Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)

1978-03-23 / 12. szám

*>. OLDAL HAGY AH HiKAJJG r^'<* r^2*. ?K<& *r3 n^í, Gus McNeil megfenyegeti őket a botjával. - Szervusztok, gyerekek, szépen mulassatok... Burke öcsém, rendelj az egész társaságnak egy pohárral az én számlámra.- Mulvaney atya is vele van! No né csak, Mulvaney atya ... Aranyszájú ember! Éljen soká, éljen soká ... Alázatosan görnyedő széles vállak követik a lassan kifelé mozgó kis csoportot a táncosok között. - Bár a fülem leko­nyul, én lettem a legszebb nyúl.- Szabad egy táncra? - A lány fehér vállát fordítja Stan felé, és elvonul. Magamban élem iparos életem, Tisztes takácslegény ... Stan azt veszi észre, hogy magának énekel a tükörbe. Egyik szemöldöke a hajába akad, a másik a szempillájába.- Nem ám, a Jézus körösztjit, nem vagyok én már legény . .. Ide álljon elébem New York városából, New York megyéjé­ből, New York államából, aki azt meri mondani, nem va­gyok nős ember... - S már áll fönn egy széken, és szaval, öklével bele-belesújt a levegőbe: - Barátaim, rómaiak, hon­fitársak, dobjatok meg öt dollárral.. Levágni jöttem Cae­sart, nem dicsérni... Továbbá New York városának, New York megyéjének, valamint New York államának alkotmá­nya szerint, tnely a kerületi ügyész pecsétjével híven megeró­­síttetett, desőtvalamint az 1888. július 13-án kelt törvényere­jű rendelet záradéka szerint... - a francba a pápával!- Álljon meg a menet! ... Hé, gyerekek, ezt a szivart ki kell lökni innét... Ez nincs a bandába ... Hogy az istenbe került ez ide? Ez úgy be van rúgva, mint a szamár. - Stan behunyt szemmel rohan neki az öklök vasfalának. Kap a sze­me alá, az állára, és vágódik ki a hűvös-csöndes utca sze­merkélő esőjébe, mint a féltégla. Magamban élek, öreglegény, Egy folyó lesz még, min átkelek, A Jordánig még egy folyó, - Még egy folyó, min átkelek ... Szél verte az arcát egy révhajó orrában, mikor magához tért. A foga vacogott, reszketett az egész teste ... - Ez a de­lirium. Ki vagyok én? Hol is vagyok? New York város, New York állam ... Stanwood, Emery, kora huszonkettő, foglal­kozása diák ... Pearline Anderson, huszonegy, foglalkozása színésznő. A francba vele is. Hőj, nekem volt negyvenkilenc dollár nyolc centem, hol a nyavalyába jártam? Ki se rámoltak. Viszont a tremens sincs rajtam. Jól vagyok amúgy, legföljebb egy kicsit beteg. Valamit meginnék, maga nem? Nicsak, azt hittem, van ott valaki! Jobb lesz, ha befogom a pofámat. Negyvenkilenc dollár lóg a falon, Negyvenkilenc dollár lóg a falon ... Az ón víztükör felett a belváros házai mint a sziklaszirtek, úgy tornyosultak. Barna füstködükön át rózsás derengés je­lezte a hajnalt, mint a kürtszó. Ahogy a rév közeledett, grá­nittömbbé tömörültek a sziklák, legfeljebb mintha késsel re­­pegették volna meg. A révhajó tehergózös mellett oldalozott el, Stan átlátta az egész fedélzetet. Dióhéjforma kis hajó si­mult az oldalához. Mintha dinnyét szállított volna, olyan volt a sok arc. Három sirály körözött fölöttük panaszosan. Egyik sirály napfényben fürdő, kiterjesztett szárnnyal, csiga­­vonalasan repült, másik szinte állt az aranyos fehérségben. A nap karéja fönn magasodott New York keleti vége fölött egy szilvaszín felhőgomolyon. Millió ablak verte vissza a fényét. Zörgés-morajlás áradt a város