Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-02 / 5. szám
MAGYAR HIKAUÓ 13. OLDAL „ÖREG EMBER, NEM VÉN EMBER...” írta: FAZEKAS JANOS Egyelőre még kérdőjellel Írunk a csodaszerről, amit rövidítve DMAE-nek (dimethyl-aminoethanol) neveznek. Azért kérdőjellel, mert a csodaszert csak most veszik széleskörű kipróbálás alá embereken. Eddig csak egereket fiatalított, de azokat nagyon! A dolognak komolynak kell lennie. A DMAE a bőr rugalmasságát, az izmok feltöltését, a szexuális képességet, a test oxigénhasználatát, stb. van hivatva feljavítani, másszóval mindazt, aminek hiányát tapasztalható őre- Fazeka» Jám* gedésnek nevezzük. Mi férfiak — férfiasán viseljük az öregedés jeleit. De azért — legyünk csak őszinték! — mi is szívesen visszafiatalodnánk vagy 20-30 esztendőt, igy hát a csodaszert mi is felíratjuk majd magunknak az orvosunkkal, mihelyt forgalomba kerül. Reméljük a legjobbakat! Egyelőre az a helyzet, hogy a szindarabiró, aki egykor darabot irt „Helyet az ifjúságnak!” cimmel, most megírhatná a fordítottját, „Helyet az öregeknek!” cimmel. Valamikor a fiataloknak volt nehéz a helyzetük, — most szociális intézményeink jóvoltából lett az. A fiatalok minden helyet fölényesen lefoglalnak maguknak az öregek terhére, ök a modern társadalom dédelgetettjei. Az öregeket egyre jobban mellőzik. A korhatárt lejjebb szállítják, azzal a megokolással, hogy öreg korban a teljesítőképesség csökken. Pedig a példák ennek pont az ellenkezőjét bizonyítják. A teljesítmény teljesen független a kortól. Az egyik európai lap ennek igazolására néhány példát említett fel. Tiziano például még 99 éves korában is festett, méghozzá nem akármit és akárhogyan, mint a mai, „modern festő generáció.” Galilei 74 éves volt, amikor megírta hires matematikai értekezését. Michelangelo a világhírű „Pietá”-ját 89 éves korában, már félig vakon alkotta. Bellini 75-85 éves volt, amikor a legszebb portréit festette. Verdi 72 éves volt, ' amikor az „Othelo” című, halhatatlan operáját komponálta. Richard Wagner egyik legszebb operáját, a „Lohengrin”-t 70 éves korában fejezte be. Az életrajzírók kiderítették, hogy Goethe a „Faust” második részét 82 éves korában irta. Ha a politikusokat nézzük: Adenauer a hetvenes éveiben volt, amikor a főidig lerombolt Németországból gazdag nagyhatalmat csinált. De Gaulle és Franco még 70 és 80 éves koruk ellenére, a mai nehéz viszonyok között is példásan megállták helyüket az államvezetésben és kivívták ezzel a világ elismerését, nagyrabecsülését. Tito, Jugoszlávia első embere immár 85 éves, de példásan vezeti államát. Az említettek sohasem mentek nyugdíjba, hanem alkottak. Az alkotás olyan, mint a jó bor. Minél később érik be, annál zamatosabb. Nem adják ingyen a bölcsességet sem. Ha ezeket a jeles öregeket összehasonlítjuk a mai fiatalokkal, valamennyien lemaradnak mögöttük. Ennek ellenére azonban, ha valaki 40 évnél idősebb és munkát keres, nehezen talál, mert már ,,öreg”-nek számítják. Különös ellentmondás ez és a hosszú élet titkáról a közelmúltban egy rendkívül fiatalos asszony, a 103 éves Maude Tull (Inglewood, Kalifornia) beszélt az újságíróknak. Mrs. Tull egy jelzálogkölcsönöket folyósító cég tulajdonosa. A céget maga vezeti, mióta a félje 14 évvel ezelőtt meghalt. — Dolgozni kell, aktívnak kell lenni, nem szabad feladni az életet! — mondja —. Aki otthon ül és a nagymama szerepét eltúlozva nem mozog eleget, szükségképpen megöregszik. Nekem 14 unokám és három dédunokám van. Nagyon szeretem őket de nem vagyok hajlandó a magatehetetlen motyogó nagymama szerepét játszani. A céget magam vezetem, természetesen az autómat is, mellyel magam végzem csaknem naponta az összes bevásárlásaimat. Férjem halála után, 89-90 éves koromban egyideig arra gondoltam, hogy újra féijhez megyek. Az ötletről azonban letettem. Senki se gondolja, hogy azért, mert túlságosan öregnek tartom magamat. Egyáltalán nem. Rájöttem azonban, hogy akik el akartak venni, csak azt nézték, hogy jómódú vagyok. — 85 éves voltam, amikor megtanultam úszni és 91 éves koromban tettem le az autóvezetői vizsgát. — A hosszú élet titka? Banálitásnak tűnik, pedig ez az igazság: semmit sem szabad túl komolyan vennünk. Nem szabad sírnunk, — nevetnünk kell! Az életet könnyen kell venni. Olyan munkát kell választanunk, amely érdekel bennünket és — egyszerűen