Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-19 / 3. szám
20. OLD Ah MAGYAR HÍRADÓ (SÁSDISÁNDOR: TÖI NYOLC H0LD F0LDJ Féltette ezt az imát, mint valami kincset. Igaz) akadt, aki két zsák búzát is ígért, ha rátanítja, de Áglis néni csak mosolygott: „Bolond lennék!” Neki is halálos, ágyán mondta el az anyja, attól tanulta az „öntést”, a növényekből az orvosságkészítést. Ez az örökség többet ért bármiféle kincsnél. A hetedik járásból is jöttek hozzá a páciensek, a kliensek is, mert a gyógyításon kívül egyébre is jó volt az öregasszony tudománya. Legényt a lánnyal összeboronálta, mindkét fél zsebkendője segítségével. A hűtlen férjet vissza tudta édesgetni a hitvesi ágyhoz. Ehhez csak a bajuszából kellett hét szál. Ki tudná számát Áglis néni egyéb csodatevő képességének. Néha a városból kalapos úriasszonyok is besurrantak hozzá, nagy bankóval fizettek. A baj az, hogy Áglis néni, ahogy kapta, úgy el is itta a pénzt. Nem is ismerte, és aki tudta ezt a gyengéjét, becsaphatta. Könnyű volt ez a milliós világban, mert hiszen a javasasszony még az egyforintos számításnál tartott. ... A viasz sisteregve olvadozott az edényben, Áglis néni vizet öntött a nagy üvegpohárba, köténye szélével .megfogta a lábost, és a beteg ágyához lépett. Feje fölé tartotta a poharat, és - miközben szorgalmasan mondta az imát - az olvadt viaszt beleöntötte a vízbe A furcsa alakot öltött viasztömböt mohó kézzel szedte ki a pohárból, az ablak felé tartotta:- Látjátok, megmondtam a múltkor is: elszárasztják ezt a szegény Antót. Valaki felvette a lába nyomát, kemencére vetette, ez meg sorvadhat szegény az ágyon. Ide nézz, Panni - fordult az öregasszonyhoz -, tisztára meglátszik a viaszon. Itt a papucstalp, amott meg az asszonyforma. Olyan horgas az orra, mint a Kámfor Bözséé. Nem feledte el mái napig se, hogy azt a patikaszeren élő lányát nem vette el az Antal. Olyan igaz, mint a Mária szeplőtlensége, hogy felszedte a fiad lába nyomát... Megfogta a beteg kezét:- Ne búsulj, majd az Ágliska néni kikúrál. Itatót készítek, egy hónapra ingujjban szánthatsz a Hosszú dűlőn .. . Mikor meglátta a tejesbögrét, rákezdte:- Ne édestejet igyál, nem embernek való az. Erős vörös bort kortyingass. Minél többet, annál jobb. Attól erősödsz ...- Hogy igazat szóljunk - így Panni néni -, minap elhoztuk a doktort, az megparancsolta: furtonfurt tejet igyon.- Ha már doktort is hívtatok - vágott közbe sértődötten a javasasszony -, mi szükség énrám is? Ha ahhoz van bizodalmatok, hát csak kínozzátok ezt a szegény beteget. Tudva tudja mindenki, a Szilvási Nanit én kúráltam ki... A Hangya Vendel, a Fukar Gergő talán nem nékem köszönheti, hogy nem került korai sírba? Az én tudományom is Istentől van, mint az orvosé, de az imádság többet ér Mennyei Urunk előtt, mint a sok keserű itató, amit a patikában adnak.. . Künn a konyhában megkapta a jó darab szalonnát, szakajtóban lisztet. Annyira meg volt elégedve, hogy legszívesebben a friss borjazású tehenet is megöntötte volna. A beteg elszundított, Kati a terítetten asztalra odatette a héjas krumplit, a kenyeret, szalonnát. Valamennyien enni kezdtek. Laci még egyszer elmondta, hogy-mint volt, amikor reggel kiment az istállóba, az öregasszony a nagy ijedségről beszélt, és átkozta Kámfor Bözsét, mert „megrontotta” a fiát. A beteg felült az ágyon. 