Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-04-04 / 14. szám

Gyakran előfordult az is, hogy "fizetésnélküli szabadság•ra"küldték a gyár munkásait - várják meg otthon, mig ismét, lesz munka.

3 mig a szereidében éveken át felváltva heti két napot dolgoztak, s tiz-tizenöt penge keresetből tengődtek a munkások, hetenként másfél napot dolgozhattak a mintaasztalosok, 8 pengő fizetést vittek haza az öntők - Farkas Adolf ügyvezető igazgatónak 28 ezer pengő volt az évi fizetése... A munkások nyomorogtak - á gyártulajdonos gazdagodott.. .

Ka Április A Gépgyárnak nevezik az egykori Röck-gyárat.

A felszabadulás napjáról nevezték el a gyárat, miután öt esztendővel ezelőtt a dolgozó nép lett a gyár tulajdonosa. Azóta szüntelenül terjeszkednek a műhelyek, az irodák, sokasodnak a gépek. Nézzük az öt esztendő történetének legfontosabb tényeit.

A hároméves tervben uj szerszámmühely épült, hatalmas,

25 tonnás darut szereltek fel az öntődében, hegesztőberendezéseket, esztergapadokat, radiálfurdgépet állítottak munkába. De ez csak a kezdet volt.

Az ötéves terv Röckék egykori elhanyagolt üzemét korszerű, szocialista nagyüzemmé változtatja. Óriási, uj csarnok épült a forgácsold és szerelőműhely részére. Elkészült egy hatalmas raktár és egy ötemeletes irodaépület. A múlt századbeli gépek helyébe sorra érkeztek az újak: csucsesztergapadok és karusszelesztergapadok, rád iái-, horizontál- és automatafurógépek, csiszológépek, univerzális marógépek,hegesztőberendezések kezdtek munkához a forgácsoló- és a szerelőműhelyben. Az öntöde uj kupolókeraencét,anyagvizsgáló- 13 -MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK EMELKEDÉSE