Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-07-04 / 27. szám

- 14 -Móricz Virág : IFIM REGÉ1K5 Sz az a Könyv, amit nem tesz le az olvasd, mig az utolsó oldalig végig nem olvasta 3 akkor is visszalapoz ben­ne, fejezeteket, leveleket ujrakeres s újra elolvas. Mert a könyv nemcsak Móricz Zsigmond regénye /nem is regény tu­lajdonképpen/ - a magyar iró regénye, vagy alcímnek adhat­nánk: a népéhez hü iró sorsa Horthy Magyarországán. A könyv jó fele, talán még több is, arról az állandó, napról napra megújuló gyötrő küzdelemről szól, amit a nagy Írónak, Móricznak kellett évtizedeken keresztül folytatni a kiadók, színházak, filmesek, szerkesztőségek törpe pat­kányaival a megélhetésért, a mindennapi kenyérért. Állandó anyagi gondok, adósságok,3záz pengőkért folyó undok küzdelem - ez vette körül Mdriczot élete nagyobb ré­szében. Pedig az ő sorsa nem a József Attila sorsa volt,nem az el nem Ismert, "fel nem fedezett", csak halála után "naggyá lévő", kallódó költő sorsa. Móricz életében is egyike volt kora legnépszerűbb Íróinak, könyvei életében egyre több kiadást értek meg, színdarabjai közül egyik-má­sik heteken, hónapokon át telt házzal ment, a filmesek is rávetették magukat egy-egy müvére, népszerű yolt, az olva­sók ismerték, rengeteget irt, nemcsak könyvet, de cikkek, riportok tömegét - s nem volt ennyi se elég ahhoz, hogy egyszer is nyugodtan gondolhasson a holnapra, hogy ne az esedékes add, lakbér, vagy később nyomdaszámla előteremté­sén kelljen fáradt fejét törni rengeteg munkája közben. Móricz Virág gyönyörű könyvet irt. Az életrajz köny­veknek egészen szokatlan s kitűnő uj formáját valósította meg. Móricz Zsigmond gazdag életének minden döntő szaka­szát valósággal ővele mondatja el. Mit gondolt, mit terve­zett j miért lelkesedett, mi keserítette el - beszélgetések­ből, hangulatból s a bőven közölt levelezésekből, napló­jegyzetekből hiánytalanul az olvasó elé tudja állítani. Természetes, hogy azt a kort jobban ábrázolja, amelyikről már neki is vannak «lékei, s legrészletesebben, legmegrá­­zóbban az utolsó másfél évtizedet, amikor már a felnőtt szemével láthatta az apját. Az egész könyvet nagy szenvedély aatja át, Móricz Vi­rágnak az apja iránt érzett meleg és rajongd szeretess 3 szenvedélyes utálata, gyűlölete sugárzik a Horthy-rendszer nagyobb és kisebb hitványa, élősdije felé. Móric, sigmond /hiszen még kézzel elérhető közelségben van hozzánk szinte/ úgy él az emlékünkben, mint a kedves, drága, mindenki ál­tal szeretett, csodálatosan nagyszivü Zsiga bácsi - s Móricz

Next

/
Oldalképek
Tartalom