1- Kati, vizet ihatnék . . . ' A hangja furcsán recsegett, mint amikor a pincegádorban ráütnek a| hordóabroncsra. Az apja odafordult hozzá:- Gyerek, hát baj volt megint? Ne búsulj, rossz vér jött ki belőled ... Megkönnyebbedsz, meglátod. Antal a szájára szorította a kancsót, mohón nyelte a vizet. Az apjának nem is felelt.- Tedd ide mellém a Mariskát - mondta később a feleségének. Amikor a kislány kövér kezével ott babrált bajusza körül, mosolyogni próbált. Délutánra újra eljött Áglis néni. Sörösüvegben hozta az‘ itatót. Egy verset imádkozott a beteg ágya mellett, aztán leült a padkára. Viasztól összeégett kezét melengette a tűzhelynél. A fekete menyecskekendő alól kilátszott hurkára csavart őszes haja. Fénylett a disznózsírtól. Ráncos, töpörödött arca pirosra festve. Kati nem is állhatta szó nélkül:- Áglis néni, olyan az arca, mint a pünkösdi rózsa ... Alsószoknyájába fújta az orrát:- Hej, fiam, dehogy olyan. Meg kell öregedni, hiába minden! A napad a mondhatója, milyen lány voltam én . . . A slingelt alsószoknyám ringását száz legény is leste. Senki se felelt neki, akkor másra térítette a szót:- Azt hallottátok-e, hogy a Pöndőék násznépe éhesen gyütt haza a lakodalomból? Szegény Vera, annak se volt érdemes hetedik határba menni férjhez. Igaz, szép ^s, gazdag is, de elmúlt annak az ideje, hogy annyira válogasson a lány. A dombai legény tavaly nem kellett neki, pedig az derék szál ember, olyan a sárga cipője, akár a főbíróé, az apjának anynyi a birtoka, hogy dosztig. Ezzel meg csak megjárta szegény lány. Farsang első hetében, hogy odavoltak Sumonyba háztűznézőbe, tisztára bolondot járattak velük. Most tudódott ki, hogy a nagy búzáskádak alul zsúppal voltak megtöltve, csak fölibe öntötték a szemet. A birtokra is rákebelezve a sok adósság. A Varga Naca, pedig az nem szájas asszony, azt mondja, hogy jóllakást se kaptak a lakodalomban. A bor vizes, fehér kenyér csak azoknak jutott, akik az asztal felső végében ültek... Imre bácsi unja a sok beszédet:- Jó fölvágták a nyelvedet, Áglis, a Szűzmáriáját neki! Hát arról tudnál-e még mesélni, amikor szőlőéréskor kijártál hozzám a kunyhóba? Kacéran felvetette fejét:- Ha jártam, jártam. Jó volt mind a kettőnknek . . . Most már megyek is, mert a tikokat nem zártam el .. . Lassan sötétség szállt a szobára. A tűzhely ajtaján esett csak ki egy fényfolt, ide-oda ringott a földön. A menyecske az ura ágya szélén ült, egyik lábával a bölcsőt ringatva.- Ehetnék már, asszony. Vacsoraidőt érzek - mondta csendesen az öregember. Saját termésű dohánnyal tömködte a pipáját, kegyetlenül fújta a füstöt. A beteg köhécselt. Panni néni mérgesen támadt az urára:- Annyi az eszed, hogy arra a hektikás emberre fújod a füstöt? Hogy a kórság törne ki a pipával együtt, mert annak mindig füstölni muszáj . . . Asztalhoz ültek. A kis lámpa gyér világossága rásütött szomorú, kifejezéstelen arcukra. Nagyokat nyeltek a hagymából, szalonnából. Téli időben ebédelni nem szoktak. A nap rövid, dolog alig adódik, márpedig a henyéléshez kétszeri étkezés is elég. Kérdezi Imre bácsi:- Az a kujtorgó Laci hol fenekei megint? Az anyja siet védelmébe venni a kisebbik fiát:- Hol? Az istállóban. Gyönyörködik a