Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-03-16 / 11. szám
JMM* If AK HÍRADÓ 10. (UiOAli JÉZUS NYOMAIN ÚJ FELTEVÉSEK A FELTÁMADÁSRÓL Liberális keresztény tudósok soha nem voltak teljesen bizonyosak a feltámadás tényében. Ugyanakkor sokan közülük nem találták bizonyítottnak, hogy a tanítványok tényleg látták a „feltámadott Urat”, és a husvétkor történt eseményeket nem pusztán érzelmi alapon képzelik-e el. > Hogy ezt az intellektuális dilemmát ki lehessen kerülni, az a teória került előtérbe, hogy Jézus nem volt igazán halott, amikor levették a keresztről, és élve temették el. Amikor aztán a sir hűvös levegője áthatotta, újraéledt és igy jelent meg tanítványainak. Most hogy az orvostudomány sikeresen „helyreállítja az életet” azoknál a személyeknél is, akik a „klinikai halál” állapotában voltak, vagyis a légzésük és szívműködésük megállt, a feltámadásban kételkedők újabb táptalajt találtak „az élve eltemetés” teóriájának. II Ehhez hozzájárul az olaszországi Turinban őrzött lepel, amelyben állítólag Krisztust eltemették. A leplen levő vérfoltok éppen azt mutatják, hogy Krisztus élt, amikor eltemették, mert a holttestek nem véreznek. Ennek alapján azt következtetik, hogy ha a turini lepel tényleg Krisztus halotti takarója volt, amikor eltemették, és ha rajta levő foltok tényleg vércseppekből származnak, akkor Krisztust elevenen kellett, hogy eltemessék ebben a lepelben. Dr. Samuel Gerber, Cuyahoga megye halottkéme azonban azt mondja, hogy a holttestek is vérezhetnek abban az értelemben, hogy kicsiny vércsomók kikerülhetnek a halott sebeiből, de nem olyan FELVONT SZEMÖLDÖKKEL Az egészségügy frontján harcot indítottak az orvosi költségek ellenőrzéséért. Most a fő csatateret a kórházak képezik, és az első tennivaló az, hogy megállapítsák, ki okozza az egészségügyi költségek növekedését. A kórházak az orvosokat hibáztatják, akik előírják a kórházi kezelések és vizsgálatok elvégzését. Az orvosok a kórházakat, ügyvédeket és a hálátlan betegeket teszik mindezért felelőssé. A biztositó társaságok viszont mindenkit kárhoztatnak. De végülis mindezek együttesen a kormány vállára akaiják rátenni a terhet. Jó jelei vannak annak, hogy az orvosok, kórházak és biztositó társaságok egyesülnek, és miután megállapítják a költségek emelkedésének okait, együttesen próbálnak intézkedni. Nagyon ritkán halljuk, hogy az orvosok nyilatkoznak ebben a kérdésben, mivel nem akarnak beavatkozni a sajtón folyó vitába. Ezért más forrásból kell megszereznünk az orvosok véleményét ebben az ügyben. Az orvosok véleménye szerint sok eljárás védekező jellegű, mert nem akarják kitenni magukat a hiányos gyógykezelés vádja alapján inditható pereknek. Egy külvárosi orvos a következőképpen nyilatkozott: „Az orvos húsz dolláros mellkasvizsgáló készülékét nem tartják elegendőnek. Röntgenfelértelemben, hogy szívműködés nélkül folyni tudna a vér áramszerűen. Most az a kérdés, hogy a leplen levő foltok élő szívből származó vérfoltok maradványai, vagy pedig a holttest sebein át kibuggyant vércsomóké. Gerber halottkém azt is megjegyzi, hogy „kis vérmennyiség gyakran nagynak tűnik, ha egy ruhadarabra kerül.” Mások időközben vitatják, hogy az a Turinban őrzött lepel tényleg Krisztus eltemetési leple lett volna. Különösen azon tűnődnek, miként lehetett azon a leplen egy emberarcnak a körvonala, ha a teste volt vele betakarva. A régi időkben a holttesteket lepelbe csavarták, de eddigi ismereteink szerint nem festették arcképét a ruhára. Hogyan történhetett meg, hogy a turini leplen mégis arckép található? Többféle elmélet van, de a legujabbat Robert K. Wilcox most kiadott könyvében találhatjuk. Wilcox azt állítja, hogy az arckép atomsugárzás által maradt meg a leplen. A feltámadáskor történt fizikai megváltozása a testnek egy rövid ideig tartó, erőteljes sugárzást bocsáthatott ki, amely megszínesítette a ruhát. Wilcox szerint Husvét reggelén „egy természeten kívülálló” esemény történt, és Jézus teste anyagból hirtelen energiává változott át, ahogy Einstein is magyarázta, és ami szintén megtörténik atombomlás esetén. A tudós szerint nem esik a lehetőség határán kívül, hogy Jézus képes volt olymódon uralni a testét, hogy „atomi” változások történtek benne. vétel szükséges ahhoz, hogy az ember bizonyítékot tartson a kezében, ha esetleg bíróság elé kerül az ügy. Ha