Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-01-12 / 2. szám
4. OLJJAL MAGYAR HÍRADÓ OLVASÓINKHOZ! Az elmúlt évben lapkiadási költségeink 50%-kai emelkedtek. Az új év is áremelkedés jegyében indult meg. Az újságpapír ára tonnánként 20 dollárral, a postázási költségünk 70%-kai emelkedett. Miután el akarjuk kerülni a lap nívójának és terjedelmének leszállítását, kénytelenek vagyunk az előfizetési díjat és a példányonkénti árat felemelni. 1978. FEBRUÁR 15-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉST ÉVI 20 DOLLÁRRA, A PÉLDÁNYONKÉNTI ÁRAT 40 CENTRE EMELJÜK. KANADÁBAN LAPUNK ÁRA PÉLDÁNYONKÉNT 50 CENT Február 15-ig mindenki a régi áron újíthatja meg előfizetését, ahány évre csak akarja. Aki a HÍRADÓ mellett a SZABADSÁG vagy NÉPSZAVA című lapunkra is előfizet, az 10 dolláros engedményt kap, vagyis csak 30 dollárba kerül a két lap. Bízunk abban, hogy olvasóink megértik az áremelés szükségességét. A magunk részéről ígérjük, hogy a kipróbált szerkesztőségi gárda írásai mellett sok új rovattal és riportcikkel fogjuk gazdagítani lapunkat. AZ ÚJ ELŐFIZETÉSI ÁRAK 1978. FEBRUÁR 15-TŐL KEZDVE AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: EGY ÉVRE 20 DOLLÁR FÉLÉVRE 11 DOLLÁR Elárusítóknál példányonként 40 cent. Kanadában lapunk ára példányonként 50 cent. Aki a HÍRADÓ mellett a SZABADSÁG-ra vagy a NÉPSZAVÁRA-ra is előfizet, kedvezményes áron: évi 30 dollárért, félévre 16 dollárért kapja majd a két lapot. 1978. FEBRUÁR 15-IG MINDENKI A RÉGI ÁRON: EGY LAPRA ÉVI 15 DOLLÁRÉRT, KÉT LAPRA (HÍRADÓ-SZABADSÁG vagy NÉPSZAVA) ÉVI 25 DOLLÁRÉRT FIZETHET ELŐ. Február 15-ig bármilyen hosszú lejáratra elfogadunk előfizetéseket a régi áron. Kanadai előfizetőinktől is amerikai dollárértéket kérünk, miután a kanadai dollár értéke alacsonyabb. MÜNCHENI KÉPESLAP Régi város, egyszerű bájjal MÜNCHEN - Ami Bérűn volt a huszas években, az ma München Németországban. A II. Világháború alatt nagymértékben lerombolt várost nemcsak újjáépítették, hanem igyekeztek eredeti formájában fenntartani a régi negyedeket. München igy a régi és a modern keveréke: egy modem nyugati világváros és a régi szép idők kisvárosának keveréke. Mindent találhat itt a turista: a római időktől kezdődően a legmodernebb időkig: az épületek és műemlékek tulajdonképpen vagy két évezred történetét tükrözik. Legutóbb a Müncheni Olimpiára épített épületek járultak hozzá a város építészeti történetéhez. A XIII. században a Wittelsbach dinasztia nevezte ki Münchent fővárossá. Ez a család nagyban hozzájárult a város reneszánsz óvárosa kialakulásához. Olasz építészeket, szobrászokat és festőket hívtak meg, akik nagyban hozzájárultak Bajorország fővárosa építéséhez és a város szépségéhez. München ma Nyugat-Németország legszebb városa. Ebben szinte minden turista és német is egyetért. Lakossága 1.33 millió, s az amerikai turistát általában kellemes meglepetés éri, amikor a porosz szellemre gondolva és előítéletekkel telve ideérkezik: akiket itt talál azok nem a masírozó fegyelmezett németek, hanem a bohémok. Akik jobban szeretik a kitűnő bajor kosztot mind a filmekből ismert ,,németes” fegyelmet. Még beszédük is különböző; egy sajátos dialektusban beszélnek. A város gyönyörű központjában, ahol a legtöbb üzletet találjuk csak gyalogosok sétálhatnak: az autóknak tilos ide behajtani. A központ egyik látványossága a hatalmas, gótikus katedrális, amelynek két 328 láb magas tornya uralja az egész városképet. A főtéren nem az a szobor áll, amelyről Hitler álmodott: Hitler annak idején biztos volt abban, hogy a győzelmes háború után az ő szobra is ott lesz a ma látható háborús hősök emlékműve mellett. A volt palota ma muzeum, helyesebben múzeumok valóságos komplexuma. A palotától jobbra találjuk az Operaházat. Aki szeret egész nap városokban kószálni, annak sem a taxit, sem az autót nem ajánljuk Münchenben. Mindenekelőtt vannak részek, ahová be sem hajthat. Azután vannak részek és időpontok, amikor a csúcsforgalom miatt bosszankodna az illető. Végül, csupán napi két dollárért vásárolhat mindenki egy olyan jegyet, amely mindenféle közlekedési eszközre korlátlanul érvényes 24 óráig. Münchennek is meg van a maga Greenwich Village kerülete: a latin negyede. Az Englischer Gartentól nyugatra és a városközpontttól északra található. Schwabingnak hívják. Aki nagy barátja az európai kultúrának, az itt mindent találhat egyben: színházat és festészetet, kis éttermeket és bohémtanyákat, ünnepségeket és diáknegyedeket. A diákok száma 26.000 — nagyrészt itt laknak. Az Uj-Baloldaltól kezdve a régivágásu bohémekig itt mindent találhatunk. Végül nem lenne teljes a beszámoló (hogyan is lehetne teljes még igy is?) ha nem írnánk a müncheni bajor ételekről. Sokan úgy vélik, hogy a német koszt nem a legjobb. Kétségtelenül, vannak olyan részei Németországban ahol sokak nem találják túlságosan pompásnak a német kosztot. De Bajorország nem tartozik ezek közé: sőt, számos francia, magyar és olasz ételkülönlegesség tulajdonképpen innen származik. A sörről meg szólnunk sem kell: azt mindenki ismeri: a sör Münchenben a legjobb. Pervesztes püspök tével, amely elrendeli, hogy Milivojich szerb-ortodox püspök ne rendelkezzék többé az egyház birtokai fölött Illinois, New York, Pennsylvania és Kalifornia államokban. A bíróság szerint amerikai hatóságok nem avatkozhatnak a püspök és a belgrádi egyházhatóságok ügyeibe. Ezt egy ízben már egy legfelső bírósági döntésben is kimondták, egy másik üggyel kapcsolatban. „MEGHAL T A KIRÁL Y, ÉLJEN A KIRÁL Yr A nyugati világ hagyományos mondásának van arab változata is — és az most Kuwait esetében aktuális. A kicsiny, de olaja révén dúsgazdag ország államfője, Sheik Sabah, szívroham következtében meghalt. Az új uralkodó Sheik Jaber, az el- WAUKEEGAN — Egy 14 hunyt unokaöccse. Hivatalos éves pereskedés zárult most le a címe „emír”, egyenértékű a waukeegani körzeti bíróság ítéle- „király” címmel.