soha sem szabad arra gondolnunk, hogy hány évesek vagyunk! Rekviem tanyáját felszedi kötőjébe s húsába ivódnak a barázdák sziksót izzad százhúsz öl földjére szeméből kimosódnak a nyárfák olvad hófehér haja, kibomlik; kukorica bajúsz leng a szélben, emléke kútgémnek támaszkodik merít s rézgálicot old az égben sürög-forog most is a halálban — a valóság a csend tiltakozhat — megkoccan az ólajtó: kitárja — kukoricát szór a csillagoknak. Horváth István HUMOR A SEMMIRŐL (Folytatás a 12. oldalról) visszaküldjed, akkor e doboz tartalmát — a semmit — gondosan csomagold be a sérülések elkerülése végett, s aztán add fel egy sajátmagadnak címzett csomagban, tévén arra elegendő bélyeget.” i A doboz egyik oldalán látjuk a ’Semmi feltalálójának képét a 19. századbeli rajz-stilusban. Neve is ott van: Tiszteletreméltó (The Honorable) I.M. Worthless. Hasonló módon egy intéssel is találkozunk: „Óvakodj a hamisításoktól!” (Hát még a semmit is hamisítják? — kérdezhetnénk jó kedvűén), melyre meg egy mogorva arc, egy frontiersman-szerű, harcsabajuszu ember képe is figyelmeztet. De mindjárt megnyugtat egy másik felirat: „Keresd a minőségi jelzést, amit egy mosolygó arc ajánl. Végül néhány praktikus tanács inti a Semmi doboz boldog tulajdonosát: „Semmi sem tökéletes.” No meg „érvénytelen ott, ahol semmi sincs megengedve.” S egy részletes utasítás, hogy hogyan kell a semmit összerakni: 1. „Kezd elegendő semmivel; 2. Tedd a Q részt (nincs a dobozhoz mellékelve) a nyílásba (ez pedig nincs illusztrálva a dobozon); 3.- Ismételd ezt az eljárást a végtelenségig, amig csak el nem készülsz; 4. Végül is elkészültél a semmivel.” Ezek volnának a Semmi doboz hat oldalának — és tartalmának — részletesebb „szakleírásai.” S hogy a tulajdonos kellően meg legyen győződve az áru — a finom portéka-—, a semmi, kellő ellenőrzéséről, a doboz aljában, a bennelévő semmi alatt, szépen nyomtatott cédula található: „E doboz tartalmát senki sem ellenőrizte.” •fr ☆ ☆ íme a Semmi doboz leírása. Akinek csak megmutattam a dobozt és „tartalmát” —, az nem tudta visszatartani nevetését: mindenkinél spontán, üde vidámságot, kacagást váltott ki. A semmi. Császárok és síumok (Folytatás a 9. oldalról) tanácsot” időnkint legéppuskázza egy másik „forradalmi katonai tanács”. Különböző afrikai országok ilyen-olyan,,felszabaditási frontjai”, melyek törzsi háborúkat viselnek ősi gyűlölködések jegyében. Valami h^ba történt Afrikában. A gyarmatosítás és a gyarmati korszak megérdemli a történelem legsúlyosabb Ítéletét. Semmi rokonszenvet nem érzek se a hatalmukat görcsösen őrző rhodesiai telepesek, se a tizenhat millió négert elnyomó két és fél millió fehér dél-afrikai iránt. Szemben állok minden faji, nemzetiségi diszkriminációval, hisz jó történeti iskolát jártam ki. Amikor megszülettem, akkor vezették be Magyarországon a szégyenletes „numerus clausus”-t s mikor nagykorú lettem, éppen indították a halálvonatokat a koncentrációs táborok felé és öntevékeny gonosztevők „heccből” ezreket lőttek a Dunába „keresztény” és „nemzeti” jelszavak ürügyén. S ezek után két évtizedig Brazíliában éltem, ahol jó példáját láttam a fajták együttélésének és keveredésének. Rokonszenvem kiséri a nyelvükért, kultúrájukért, népiségükért harcoló kisebbségeket, a székelyeket, az indiánokat, a beszkokat, a katalánokat — és sorolhatnék még jónéhányat, de gyűlölöm a bármiféle jelszóval gyilkoló-pusztitó terroristákat, guerillákat. A történelem sodrása elsöpörte' a gyarmatokat. A tegnapi gyarmatok helyén független országok lettek. De kevés kivétellel az önkény, a terror, a zűrzavar lett úrrá. Az európai kultúrából alig vettek át valamit, a technikai civilizáció kultúra nélkül oly veszélyes „áldásain” kívül, miközben saját ősi kultúrájukat egyszerűen elfelejtették. Létrejött a „fejlődő országoknak” nevezett, vagy inkább becézett „slum-világ, önmagukat istenitő diktátorokkal, idióta császárokkal, egymást gyilkoló klikkekkel. Több mint száz évvel ezelőtt a Habsburg elnyomás ellen harcoló magyarság vezéralakja, a „legnagyobb magyar” Széchenyi István azt.vallotta, hogy a magyarságot előbb műveltté, gazdaggá kell • tenni, aztán szabaddá. Ha az afrikai gyarmatok felszámolásánál valaki felfigyelt volna a „legnagyobb magyar” tanítására, más érzéssel nézhetnénk ma Afrika térképére. ‘i V-*. t K 4Í* (London) T
