Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-04-06 / 14. szám
10. OLDAL MAUYAK U1KAUO MINEK NEVEZZ írta: VAJDA ALBERT Szó sincs plágiumról! Senki se gondoljon arra, hogy Petőfi hires költeményének címét bitorolni óhajtom. A napokban annyi vér, fenékberugás, robbantás, emberrablás és szerencsétlenség zudult rám az újságokból, rádióból és a televízió képernyőjéről, hogy belerogytam egy fotelbe és elővettem Petőfi Sándor összes költeményeit, hogy kissé visszanyeljem' az emberiségbe vetett bizalmamat. így olvastam el, oly sok idő után ismét, a „Minek nevezzelek?” című Petőfi verset és hirtelen rádöbbentem: miféle kornak is vagyok én szülöttje! A vers ezekkel a költői sorokkal kezdődik: Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Miként ha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly — Minek nevezzelek? Költői kép, költői gondolat, — ezt felesleges mondanom, hiszen Petőfi írói nagyságát csak shakespeare-i mértékkel lehet mérni. De a ma embere, ha elolvassa a vers első szakaszát, vagy megrendülve gondol arra: hová tűntek az egykori nemes érzelmek, — vagy pedig — ha szatirikus hajlammal rendelkezik, — keserű szájízzel forgatja az agyában a gondolatot: miképpen írná meg ezt a verset a ma költője? Hiába is tagadnám, én ehhez az utóbbi csoporthoz tartozom. A ma költőjének, úgy hiszem, először is eszébe se jutna ilyen gondolat. Mi az ördögnek kell verset imi arról, hogy valaki minek nevezze ifjú hitvesét? Először is, vagy nincs hitvese, vagy ha van, akkor csak együtt él vele, amúgy „vadasan”. De ha véletlenül van házasság-levél, akkor sem probléma, hogy minek nevezze az asszonyt. Tegyük fel, hogy mindezek ellenére, mégis eszébe jut a gondolat, ha másképp nem, hát úgy, hogy — magyar létére, — kezébe kerül ez a Petőfi vers, végigolvassa és az utolsó szakaszt különös gonddal tanulmányozza át, mert hiszen az teszi rá a koronát a költőzseni versére: Minek nevezzelek, Boldogságomnak édesanyja, Egy égbe rontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedüli, De egy világnál többet érő kincse, Édes szép iQu hitvesem, Minek nevezzelek? Mondom: tegyük fel, hogy az az elszánt mai, ultramodern költő nős, olvasta Petőfi versét és ennek alapján elhatározza, ő is felteszi a költői kérdést a maga nejének: Minek nevezzelek? Leül tehát a padlóra, maga alá huzza mezítelen lábát, többször beletúr válligérő fürtjeibe, (a 'sajátjába, nem az asszonyéba, mert az kurtára vágott fiu-frizurát visel), azután felhajt egy kupica vodkával kevert hasist és leírja versét, amely igy hangzik: Mi a francnak nevezzelek, Ha hajnalban beledöglesz az ágyba, Mely hetek óta vetetten és olyan Koszos, hogy csak Niagara moshatja le, De még az se! Mi a fenének nevezzelek, Amikor te vagy boldogtalanságom öreganyja, Kiről egy megrothadt képzelet Se tudna élethű képet festeni, Legfeljebb Picasso hatszemű Szörnyei lehetnek szépségkirálynők Pofádhoz képest — Mondd, mi a fészkes fenének Nevezzelek? Mármost, amikor a mai, modem költő eddig ér versében, megjelenik felesége, két délceg szeretője kíséretében, aki közül az egyiket támogatnia kell, mert nemcsak részeg, hanem nincs semmiféle foglalkozása. A modem költő megmutatja versét, a feleség elolvassa, lelkesen leköpi hites urát és ujjongva köszöni meg, hogy a verset, nemes előrelátással, arra a papírra irta, amely hengeralakban várja a költő sorait, közvetlenül a mellékhelyiség kagylója mellett. Ezután két szeretőjével együtt