Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-07-21 / 30. szám

2. OLDAL OfiAX »M5ÍAYOAK magyar híradó tartó politikusok, óvatos diplo­maták és mindezek befolyásos barátai a kinai helyzetet vitatják. A fent felfogás a szó hideg értelmében érthető — a terv kivihető, az elgondolás végre­hajtható. A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy mit diktál a józan ész a nemzeti érdek szem­pontjából, tehát az egyetlen igazán döntő szempontból. A többséget képviselő cso­port három érvre támaszkodik: 1. A ,,kinai kártya” többet ér ki nem játszva, mint az asztalra téve. Hatásosabb a szovjettel folyó tárgyalásainkban, amig visszatartjuk. Ha kijátszottuk, Moszkva, mint bármely nagyha­talom megtenné bármikor, ellen­lépésre kényszerül. Ebben az esetben pedig világ uj helyzet előtt áll, amelynek következmé­nyei beláthatatlanok. Komoly diplomata, különösen az atom­korszakban, „beláthatatlan” következményeket nem vállal­hat. 2. A „kinai kártya” asztalra tétele és érvényesítése fokozná a már amúgy is veszélyekkel járó feszültséget a Szovjetunió és Washingtoni levél Irta: VÁNDOR PÉTER Uh Azelőtt: — Formerly: Magyar Herald (Magyar Hírnök) New Brunswick. N. J. Perth Amboy Herald (Híradó) Perth Amboy, N. J., Free Press( Szabad Sajtó) Passaic, N. J., Independence (Függetlenség) és Jersey Herald (Jersey Híradó) Trenton, N. J. es Hungarian News (Bethlehemi Híradó) Bethlehem. Pa.____________________ Megjelenik minden csütörtökön — Published every Thursday Posta dm: Mail Address: P. O. Box 27, Now Brunswick N. J. SSM1 Irodánk elm* — Office Address: 111 SOMERSET ST. NEW BRUNSWICK. N. J. 08881___________ Szerkesztőség elme: — Editorial office. 222 Amboy Avenue, Metuchen, N. J. 08840 Telefonszám: (201) 548-1389 Szerkesztő: LÁSZLÓ I. DIENES, Editor________________ Előfizetési ára: egy érre $15.00; fél érre $8.00. Subscription: $15.00 per year; $8.00 for Vi year. Külföldre $20JM egy érrt. Foreign Countries $20.00 per year. Egyes szám ára 30c. Single copy 30c. Second eláss postage paid at New Brunswick. N. J and at additional mailing office A Carter-kormány elhatároz­ta, hogy legalább is egyelőre — nem engedélyezi bizonyos mo­dern hadieszközök szállítását Kínába. Higgadt politikusok és technikai szakemberek mege­gyeznek abban, hogy ez a határozat helyes; ugyanakkor azt ajánlják, hogy a kérdés a továbbiakra nézve maradjon nyitva — és majd az alakuló helyzethez igazodjunk. Senki nem ajánlja azt, hogy Kina egyszersmindenkorra legyen ki­zárva a modern fegyver-technika vívmányainak köréből. A leg­több ilyen természetű felszere­lést előbb-utóbb be fogják tudni szerezni a kínaiak máshonnan, ha nem tőlünk. Ellenben tény, hogy jóváhagyott szállítás csak súlyos következmények mellett tiltható le; egy egyelőre még nem engedett szállítás később megen­gedhető. Kínával most ott tartunk, hogy elvben és gyakor­latban egyaránt — mint egy szenátor mondja — „minden a levegőben lóg... különösen a Szovjetunió változó magatartása miatt.” Jó érvek szólnak amellett, hogy Kina elől ne záruljanak el a modern technikai felszerelések. Kina és a szovjet közt az úgyne­vezett „confrontation” állapota változatlanul merev; időnkint egyenesen fenyegető. Kina össze­hasonlíthatatlanul gyengébb a szovjetnél. Fegyverei legtöbbje 20 évvel ezelőtti tipusu — az oroszok már régen félredobott fegyverkészle­téből. Az egyensúly megközelí­tése a béke ügyét szolgálja az egész világ számára. Mindemellett nagy óvatos­ságra van szükség. Minden túlzottnak tekinthető mozdulat, amely Kina javára történik, erős szovjet-reakciót vonhat maga után. Van egy csoport a washingto­ni politikai fronton, amelynek tagjai türelmetlenek. A „kinai kártya” teljes játszmába-vetését sürgetik. Vonjuk vissza csapa­tainkat Taiwanból... vonjuk meg a diplomáciai elismerést a Taiwan szigeten működő „sza­­bad-kinai” kormánytól... lép­jünk teljes, normális, mindent felölelő diplomáciai viszonyba a pekingi kormánnyal ...adjunk technikai segítséget, adjunk el modern fegyvereket is, annak a kormánynak... Mindez azt jelen­ti, hogy Kínát bevonnánk az Egyesült Államok gazdasági és katonai hálózatába. Valósággal beléptetnénk szövetségeseink láncolatába, ha nem is minden formalitás mellett és nem is minden téren teljes mértékben. A csoport, amelynek ez a felfogása, kisebbség — de nem jelentéktelen kisebbség. Tagjai mindig jelen vannak ott, ahol jelentékeny társadalmi körök, álláspontjukat egyelőre nyitva-Kina között. Olyan irányba erő­szakolhatná szovjet diplomáciai és katonai körök gondolkodását, amelyből úgynevezett „preven­tive move”, megelőző mozdulat, hirtelen