bikaborjúban. (Folytatjuk) Reménység Hangja Élet és halál között kell választa nunk, mégpedig most. mert holnap már késő lehet. A gazdag emberről és Lázárról mondott példázat (Lk. 16:19- 31) helyes értelmezése élet-halál kér dés mindenki számára! Jézus példáza ta szerint a gazdag ember is meghalt és a koldus is meghalt. Egyik a pokoloa másik Ábrahám kebelébe jutott, ß gazdag igy szólt: ..Atyám, Ábrahám könyörülj rajtam és küld el Lázárt..." Nem vehetjük szószerint ezt a pél dázatot, és nem magyarázhatjuk a Biblia könyveinek idevonatkozó tanitásai tói függetlenül. Ebben az esetben a Biblia tanítása nem engedi a szószé rinti értelmezést- (1) Jézus maga ta nitotta, hogy igazak és bűnösök csak az Ő 2. eljövetelekor veszik el jutái Jmukat, nem hamarabb! Mt.25:31 i 46. ,,És ime hamar eljövök és az én jutalmam velem van. hogy megfizes sek mindenkinek, amint az ő cseleke dete lesz”. Jel.22:12. (2) A Biblia vi lágosan tanítja, hogy a halottak egy mással nem beszélhetnek. „Nem meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, akik alászállnak a csendesség be”. Zsolt.115:17. (3) Lázár vizbemártott ujjahegyével képtelen volna egy tűzben égő embert hűsíteni. Még ha esetleg egy pár hordó vizet kért volna a pokol tüzének kioltására... (4) Áb rahám maga is meghalt, saját fiai te mették el. I Móz.25:8-9. Énokról Illésről Írja a Biblia, hogy mennybe mentek, de nem Ábrahámról. Bár a hit hősei közé van sorolva, de mit ir róluk Pál apostol? „És mindezek, no ha hit által jó bizonyságot nyertek nem kapták meg az ígéretet". Zsid 11:39. Tehát még nem részesültek a test feltámadásában, hanem majd az Ur második dicsőséges eljövetelekor (5) Nem vehetjük szószerint a példá zatot, mert egyetlen mondatot sem találunk a Bibliában, amely Ábrahám kebelét a mennyországgal azonosba ná. Az egész példázatnak legfontosabb mondanivalója: az embereknek lehetet len haláluk után saját üdvösségüket ^bármiképpen biztosítani. Egyedül ezen földi életünk ideje alatt nyerhetjük el ' (hit által) vagy veszíthetjük el (hitet , lenség) az üdvösséget. Emlékezz Jé zus szavaira: .....köztünk (üdvözül ^tek) és köztetek (elkárhozottak) nagyszakadék van. hogy akik innen hoz ^zátok akarnak menni. NE MEHES SENEK. se onnan hozzátok ÁT NE! JÖHESSENEK" Lk.l6:25-26. Abszolút világos: akik a gyehenna tüzébe fognak jutni, onnan őket senki de senki, se egyház, se szentek, se pa pok ki nem imádkozhatják. Az éret tűk mondott ima és áldozat (mise) hiábavaló időpazarlás, az ilyen célra adott I pénz nemcsak, hogy kidobott pénz de egyben az evangélium megtagadása J és Istenkáromlással egyenlő .Ha Mó zesra és a prófétákra nem hallgatnak az sem győzi meg őket ha valaki a ha lottak közül feltámad". Lk.16:31. A j törvény és a próféták Isten elrendelt t eszközei az emberek üdvösségére. H nem hallgatunk Isten szavára: a Szent Írásra, nincs remény az üdvösségre |És te. kedves olvasó, te kire hallgatsz Üdvösségedet illetően Istentől kapott Isaját értelmeddel gondolkozol-e, vagy , kizárólag másra bízod a gondolkodást Vedd kezedbe a Bibliát és otthonod nyugalmában, imádságos lélekkel ma gad tanulmányozd ezt a nagyon fontos tárgyat. Ajánljuk: „A Megváltás Tör ténete" c. S2.-os könyvünket. P.O Box 322. Perth Amboy. N.J. 08861 Tel: 201-251-2318. Botansky Igor
