Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-07-07 / 28. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ HATVANEZER ÚJSÁG Irta: HALÁSZ PÉTER A londoni Times ritkán szól önmagáról, most azonban nem kerülhette el, minthogy ritka jubileumhoz érkezett: 60-ezredik lapszáma hagyta el a nyomdát megalapítása, 1785 óta. Ebből az alkalomból a Times két oldalon visszapillantott 190 esztendő legérdekesebb beszámolóira, híreire, főcímeire. ,,Ostrom alatt a Bastille!” jelenti 1789 julius 20-án a Times, „lázadás és polgárháború Franciaországban”. A Párizsból érkezett jelentés óráról-órára tudósit:” a főváros védelmére kirendelt csapatok csatlakoztak a néphez, megnyíltak a börtönök kapui, a Bastille után a párizsi városházát ostromolja a nép, de Flesill-t, a polgármestert leszúrták, fejét levágták, a rendőrfőnök, de Crosne osztozott végzetében azzal a különbséggel, hogy őt felhúzták az első lámpavasra”. XVI. Lajos kivégzése, Marie Antoinette lefejezése: ,,A kivégzés szerdán, október 16-án (1793-ban) történt, délelőtt fél 12-kor. Marie Antoinette hófehér ruhát viselt, keze megkötve, útban a guillotin felé határozott arckifejezéssel tekintett körül. Az utca két oldalán sűrű sorokban felfegyverzett polgárság. Miután Franciaország királynőjének feje a porba hullt, három fiatal suhanc az emelvényre kapaszkodott és zsebkendőjét megmártotta vérében. Mindhármat azonnal letartóztatták.” 1815 junius 12-én a szerkesztő izgatottan szólt le a nyomdába: — Megállítani a gépeket, Percy őrnagy üzenettel érkezett Wellington hercegétől — Waterloo-ból. Napoleon ármádiája menekül. Hadsorai meginogtak a csatatéren. „Dicsőséges győzelem — Trafalgar-nál. A francia flotta megsemmisült. Nelson admirális életét vesztette a győztes csatában.” 1870 julius 23-án a Times jelenti: „A nagy esemény, amelyet túlbuzgó római katolikusok olyannyira áhítottak, befejezett tény: mennydörgés, villámlás, szakadó eső közepette IX. Pius Pápa meghirdette — tévedhetetlenségét.” A lap rövid jelentésben közli, hogy Párizs érseke állítólag a pápa lába elé vetette magát, s könyörgött neki, hogy ne deklarálja önmagát tévedhetetlennek. „Mint látjuk — fűzi hozzá a lap — hiába!” Darwin meghirdeti elméletét a fajok eredetéről, Bismarck lemondott, „az Egyesült Államok szenátusa ezen a napon — 1812 junius 17-én — 10 napos vita után — 19 szavazattöbbséggel 13 ellenében: hadat üzent Nagybritánniának.” Az amerikai függetlenségi háború: kitört. Haditudósitás a Bull’s Run-nál lefolyt csatáról. Jelentés 1833-ban: Amerika törvényt hozott a rabszolgák felszabadítására. 1865 április 27-én washingtoni jelentés érkezik a Times szerkesztőségébe: „Szomorú kötelességem jelenteni, hogy az elmúlt este fél 11-kor Ford Szinház-beli magánpáholyában Abraham Lincoln őexcellenciája, az Egyesült Államok elnöke ellen merényletet követtek el.” 1918 december 5-én a lap hágai tudósítója jelenti: „Berlinből érkezett távirat közli, hogy a Golos Kieva című újság szerint az orosz cárt és családját meggyilkolták.” Jelentés 1924 január 23-án: „Lenin halott”. A továbbiakban a Times részletesebben foglalkozik Lenin személyével: „Az igazság az, hogy Lenin maga volt a bolsevizmus és a bolsevizmus: Lenin. Ritkán volt példa rá a modern időkben, hogy valaki oly erőteljesen nyomja rá egyénisége bélyegét egy mozgalomra és oly kiszámíthatatlan következményekkel. A következmények határát máig sem ismerjük. Olyan erős volt, amelynek kisugárzása érezhető volt mindenütt. Szörnyűséges bajkeverő, akihez hasonlót a történelem legsötétebb és legbarbárabb periódusaiban találunk csak. A romlás, amelyet e nagy birodalomra hozott, dermesztő. Destruktiv tanai milliók szellemét mérgezték meg, s mérgezik máig.” 200 esztendő tarka, hol véres és riasztó, hol győzelemről, hol vereségről számotadó hir-kaleidoszkópja a világ ez egyik legnagyobb napilapjának két oldalára sűrítve. 