Magyar Hiradó, 1978. január-június (70. évfolyam, 2-17. szám)
1978-02-23 / 8. szám
Thursday, February 23, 1978 MAGYAR HÍRADÓ lft. OLDAL A BURJÁNZÓ MAFFIA RÓMA, január hó... Nyolcvankét embert gyilkolt meg Dél-Olaszországban tavaly a maffia. De hát mi is valójában a maffia? A legújabb irodalom részben cáfolja a lexikonok meghatározásait, főleg azt, hogy a maffia ,,a XIX. század elején keletkezett szicíliai titkos társaság”. Szervezetei ugyan mindig voltak a maffiának, i mégis inkább egy ősi szicíliai 'élet- és gondolkodásmódnak tartják, amely a hagyományokon és szokásokon nyugvó viselkedésformákban jut kifejezésre. A szó maga valószínűleg a Trapani és Marsala környéki sziklabarlangok arab elnevezéseiből (mafie, mahias hajar) származik. A barlangokban egykor szaracének, később banditák és a császár ellen harcoló önkéntesek húzódtak meg. A helyi nyelvjárásban az arab „mahias” maffiafélének hangzott azután. A „maffiás” gondolkodásmód és tevékenység már jóval 1860 előtt is létezett Szicíliában, vagyis mielőtt a sziget az olasz állam része lett volna. Szicília népén kétezer évig idegenek uralkodtak. A szicíliaiak igy csakhamar ádáz ellenségei lettek minden idegen hatalomnak és később a hatalomnak általában. „A jog a gazdagoknak, a bitó a szegényeknek és az igazság a bolondoknak” — hangzik ez a régi szicíliai közmondás. A bűnös szövetkezés, a bosszú, a kizsákmányolás, a titoktartás és a hallgatás szerves részévé vált a mindenkori szicíliai társadalomnak. Európa és a világ hamarosan felfedezte a maffiát, és azt is, mit jelent tulajdonképpen maffiaszerűen élni, gazdálkodni, valamint hatalmat gyakorolni. E felfedezéssel csaknem egyidős a maffia elleni harc Olaszországban és máshol a világon. Megannyi bizottság, nyomozó, megszállott újságíró évekig leleplező, terhelő adatokat gyűjtött. Mire némi eredményt értek el, addigra a maffia már átalakult, alkalmazkodott az uj viszonyokhoz, ami mindig is egyik erőssége volt. A bíróság és a nyomozószervek munkáját megnehezítette és ma is akadályozza az elfogottak és gyanúsítottak makacs hallgatása, vagy a kellő bizonyítékok hiánya. Az egyik gyilkosság után megtalálták a lőfegyvert, ami szerencsének tekinthető. A maffia azonban még két ugyanolyan fegyvert helyezett el a helyszínen, és ezzel összezavarta a szálakat. Egy másik példa: — A lövést hallotta? — kérdezik a maffiatagot. Válasz: „Nem. Azon az estén esett az eső.” Vagy: éjfélkor dördült el a lövés?” Válasz: „Nincs órám, lehetett éjjel két órakor, de este hétkor is. Nem tudom.” A gyilkosságokat általában a maffia alsó láncszemei hajtják végre. Az, aki gyilkol, gyakran nem is tudja, miért kell elkövetni a bűncselekményt. Az inditóokot sohasem tudja meg. Ha szorult helyzetbe kerülnek, akkor a közbülső láncszemet, a közvetítőt teszik el láb alól. így a rendőrség többnyire a maffia „gyalogmunkásait”, a végrehajtókat kapja el. Sokféle maffiát ismertek eddig már az olasz csizma területén. Hol van már a hírhedt agrármaffia, és hol vannak a hatvanas évek bűnös építkezési spekulánsai? A kábitószermaffia ugyan még virágzik, de a zsíros üzletet manapság a hírhedt uj „iparág” az emberrablás és zsarolás jelenti. A sziciliás-maffiás életmód az olasz félsziget legészakibb részében is gyökeret vert. Vannak, akik ha némi túlzással is, azt állítják, hogy a maffia a jelenlegi ingatag olasz társadalom egyik legszilárdabb eleme. A mai maffia elsősorban nem azért szövetkezik, hogy öljön, hanem azért, hogy meggazdagodjon. Ha gyilkol, akkor azért, mert érdekeit (a könnyű pénzszerzést) tűzzel vassal keresztül akarja vinni. A gyilkosság eszköz, nem cél. A ’76-os baloldali vizsgálóbizottság megállapításai szerint az olasz maffiatagok kezében jelentős gazdasági hatalom van. Az olasz szárazföld továbbra is Szicília szigetéről kapja az utánpótlást: a buijánzó maffiás tevékenység táptalaja még mindig főleg az ősi sziget elmaradott társadalma. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a vezérkarok tagjai ne lehetnének északiak, vagy akár a világ más tájairól valók. A legújabb jelentések arról szólnak, hogy Kalábriában, Olaszország legszegényebb kerületén (itt háromszáz felderítetlen gyilkosságot tartanak számon) a maffiának egy különösen kíméletlen csoportja a gyermekek és asszonyok meggyilkolása elől sem retten vissza. A kalábriai maffia az olasz közbiztonság egyik legnagyobb ellensége. A bűnös társaságnak itt nem nehéz uj tagokat toboroznia. Évente húszezer gyermek csaknem analfabétaként szakítja meg tanulmányait, a munkanélküliek száma pedig kétszázezer. Semmi jele nincs tehát Itáliában annak, hogy a maffia fájdalommentes temetésére hamarosan sor kerülhetne. Legalább száz éve eredménytelen minden leleplezési kísérlet, mivel a leleplezőknek gyakran .önmagukat is le kellene leplezni. Az 1860 óta eltelt években nem sikerült Szicíliát „olaszositani”, inkább Olaszország „szicilializálódik” rohamosan. VALL A NAGY VESZTEGETŐ Tongsun Park (balról), ügyvédjével. A dél-koreai vesztegető, aki milliókat osztogatott szét washingtoni politikai befolyásért, bűnügyi mentességért cserébe sorozatos vallomásokat tesz tevékenységéről a dél-koreai fővárosban levő VSA- nagykövetségen pAbtolia mPETőnraT! HA T NAPIG HAVAT EVETT... Maffia-áldozatok Az ohiói Mansfield közelében, az óriási hóviharban elakadt James Truly 42 éves munkás teherautója. Truly hat napig volt étlen-szomjan az autóban; havat evett... és életben maradt. Képünk: végre sikerült a mentőknek eljutniuk a teherautóig, amelyből kiemelik a csapdába került munkást.