nukleáris lecsapás tör-NEW YORK - Egy villám­­csapás következtében kialudt a villany New Yorkban és környé­kén. és ezzel tizenöt millió ember maradt sötétségben este fél 10-től kezdve. Perceken belül leállították a forgalmat a Kennedy-repülőtéren és a gépeket Philadelphia, Newark és Boston repülőtereire irányítot­ták. A rendőrkapitányság minden rendőrtisztet visszahí­vott a munkába, és hasonló elővigyázatossági intézkedéseket rendelt el más téren is. Megsza­kadt a televízió közvetítés, a hír­közlés, és az AP hírügynökség Washingtonból és más városok­ból szerzett híreket. A telefon­­szolgálat is megszűnt a város­ban. A New York-iak kiözönlöt­­tek a bérházakból és az irodaépületekből, ezért nagy zsúfoltság keletkezett az utcá­kon. Csak azokban az épületek­ben égett a villany, amelyek sa­ját generátorral rendelkeznek. ténhet Kina felé, 3. Különösen veszélyes lenne a viszonyok kiélezése most, ami­kor a Szovjetunióban erősödik a belső ellenállás nem csupán személyek és különféle kisebb csoportok részéről, hanem a jelek szerint a különféle „eth­nic” tömegek, a megannyi nemzetiség részéről is. A szov­jet vezetőség egy, vagy más része, ha megriad, vagy éppenséggel pánikot kap és cselekvést erősza­kol ki, mindenekelőtt valószínű­leg a kelet-európai szövetség-lán­colatra fog nyomást követelni. A „bekerítés” réme, a több-fontos veszély, folyton kisért meg a kiélezés nélkül is. Mint a legtekintélyesebb közírók egyike, Joseph Harsch, hangoztatja, ezek az érvek amel­lett szólnak, hogy „legyünk elő­vigyázatosak: ne fokozzuk a fegyverkezési iramot, mérsékel­jük magunkat diplomáciailag is, legyünk udvariasak Kina irányá­ban, segédkezzünk gazdasági téren, amennyire lehet, de semmi esetre se öleljük magunk­hoz Kínát, mint valóságos katonai szövetségest.” A különféle nézetek, az élese­dő, de nem felelőtlen elvi viták különösen most kívánatosak, amikor Vance külügyminiszter pekingi útja már csak néhány hét kérdése. Mivel a rövidzárlat elég későn keletkezett, ezért nem volt olyan súlyos következménye, mint az 1965. november 9-én fél 6-kor történtnek. Akkor har­mincmillió ember maradt villany nélkül. Nyolcszázezren a személyfelvonókban, vonatokon és földalatti kocsikban rekedtek. Ezrek és ezrek meg a felhő­karcolókban maradtak. Nyolc­ezer rendőr és ötezer nemzeti gárdista őrködött az utcákon, hogy megakadályozzák a foszto­gatásokat. Albánia támadja Kína külpolitikáját PEKING — A pekingi albán nagykövetség Kina-ellenes nyi­latkozatot teijesztett el, ami a kinai vezetők elleni szándékos provokációnak tekinthető. Albá­nia eddig Kina legközelebbi ideológiai barátja volt. Most azonban úgy tűnik, hogy az ország nem ért egyet a Mao utáni vezetőséggel, és éppen a kinai pártgyűlés előtt tárgyalást pro­vokál annak ügyében, hogy mi a helyes pártpolitika. kijelentette, hogy a szövetségi alap visszavonása az abortuszok orvosi költségeinek fedezésétől valóban hátrányos megkülön­böztetést jelent a szegény nőkkel szemben. Azonban ez a hátrá­nyos megkülönböztetés a gazda­sági egyenlőtlenségből szárma­zik, az élet egyik ténye. Az elnök egy sajtókonferen­cián azt mondta, hogy elismeri az egyenlőtlen gazdasági körül- ' ményeket, de ezenkívül is nagyon sok olyan dolog van az életben, ami nem igazságos. A kormány nem kísérelheti meg, hogy a lehetőségeket pontosan egyenlővé tegye, amikor erkölcsi kérdés kerül előtérbe. Ezáltal az elnök azt érzékeltette, hogy a kormánynak korlátozott lehető­ségei vannak arra, hogy a gazdasági igazságtalanságokat megszüntesse. ROMÁNIA NYUGAT FELÉ BÉCS — A román kommunista párt nyilatkozatot adott ki, amely szerint minden kommu­nista pártnak jogában áll a saját politikai vonalvezetését követni. A nyilatkozat megjelent a „Scin­­teia” című hivatalos lapban. Utalnak benne az ideológiai támadásokra, amelyek Moszk­vából irányulnak a spanyol kommunista párt vezetője, Car­rillo ellen. A nyugati pártok, a románok szerint, „tagadhatat­lan sikereket érnek el, mert tekintetbe veszik azokat a sajátos körülményeket, amelyek azokban az országokban fennáll­nak — és úgy cselekednek, ahogyan azt saját életbevágó érdekeik megkívánják.” A SVÁJCI BANKOK BOTRÁNYA ZÜRICH — Az ország egyik legrégibb bankja, a Chiasso of Credit Suisse néhány héttel ezelőtt „jelentős összeget veszi­­tett”, mivel a Chiasso-fiók igaz­gatósága, engedély nélkül ruhá­zott be összegeket egy pénzügyi­leg bajban levő vállalatba, a szomszédos Liechtenstein nagy­­hercegség területén. EGYIPTOMI SÖTÉTSÉG NEW YORKBAN Carter nyilatkozata az új abortusztörvényről WASHINGTON i- Carter elnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom