Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-06 / 14. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ BUDAPESTI VÁROSNÉZÉS Józsefváros — régi negyedből új negyed BUDAPEST — Amikor az ember nyakába veszi a Józsefvárost, hogy megismerje a régi Pest patinás negyedét, nehéz feladatra vállalkozik. Hiszen ez talán a legtarkább, legösszetettebb fővárosi kerület, ahol a bölcsőtől a koporsóig, vagyis a Baross utcai szülészeti klinika ,,bébigyárától” a Kerepesi temetőig csaknem minden megtalálható. Kötetszám lehetne felsorolni a Józsefvárosnak azokat a jelentős létesítményeit, amelyek a főváros életében, történetében döntő szerepet játszanak. Józsefváros... Itt lakott valamikor Táncsics Mihály a Tömő utcában, Krúdy jellegzetes figurái baktattak a macskaköves, fakó kis utcákon, és a szakszervezetek lapja, a Népszava is itt készült évtizedeken át, a Konti utcában. Az egykori szerkesztőségben az uj magyar irodalom legkiválóbbjai is megfordultak Ady Endrétől — József Attiláig. Józsefváros... Egyik határán a tudomány és a kultúra: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Muzeum, másikon a nagy gyárak, a Ganz Mávag, a munkásság fellegvárai állnak őrt. Itt van a Rádió, a Százados úti művésztelep, a Fűvészkert, az egykori Ludovika Akadémia, a Széchenyi Könyvtár és a Luther udvar, klinikák és temetők, a Rókus kórház és a rabbiképző intézet. Itt állt ( a mai Astoria Szállóval szemben) a régi Nemzeti Színház és a metróépítés miatt lebontott Népszínházból lett ideiglenes Nemzeti Színház, a Muzeum körúton szerkesztette Petőfi a Divatlapot és a Szentkirályi utca 23-as szám helyén, Karacs Ferenc rézmetsző házában fejezte be Katona József a Bánk bán írását. Az irodalom-kedvelő Karacs Ferenc házában gyakran megfordult Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Döbrentei Gábor, Déryné és Virág Benedek. Híresek voltak a Józsefváros kávéházai, kiskocsmái, amelyek a századfordulón hires irónemzedékek törzshelyei voltak. Itt adott egymásnak találkozót Krvdy Gyula, Heltai Jenő, Babits Mihály, Bródy Sándor és Molnár Ferenc; nem egy vers, regény, színmű született a kerület valamelyik kávéházában. Józsefváros... Ennyi gazdagság, ennyi emlék, Budapest és az egész ország történetének ennyi jelentős állomása ellenére ezúttal valami egészen más jellemző a mai Józsefvárosra. A VIII. kerület a „szanálási körzetek” közé tartozik, Óbuda után itt változik meg látványosabban a városkép az elkövetkező években. Szanálás! Menynyit formálódott a szó köznapi értelemben vett tartalma. Az egykor ujjáalakitást, gyógyítást, egészséges alapokra helyezést jelentő szó hallatán ma az ember szeme előtt megjelennek a csákányok, buldózerek, robbantó osztagok. Falak omlanak, nemrég lakott házakból romhalmaz válik, megjelennek az exkavátorok, a talajgyaluk, dömperek és rövidesen simára gyalult térség váija az építőket. A Józsefvárost szanálják, a régi lakók — néha nehéz szívvel — kiköltöznek és elfoglalják komfortos otthonukat a tizennyolc emeletes toronyházak valamelyikében. Mert ma már a földszintes, egy-két emeletes házak közül égretörő uj