felől. Kenguru a kedvesével, Vonultak fel kettesével. . . A Jordánig még egy folyó, Még egy folyó, min átkelek! Az erősödő fényben sztaniolsirályok köröztek tört ládák, rothadó káposztafejek, narancshéjak fölött, s óvatosan lesik­­lottak a foghíjas deszkakerítések közé. Zöld habok nyaldos­ták a rév tompa orrát, amint nyomult előre az áron, nyelte be a barna vizet, reccsent egyet, megsikamlott, lassan ráült a rév­zsámolyra. Kézi csörlők pergették lefele a láncokat, csapó­ajtók nyíltak. Stan átlépett a résen, és a révház fából ácsolt, trágyaszagú alagútján át botorkált kifelé a napsütötte Üteg­állásra. Leült az egyik padra, rákulcsolta két kezét a térdére, hogy ne remegjen annyira. Az agya egyre kalapált, akár a villanyzongora. Csuklóján karperec, bokáján csengő, Zei.e jár utána, bármerre leng ő. Babilon és Ninive téglából épült. Athént aranyozott már­ványoszlopok emelték. Róma kőtörmelékből épített széles íve­ket. Konstantinápolyban minaretek lángolnak az Aranyszarv körül, mint óriás gyertyák . .. Ó, lesz még egy folyó ... Acél, üveg, csempe, beton lesz az új felhőkarcoló anyaga. A kes­keny szigeten miljióablakos házak csúcsosodnak egymás fölé­be majd, piramis a csillogó piramison, viharfellegek fehér tor­nyai .. . Jaj, negyven napot esett, És negyven éjt esett, S akin nem esett át az ár Kiskarácsonyig . . . Az John, mivel a lába nyakig pipaszár. Szentség a boltba, miért nem lehetek én felhőkarcoló? A kulcslyuk ravaszul ki-kitért a kulcs elől. Stan azonban nem sajnálta az időt, s a végén csak beletalált. Beesett az aj­tón, végigrontott az előszobán, és ordítva kereste Pearline-t a nappaliban. Fura szag fogadta - Pearline szaga, hogy a franc enné meg. Felkapott egy széket. A szék repülni akart, kettőt fordult a feje fölött, és kivágódott az ablakon. Az üveg borzongva csilingelt, Stan kinézett az ablakon. Az utcán nagy volt a kavarodás. Kampós-létrás tűzoltókocsi robogott, húzta a szirénaszó kacskaringós szalagját maga után. Vizet a tűzre, tüzet a vízre, Skócia ég! Ezerdolláros tűz, százezer dolláros tűz, milliódolláros tűz. Felhőkarcolókat nyaldosnak a lán­gok, a lángok. Stan visszaszédült a szobába. Az asztal cigány­kereket hányt. A vitrin fölugrott rája. Tölgyszékek másztak fel egymás hátán a gázkályhára. Vizet a tűzre, tüzet a vízre, Skócia ég! Nem tetszik nekem New York város szaga, New York megye szaga, New York állam szaga! Sehogy se akar tetszeni. Végigfeküdt hanyatt a forgó konyha padlóján, és ne­vetett, nevetett. Az egyetlen, akin át nem csapott az ár, az egy fehér lovas kóbor úrilányon lovagolt. Hadd lovagoljon, nyal­dossa csak. Petróleum, suttogta egy zsíros képű kanna a kony­ha sarkában. Tüzet a vízre. Stan felállt a támlájukon álló szé­keken a lapján álló asztalra. A petróleum hűsen, fehéren nyel­velt fel rá. Megdőlt, elkapta a gázkályhát. A gázkályha en­gedett. A hátán feküdt a földön, gyújtotta a gyufákat egy­más után. Nedvesek, letörik a fejük. Egy végre lobbant. Óva­tosan melengette a lángot a két tenyere közt. (Folytatjuk) Reménység Hangja (120) „Az ígéret Népe" cikksoro-. zatunk 6. folytatásához értünk. Nap­ijaink eseményei késztetnek bennünket? {ezen téma tanulmányozására. Ma rMózes példaadásának nélkülözhetet-J ölen fontosságát kívánjuk szemléltetni.1 { Én csodálattal szemlélem Mózes1 tszemélyét! Mint