1933 máricus 15-én rövid hir jelenti: Hitler barna-ingeseinek gőzhengere átszáguldott a német birodalomnak mind a 17 szövetségi államán. Azután meggyorsulnak az események, Chamberlain Münchenben tárgyal Hitlerrel, boldogan érkezik vissza, „béke a mi időnkben”, második világháború, csaták, jelentések, győzelmek, vereségek, az első atombomba, „a világegyetem pusztító erőinek megnyergelése”, és igy tovább, mindaddig, amig az első ember a Holdra lép. Hogyan is lehetne mindezt összegezni? Eszembe CSALÁDI SAROK LEGJOBB ÚT A NYUGDÍJ FELÉ A nyugdíjas kor felé tartó ember legjobban teszi, ha nem hagyja abba a munkát a nyugdíjas korhatár elérésekor sem, hanem tovább folytatja, mert máskép nem tud lépést tartani az egyre növekedő inflációval. Ezenkívül, minél tovább dolgozik valaki, annál több nyugdijat kap. Nyilvánvalóan, sok amerikai követi ezt a filozófiát. A National Retirement Council szerint 1976-ban a munkában lévő személyeknek csak 38 százaléka ismerte el, hogy komolyan gondol a nyugdíjba menetelre. Ez az arány valamivel magasabb volt, mint az 1968-ban mért 32 százalék. A nyugdíjba menetelre már körülbelül a nyugdíjkorhatár elérése előtt tizenöt évvel gondolni kell. Ugyanígy kell tervezni a jövőt abban az esetben is, ha valaki fizikai vagy érzelmi okok miatt kénytelen elhagyni a munkahelyét. A jövő nem valami biztató azoknak, akik kizárólag a Social Security jövedelem alapján akarnak megélni. A Retirement Council szerint a nyugdíjas házaspároknak vagy özvegyeknek 15,2 százaléka kevesebb mint 3000 dollárt kap és 45 százalékuk kevesebb mint 5000 dolláros évi nyugdíjból kénytelen megélni. Annak ellenére, hogy számtalan magánnyugdíj -alapot létesítettek már az elmúlt két évtized alatt, a statisztikai adatok szerint a nyugdíjasok jövedelmüknek csak 9 százalékát kapják ezektől az alapoktól. Az üzletek tele vannak uj könyvekkel, amelyek a nyugdíjazási tervekről szólnak. A legpesszimistább jövőt Richard A. Young okleveles pénzügyi tervező irta a Financial Planning című magazinban. Szerinte, az amerikaiak végre tudatára jönnek annak a meglepő ténynek, hogy a 65 éven felüli állampolgároknak 98 százaléka nem képes elegendő pénzalapra szert tenni ahhoz, hogy nyugdíjazása után is kényelemben és függetlenségben éljen. Gál Miklós (Los Angeles) jut, hogy 1973-ban, amikor a londoni Times uj székházba költözött, egyik munkatársa visszapillantott a lap sajátosságaira. Felidézte azt, hogy a századfordulóig hagyománya volt a lapnak, hogy a szerkesztő, akit a napi vezércikk megírásával bíztak meg, e megbízatással együtt kapott asztalára egy üveg kitűnő bort, a Times saját borpincéjéből. Az egyik vezércikkírónak azonban ugylátszik megártott az ital, a főszerkesztő hiába várta asztalára a vezércikket, végül felkerekedett és elindult szobájából, hogy megnézze, mi késlelteti a vezércikkírót. Ott találta a kitűnő zsurnalisztát íróasztalára borulva, mellette az üres üveg, Írógépének hengerében kéziratpapir és rajta a vezércikket, végül felkerekedett és elindult szobájából, hogy megnézze, mi késlelteti a vezércikkírót. Ott találta a kitűnő zsurnalisztát íróasztalára borulva, mellette az üres üveg, írógépének hengerében kéziratpapir és rajta a vezércikk kezdő szava: Mindazonáltal... Eddig jutott, s nem tovább. Valahogyan igy lehetne összegezni ez elmúlt 200 esztendő jó-rossz, vereséges, győzedelmes, korszakalkotó és kataklizmikus élményeit az emberiségnek: Mindazonáltal... ÉLETFOGYTIGLAN Az Ítéletben megnyugszom, de az állampolgári jogaim gyakorlásától ne tessenek megfosztani! ' Hihetetlen tények Amerika múltjából Csaknem minden tanult ember a 15. században úgy gondolta, hogy a föld kerek, és éppen ezért ellentmondásos dolog, hogy maga Kolumbusz kételkedett ebben. Kolumbusz, könnyűszerrel meggyőzte feljebbvalóit, hogy Keletet nyugati irányban vaio hajózással lehel elérni, amikor azonban hazatért, uj elméletét megírta Ferdinánd királynak és Isabella királynénak. Harmadik útja után a királynőhöz címzett levelében igy fejtette ki nézetét: „Ahhoz a következtetéshez jutottam...hogy a föld nem kerek, hanem körte alakú...ott nő legmagasabbra a gabona szára, ahol legközelebb van az égboltozathoz." A másik hihetetlen dolog, hogy nem George Washington volt az ország első elnöke, hanem John Hanson Igen. a marylandi politikai vezetőt 1781. november 5-én választották meg mint „President of the United States in Congress Assembled". Hanson a címet egy évig tartotta, és ezen a címen szólította őt még George Washington is. George Washington azért érdemli meg az első elnök címet, mert az Alkotmány hivatalosan is felsorolja a reá ruházott hatalmat. Washington azonban az első amerikai milliomos volt. Igaz, 1500 dollár kölcsönt vett fel, hogy 1789-ben New Yorkba mehessen a beiktatási ünnepélyre, ami intén hihetetlen dolog, mégis tényként kell elismernünk. Halasi Péter
