Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)
1953-12-19 / 51. szám
22 Hírek a magyar népi demokráciából, cMd megelőzte r November 13-án múlt 92 esztendeje annak, hogy a Természettudományi Társulat szakülésén a magyar reáliskola egyik fiatal, tehetséges tanára, Preysz Mór érdekes bejelentést tett a borok utóerjedésének, zavarodásának meggátlására vonatkozóan. A gyakorlati élet nyújtotta számára a problémát. Ismeretes ugyanis, hogy a lefejtett bor erjedni kezd, kellemetlen ízt kap, s a keletkező szénsav gyakorta szét is dobja a palackokat, ha hidegről meleg helyre kerül. Preysz hosszú kísérletezés után kimutatta, hogyha <a bort zárt edényben hatvan-hetven Celsius fokra melegítjük, mlajd levegőmentesen zárjuk, az többé nem erjed. Ez a nagyjelentőségű felfedezés elsikkadt abban a korban. A magyar tudomány — mint az egész magyar nép — a Habsburg-elnyomás könyörtelen, fullasztó légkörben sínylődött. A felfedezés híre nem juthatott túl az ország határain. Preysz Mór neve nem került a tudomány legjobbjainak névsorába, pedig a fiatal magyar tudós bejelentése négy évvel megelőzte Pasteur felfedezését és a „pasztörizálás“ első alkalmazója nem Pasteur, hanem Preysz Mór volt. Még maga Pasteur sem értesülhetett azonban Preysz eredményeiről, s így az elsőbbség joga az övé maradt, Preysz Mór élete a kutató, mindig újat kereső, a népet szolgálni kész harcos tudós élete. 1829. július 23-án született egy Sopron melletti pusztán, Sopronban, Pesten, majd a bécsi műegyetemen tanult. 1855- ben nevezték ki a pesti reáliskola kémiatanárának. Tudományos munkássága főként a borok kémiai vizsgálatára irányult. Már 1858-ban megállapította, hogy a borok megtörődésót a levegőben levő „élőlények“ (a baktérium kifejezést nálunk akkor még kevéssé ismerték) okozzák. Tanulmányozta a borok gyógyhatását is. Kimutatta, hogy a magyar bor nagy mennyiségben tartalmaz foszforsavat, amely — felszívódva a szervezetbe — kedvező hatású az idegekre, az agyvelőre, a csontokra. Figyelme azonban sokkal szélesebb körre irányult. Már 1858- ban a világítás vizsgálatával kezdett foglalkozni. Munkálkodott a gáz minőségének javításán, a fényerősség fokozásán. Aki ma Budapesten a jóízű vizet issza, nem is gondol arra, hogy a múlt század közepén szennyes dunavizet és rossz kútvizet ivott a pesti nép. Preysz vizsgálataiban kimutatta, hogy a szennyezett víz terjesztője lehet a betegségeknek. Tárgyalt, harcolt, pénzt szerzett és ennek eredményeként 1868-ban már vízvezetékek szolgáltatták