történetíró, költő ész /filozófus, mint hadvezér, törvényhozói Aés próféta, mint Isten hűséges szolgája,' «Mózes a Biblia valamennyi személyé efölött áll. Ő az, akivel „szemtől szem-/ obe" szólt az Úr, nem homályos« «beszédek által, „hanem az Úrnak? {hasonlatosságát látja”. IV Móz. 12:8/ /Ő az, aki „Hit által tiltakozott...5 Amidőn felnövekedett, hogy a Fáraói «leánya fiának hívják. Inkább válasz-« {tóttá az Isten népével való együtt-/ «nyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráigj {való gyönyörűségét. Egyiptom kincsei-? inéi nagyobb gazdaságnak tartván? /Krisztus gyalázatát, mert a megjutal- Amazásra tekintett.” Zsid. 11:24—26.í «Világot uraló fáraó lehetett volna, haí {feladja hitét, és áttér az egyiptomiak/ »bálványimádó vallására. Úgy keleten, Amint nyugaton, faji és felekezeti? {különbség nélkül, az aranyborjút még? /ma is körültáncolják az emberek, éslj Ama is sokan vannak, akik pénzért, «rangért feladják hitüket. De Isten igazi {Izraelje ma követi Mózes példáját, aki/ /„inkább választotta az Isten népével? «való együttnyomorgást...” « Amióta megszűnt a teokrácia mintái /államigazgatási forma, egyetlen ország «törvényhozó testületének sincs jogai jtolyan törvények életbeléptetésére,? {amely bárhogyan is korlátozná a Tízpa-/ /rancsból az első négy (II Móz.jj A20:l—11) gyakorlását. Isten és ember* «közötti kapcsolat kizárólag magánügy/ {amiben a lelkiismeretnek abszolút sza-J /badságot kell biztosítani. A Tízből az« Autolsó hat parancs (II Móz. 20:12—17)? «embertársainkhoz való viszonyunkat/ {szabályozza, itt a tudatlanság és hitet-? Alenség szülte szélsőségek elkerülése cél­újából az állam csak relativ szabadságot^ {biztosíthat az egyén lelkiismeretének. / 1978. április 1-től új törvény lépj Aéletbe Izraelben. Eszerint ha „anyagi? «felbujtás” vezet valláscseréhez, a buj-| {togató 5, az áttért személy 3 évi börtön-: Anel sújtható. (Christianity Today Febr.J 110. 1978 p 54-55.) Vajon Jézust! «Messiásnak igazoló könyv aján-, /dékozása, ebéden való vendégüllátás is« A„anyagi-felbujtásnak” lesz bélyegez-i «ve? Még ha arab testvéreik kísértenék {Izraelt Mohamed imádására egy-egy 5 Ailajforrás „anyagi bujtogatásával" tár-1 Ásítva, dupla ok volna az aggodalomra/ «de a pénzhiánnyal küzdő missziók /aranyat nem kínálhatnak, de az evan-Ú Agélium üzenetét igen, amely valóban? bolyán „bujtogatás", örök élet ingyen {kegyelemből, amivel még a Wall Street! //bankjai sem vetélkedhetnek. Mi követ-' Ajük Mózes példáját, aki „inkább {választotta Isten népével való együtt-/ /nyomorkodást...” Az az ember, aki« Ariern tanult a II. világháborúból és ma,{ {saját országában teljes szabadsága bir-j {tokában, pénzért hitet cserél, pméltó atyái hitéhez. Nem börtönbe,j Jhanem gyehennára való. Nevezzük {nevén a tényeket: „anyagiakkal" van fálcázva egy növekvő idológiai küzde-3 ölem a Világosság és a Sötétség, a Hit és] la Hitetlenség gyermekei között. Mer \Isten igaz Izraelje örökségül fogja kap-/ ni az egész világot, azután, hogy Isten! nindent újjáteremtett. Ajánljuk: „A\ fogváltás Története" c. 2 dolláros? könyvünket. Hallgassák rádióüzene-i keinket minden vasárnap este, a* ÚWHBI-105.9-FM adón, 7:30-tól.( «Címünk: P.O. Box 322, Perth Amboy,? U. 08861. Tel.: 201-251-2318. BoUniky Igor I

Next

/
Oldalképek
Tartalom