Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-10-03 / 40. szám

Hírek a magyar népi demokráciából

19

A pincehelyi kórház

És mégis! A bizalom, az akarat és a tudomány segített rajta. Üj életet jelent ez a kis kórház, ez a maroknyi egészségügyi központ.

Kívülről, az újszülöttek szobájából egetverő gyermeksírás hallatszik. Az egyik fiatal állampolgár úgylátszik, hosszúnak tartja a szoptatás előtti huzavonát.

— Hallják?... az én fiam!... — csillan fel Balaskó Lajosné nagykónyi termelőszövetkezeti tag szeme.

— Ejha?!... Megismerik, hogy kinek a kisbabája kiabál?

— De meg ám! Már az első nap megtanultuk a szavát. Mindenki megismeri a magáét ezer közül is.

Mosolyog ... derül... ragyog az egész kórház.

Ferenc bácsi, a 62 esztendős simontornyai tehenész a legújabb beteg. Tegnap törte el a lábát.

— Voltam én már máskor is beteg. Amikor megtiport a bika. Akkor Szekszárdra vittek. Messze a családtól. Még felém sem tudtak nézni. De ide ... ide eljön a feleségem is, meg a gyerekek ... meg az onokák...

Pincehely eddig arról volt híres, hogy sok volt a határában a pince. Mcst arról lesz híres, hogy sok lesz határában a gyógyulás.