bevonul a hálószobába, ahogyan az egy modem Múzsához illik. A költő pedig ott maradt a padlón, amely egyben dolgozószobája is. Néhány pillanatig kókadt kábulatban mered a nő és a két férfi mögött becsukódó ajtóra, azután összetépi versét és nehezen forgó, de azért jövőbelátó nyelvvel ezt dadogja: — Mindenki úgyis tudja, hogy én minek nevezlek... sőt, mindenki annak nevez... minek ezt versbe foglalni...? UTUEGYZETEK A USZTRIAI KIRÁNDULÁS MAGYAR HANGULATTAL Burgenland, Ausztria egyik tartománya csak mintegy húsz mérföldnyire van Bécstől. Ez az 1530 négyzetmérföldnyi terület valamikor Magyarországhoz tartozott, de az első világháború után Ausztriának Ítélték meg, amig egy népszavazást nem tarthattak a terület hovatartozása ügyében. 1921-ben Burgenland lakói túlnyomó többségben úgy döntöttek, hogy Ausztriához csatlakoznak. Csupán Odenburg, a mai Sopron lakói szavaztak amellett, hogy Magyarországhoz csatlakoznak. € Később, de már túl későn kiderült, hogy Odenburg magyarpárti szavazói között néhány ezer halottnak a neve is szerepelt, mert igy akarták mindenképpen a többséget megszerezni. Burgenland a gyümölcs és bor központja Ausztriában. Az országnak ez a kevésbé ismert tartománya a múlt évben 300,000 turistát vonzott magához. A területnek megvan a magyaros jellegzetessége is: a kedves falusiak, a fejkendős asszonyok, a fűszeres ételek és a kéményeken gunnyászkodó gólyák. A Burgenland északi és déli részét összekötő utak Magyarországon haladnak át. Az autósok határátkelő vízumot váltanak ki maguknak, amely negyvennyolc óráig érvényes. Ezenkívül két fénykép is szükséges és hat dolláros dij. Az osztrák és magyar vasúttársaság közötti egyezmény áll fenn arra nézve, hogy a burgenlandi vasútvonal keresztül halad Sopron városán, és a külföldi turisták minden vizűm nélkül átutazhatnak egy órás időtartamon belül. Az ember a bécsi Sünbanhofról indulhat el 6:56-kor Drassburg irányába. A menetjegy ára felnőtteknek 3.75 dollár, 6—14 év közötti gyermekeknek ennek a fele. Ebenfurth-nál a határ osztrák oldalánál, az ausztriai államvasutak kocsijával, amely Ebenfurth és Győr között közlekedik. A vasútvonal tulajdonjoga százalékban amely Ebenfurth és Győr közötf közlekedik. A vasútvonal tulajdonjoga 80 százalékban magyar, 20 százalékban osztrák. Mindennap négy szerelvény indul mindkét irányban Loipersbach és Deutschkreutz között, Sopronon keresztül. A vonat 8:39-kor érkezik Drassburgba. Az állomástól tiz perc gyaloglásra van a Schloss Hotel Drassburg, ez a XIV. századbeli kastély, amely jelenleg Maria Patzenhofer bárónő tulajdona. Ugyanennek a családnak van itt a közelben egy cukorgyára is. Patzenhofer bárónő a kastélyt luxushotellé alakította át, miután félje 1962-ben meghalt. A kastély harminc szobáját mind különleges stilusu bútorokkal rendezték be. Van ott barokk, empire, XVI. Lajos és falusi stilusu bútorzat. A költség egy személyre 25 dollár, két személyre 45 dollár. Egy szerelvény 2:45-kor indul tovább Magyarország felé, amiért személyenként 1.15 dollárt kell fizetni. Az ut mentén látható egy határőrtorony, majd csaknem minden ugyanolyan, mint Burgenlandben: csirkék, bicikliző gyerekek, futballozó fiuk láthatók az ut mentén, és mindenki integet a vonaton utazóknak. De a keresztező utakat mindenütt golyószóróval ellátott katonák őrzik. Sopronban két helyen is megáll a vonat, majd továbbhalad Deutschkreutz felé, ahova 3:12-kor érkezik meg. Bálint Bertalan Vajda Albert
