszky hercegpr.mással é ükön — a tudatlan Poór Imrét akarták tanárrá kineveztetni, „tekintettel mély katolikus érzü leiére“. Végül 1866-ban mégis Korányi lett a belgyógyászait professzora.

A Bach-korszak elnyomatásában Balassa János vezette a haladó orvosok - küzdelmét a modern magyar tudományos élet és a közegészségügy megteremtéséért. Korányi Frigyes vele és küzdőtársával, Markusovszky Lajossal együtt harcolt e cél eléréséért.

Korányi Frigyes, a 48-as forradalmi ifjúság egyik hajdani vezetője mindinkább a magyar orvosi élet legnagyobb tekintélyévé emelkedett. Figyelme és munkássága a tudományos élet és a közegészségügy minden területére kiterjedt.

Egész Európában kiváló belgyógyászként ismerték. Részt vett több nagy külföldi orvosi mű szerkesztésében. Rendkívül széles tájékozottsága, megfigye'őképessége és új módszerei tekintélyt és bizalmat szereztek neki. Vezető szerepe volt a budapesti belgyógyászati klinika létesítésében, amit csak hosszas harc után sikerült elérnie, hiszen Bécs másodrendű egyetemmé minősítette a pestit. A legkorszerűbben rendezte be a klinikát, amely rövid idő alatt minden tekintetben európai színvonalra emelkedett.

A gümőkór elleni küzdelem egyik legkiválóbb harcosa void,. Az ő nevéhez fűződik az első tüdőszanatórium, majd a iüdőbeteggondozó megteremtése. A tüdőgyógyászatban jelentős önálló kutatási eredményeket ért el.

Korányi Frigyes teremtette meg a modern magyar lelgyógyászati iskolát, új belgyógyász orvosnemzedéket nevelt, ami biztosította a magyar orvostudomány további virágzását.

Szerette népét, amelyet a,z emberiség nagy családja egy részének tekintett. De küzdött a külföld előtti hajbókolás, a koz-