Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)

1953-05-09 / 19. szám

- 10 -A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR

PÁSZTORLEVELE A VÁLASZTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

"Az ország négy év után újra választások előtt áll. Ilyenkor a Magyar Püspöki Kar felszólítást szokott intézni hozzátok, hogy állampolgári kötelességteket hiven teljesítsétek. Mikor ezt most is cselekedjük, felhívjuk figyelmeteket azokra a tervekre, amelyek ma mindenkit foglalkoztatnak és amelyeket a képviselőjelöltek is a nemzet elé terjesztenek.

Ilyen tervek azok, amelyek az ipari és bányászati termelés fokozására, a földművelés fejlesztésére és lakások építésére vonatkoznak. E tervek szerint acéltermelésünket kétszeresére kell emelnünk, széntermelésünket a jelenleginek szintén kétszeresére, villamosenergiatermelésünket pedig a jelenleginek háromszorosára és el kell érnünk, hogy öntözött mezőgazdasági területünk 650-700 ezer katasztrális holdra emelkedjék és hogy 250 ezer uj lakásépüljön. Ily tervekre mi is csak igent mondhatunk.A szaporodó emberiség ellátásának problémája foglalkoztatja a nemzetgazdászokat. Malthus a születések korlátozásában látta a kérdés megoldását. Igen nyárspolgári felfogás ez, amely kényelmét félti a születendő uj nemzedéktől. Kormányunk ezzel szemben vállalja a nemzet szaporodáséval jelentkező ellátási problémákat és korszerű, tudományosan fejlesztett termelési módszerekkel, anya- és csecsemővédelemmel, lakások építésével törekszik nem ritkítani, hanem erősiteni a nemzetet, A műveltség emelésére irányuló törekvések sem idegenek tőlünk. Ha ma hazánkban két és félszer több a középiskolások száma, mint a háború előtt volt és négyszer többen vannak a főiskolai és egyetemi hallgatók, ha további iskolák és egyetemek létesítése készül, akkor mindennek csak örül az egyház, hivei haladása és sok szegény ember fiának társadalmi felemelkedése miatt.

Mi katolikusok a szellemi haladástól nem félünk,mert meg vagyunk győződve, hogy minél inkább uralma alá hajtja az ember tudományos eszközökkel a földet és a természet erőit, annál inkább érzi lelke fölényét és annál közelebb emelkedik Istenhez.

A szociális gondolkodás is emberséges gondolat.Nincs kínosabb érzés, mint a bizonytalanság tudata, azaz a félelem, hogy mi lesz velünk betegség, öregség vagy rokkantság esetén. A mi szent hitünk ezt az aggodalmat enyhíti ugyan az isteni gondviselésben való hit ápolásában, de ez a hit nem jelenti azt, mintha emberi részről is nem kellene meg-