épületek a meghatározói a VIII. kerületnek. Eltűnik a régi, születik az uj Józsefváros, és az elmúló régi mindig egy kis nosztalgiával tölti el az embert. A Józsefváros eltűnő házai utáni nosztalgia azonban jóval kisebb, mint Óbuda esetében volt, hiszen e szegényes proletárlakások évtizedek óta megértek a csákányra. A szalagházak erdeje, az égbenyuló toronyházak közé parkok, kertek, játszóterek kerülnek, mert a kerületnek számos kedves, hangulatos szöglete van: a Fűvészkert, a Kálváriatér, a Kun Béla tér (az egykori Orczy-kert) fái erről vallanak. A józsefvárosiak szenvedélyesen szeretik a zöldet, a virágot, a fát, talán éppen azért, mert — az említett parkok mellett — itt voltak találhatók a főváros legegészségtelenebb lakásai. Az uj Józsefváros modern házai és negyedrendezése a korszerű urbanisztika példaképe lesz: a fákkal, parkokkal, játszóterekkel tarkított városrész zöld ligetté, a modern Budapest egyik legszebb kerületévé teszi a legendás Józsefvárost. A Magyar Püspöki Kar ülése BUDAPEST — A Magyar Püspöki Kar a közelmúlt napokban Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek elnökletével kétnapos konferenciát tartott. Az ülés megnyitása után Lékai László bíboros beszámolt az elmúlt hónapok egyházi eseményeiről, majd ismertette a Keresztény Egység Titkárság és a Nem-hivők Titkárságának megkereséseit. Bejelentette, hogy a Magyar Püspöki Kar a Magyar Vöröskereszt közreműködésével gyógyszereket küld kalkuttai Teréz anya missziós állomásaira. Az ülésen egyebek között Ijjas József kalocsai érsek, pápai trónálló, ismertette a római Pápai Intézet helyreállításának jelenlegi állapotát és az őszi évnyitásra való előkészítését. Cserháti József pécsi megyéspüspök vázolta a Hittudományi Akadémia, a Központi Szeminárium költségvetéseit, majd az Európai Püspökkari Konferencia tavaszi hollandiai értekezletének programját ismertette. A millenniumi emlékmű restaurálása BUDAPEST — Hosszú évek munkája eredményeként befejeződött a millenniumi emlékmű restaurálása. A honfoglalás 1000. évfordulójára emelt monimentális alkotás létesítését 1881-ben szorgalmazták a városayták, akiknek indítványát az országgyűlés 1894-ben elfogadta. Az eklektikus architektúrájú — 85 méter széles és 25 méter mélységű — félkör alakú oszlopcsarnok építéséhez 1896-ban fogtak hozzá, de csak 1929-ben készült el véglegesen. A mű elkészítése Zala György szobrászművész és Schickedanz Albert építész nevéhez fűződik. A millenniumi emlékmű TATA, Komárom megye — Komárom megyében sok — országosan is egyedülálló — természeti ritkaságot őriznek. Ezek közül újabb tizenhatot nyilvánítottak védetté. A legjelentősebb a Balatonnál régebbi eredetű tatai Nagy-tó és környéke. A kedvező fekvésű, forrásokban gazdag területnek ősidők óta nagy vonzereje volt. Nem véletlen, hogy Zsigmond, majd Mátyás királynak is kedvelt tartózkodási helye volt Tata. Ezért is építettek a tó partján pompás palotát. A festői vidék védelmének sok rendkívül komoly indoka van. Botanikai értékein túl egyik legnagyobb, az ornitológia fontossága: az átvonuló madarak itt találnak pihenőhelyet. De méginkább: a tónak és környezetének megőrzése eredeti természetes állapotban az emberek üdülését, vizi sportolását szolgálja. Nemcsak a megyéből, hanem a fővárosból, sőt az egész országból sok ezren pihennek itt. A kétezer méteres evezőspálya pedig mind többször ad otthont rangos nemzetközi kajak- és kenu versenyeknek. Védetté nyilvánították a tatai restaurálásán több cég is dolgozott. A szakipari munkások és a restaurátorok tetőtől-talpig megjavították a sérült szobrokat, elvégezték a bádogosmunkákat, az ujravéséseket és az aranyozást, „kiigazították” a feliratokat és ujraöntötték az emlékművet díszítő két diadalkocsit. A felújítás költsége meghaladta a 20 millió forintot. Fényes-fürdő környékét is. A források elapadásával ritka növény- és állatvilágának nagyrésze elpusztult ugyan, de még mindig mintegy 300 olyan különleges növényfaj él itt, amely feltétlenül gondozást és védelmet követel. Az Oroszlánnyal szomszédos Majkon, az egykori római település köveiből 1748-ban épült remeteházakat körülvevő parknak is rendkívül értékes a növényvilága, akárcsak az 1240- es években épített és most restaurálás alatt álló vértesszentkereszti műemlékromok védelmét szolgáló erdőé. Almásneszmélyben botanikailag és zoológiailag egyaránt gazdag hathektárnyi lösz és homokpusztai gyepterület került védelem alá. A most védetté nyilvánított értékek között sok különleges fa is van. Közéjük tartozik Gyermely község határában egy 300 éves és egy 250 éves óriási kocsányostölgy, a vidéken ritka óriás szürke nyárfa és a fekete diófa, valamint egy fekete gólya fészkét őrző, két évszázados fa. Gyarmatpusztán csaknem öt kilométer hosszú 100 éves vadgesztenyefa-sorok kerültek védelem alá. KOMÁROMI RIPORT Védett Fényes, szürke nyár, fekete dió... ÓHAZÁI EREDMÉNYEK IluszonUilencedik forduló Eridnéay Gólok Nc/ők BP. HONVÉD—MÁV F.I.ÓRE 2:0 (1:9) Kozma, Wrimper 4 000 CSEPEL-—MTK-VM 1:2 (1:2) Korit úr. I ulop, Branikorils 2 500 FTC—DUNÁÉ JV AltOS 1:3 (1:1) Szépé.«!, Bartók ráattor, Lbcdli 6 000 Ü. DÓZSA—TATABÁNYA 3:1 (2:0) Fazék'- Arany, Kellner 10 000 DIÓSGYŐR—ZTF. 3:9 (3:0) Taiál <*•. Oláh 4 000 SZEGED—RÁBA 3:1 (0:1) Szabó F . f are; ("ft tortáé* 2 500 BÉKÉSCSABA—II AI. ADÁS 2:0 (1:0) Pásztor, Budavári 8 000 VIDEOTON—PÉCS 1:2 (1:0) Szaluvá y (“!). Szabó M.ijrr, Kardos, Kis 1 000 KAPOSVÁR—VASAS 3:0 (1:0) Máté. Kis*. Kunra fi 000 a r. vjvoksAc A!I vs \: 1.Rp. 19 3 5.»*»-16 43 2.ÍJ. Do/s.i 29l’i 1-’ 2 81-40 4. M llv-V M 241*. 10 4ló 23 40 i.\irieoiou 291» 8 t68-41 38 5.Vasas 2914 11 548 32 37 b.»V Hí 2910 14 b.9 28 33 7.i re 2910 10 949 4» 20 8.Dttn.iu jvÁros 2.111 11 949 -48 29 A.Ti’.tiibaits :\ 2910 910 41 40 29 U.tSt'-Uóscsul»«* 2911 711 3« 4» 29 11.Pécs 29 9 8r* 39 -41 2o 1 2.C N?PC| 29 9 812 41 19 2i> 1 IlMlil Cl A* 29 9 Hn 34 43 24 11.z rí: 24 5II 14 30 57 21 r..flá»> % 29 4r: n 304 520 1«.M\\ H«r# 29 8 417 ;;i 70 20 1 7.Kanos. ;rr 24 0 b17 29 -‘b 18 »8. •J4b » 18 31 bt 17 GÖGI.OvOl.IS l A 2(1: fazekas (0. D 1 *: K i ss (Pór -). 1(>: Kn/m.i (Horn ó l). 15: S/.ok"!ai (ITC). N'aív (Ü. Dózsn). 14: Tí mj-jt (Videoton). Yáradi (Vasas). Fekete (U. D