egy fiatal személyt a műtőbe visznek bizonyos kisebb jellegű operációra, amelynél altatást is alkalmaznak, a kórház megkívánja a röntgenfelvételt. Ez akkor is szükséges, ha az orvos alapos vizsgálatot végzett és hozzájárult a műtéthez. Az altatóorvos is, aki gyakorlott a maga területén, nem hallgatja meg a mellkast, hanem a röntgenfelvételre alapozza munkáját. Ez a helyzet az én véleményem szerint kibírhatatlan.” Főként a védekezést szolgáló vizsgálatok területén emelkednek a költségek. Az egyik kórházban az orvosok perelni kezdték az ügyvédeket, akik mondvacsinált vádak alapján perelték az orvosokat. Ezt a kórházat évente 25—30 esetben perelték orvosi hiányos működés vádja alapján. A fentebb idézett orvos átvizsgálta betegeinek számláit és a következő eredményekre jutott: „Mindegyik számla nagyon fel van emelve. A betegeket olyan szolgáltatásokért is költségekkel terhelik meg, amelyeket nem Írtak elő és amelyeket nem is csináltak meg. Ezáltal a számlákat átlagosan ötven százalékkal emelik fel. Az egyik számlát elvittem a Blue Cross and Blue Shield irodájába és megkérdeztem, hogy miként hagyhatnak jóvá egy olyan 1400 dolláros számlát, ami 300 dolláros orvosi kezelésért lett megírva.” Mostanában mozgalom indult az orvosok körében, melynek alapján kezdik megvizsgálni betegeik számláit. Általában az orvosok azért Írják elő a vizsgálatot, mert ők és betegeik azt szokták mondani, hogy majd a biztosítás megfizeti. Amikor a beteg kézhez kapja a számlát, nem panaszkodik, hanem a biztositó társasághoz továbbítja azt. BUDAI RABSZOLGAPIAC - 1605-BEN (Folytatás a 14. oldalról) nagyszerű, hiszen a talaj olyan zsíros, mint tán sehol másutt. Soha nem ettem olyan jó ízű kenyeret, mint aminőt a magyar asszonyok sütnek. A budai török háztartásokban sok ilyen magyar nő süt és főz, de meg is becsülik ám őket, hiszen még a házat is tisztán tartják, nem úgy, mint a törökök fejérnépe, mely ódzkodik a munkától s legfeljebb, ha varrni tud. Ami a budai házakat illeti, ezek olyanok, mint a mieink, mivel ezeket a magyarok építették, nem pedig a törökök; csak a templomaik másfélék. Az egykori királyi palota most romos, elhagyatott. Néhány teremben még láthatók a latin feliratok, címerek és festmények. Gyönyörű lehetett, csodálatos nagy termekkel és szobákkal. Festői helyen emelkedik; kívülről ma is szép látványt nyújt. Sziklán emelkedő, három-négyszeres vastagságú falakkal emelt épület. Kellő élelemkészlettel ezer harcos évekig dacolhat az ostromlókkal. Innen szép kilátás nyílik a városra, a Dunára, az erdőkre és az erődre, Pest városára, mely átellenben fekszik. Ez utóbbi nehezen védhető, hiszen a várból és az erődből oda lehet lőni, ahová akarnak. Viszont a Buda alatt egy magas sziklahegy tetején emelkedő erőd igen szilárd. Húsz nagy ágyucső mered le onnan. A törökök az erőd sövénykapujának csúcsára harminc keresztény koponyáját aggatták a keresztény lakosság csúfságára. A három melegfürdőt tápláló vizek abból a sziklából fakadnak, amelyen az erőd emelkedik. A forrásvizek melegen törnek fel; különösen télviz idején oly forrók, hogy az ember bőre kivörösödik tőlük, de hasznosak és gyógyerejűek, különösen ami a fagyási sebeket, valamint a rühösséget illeti, sőt, a kiütéses betegségeket is. Mindezt egybevetve: Budának szép a fekvése, szép a környéke és a bor, kenyér, zsir, hús, búza, árpa, rizs, fa, méz, a gyümölcs — mint a cseresznye, meggy, szilva, dió, alma, körte — alig kerül valamibe, tehát igen olcsó a megélhetés. A legszívesebben itt élném le az életemet, ha a keresztényeknek olyan jó dolguk lenne itt, mint most a törököknek. Elfacsarodik a szivem, hogy az átkozott török egy ilyen nagyszerű országot mondhat a magáénak s azt kényére-kedvére pusztithatja-rombolhatja.” Utón Sztambul felé — Wild még röviden megemlékezik néhány magyar vonatkozásról. így azt is elmondja, hogy kísérői megmutatták a mohácsi csata helyét, valamint „azt a hidat, amely mellett II. Lajos király fejét vették. Mert amikor a király menekülésre szánta el magát s kocsijával átszáguldott ezen, a jármű felborult és a király beleesett a mocsaras nádasba. Ekkor egy török érkezett oda, aki leütötte a király fejét, anélkül, hogy tudta volna, kivel cselekszi ezt meg. Mert különben élve adta volna át a török császárnak ’... Tárd Lttfos AZ ORVOSI KÖLTSÉGEK írta: PÉTER IMRE
