Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-11-24 / 48. szám

' 16. OLDAL MAGYAR híradó A HIVATALOS SZÖVEG A SZENT KORONA VISSZAADÁSÁNAK ÜGYÉBEN Matthew Nimetz az Egyesült Államok külügyminiszté­riuma tanácsosának nyilatkozata a Képviselőház európai és közel-keleti kapcsolatokkal foglalkozó al­bizottsága előtt. (Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának hivatalos magyar fordítása) Nagy öröm számomra, hogy ma reggel nyilatkozhatom az albizottság előtt arról a kérdés­ről, amely mérföldkőnek számit kapcsolatainkban Magyarorság népével. Mint ismeretes, Carter elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok és Magyaror­szág kapcsolatainak lényeges megjavítására való tekintettel, visszaadjuk a magyar népnek Szent István koronáját, amely a második világháború befejezése óta őrizetünkben van. Soha semmi kétség nem merült fel afelől, hogy Szent István koronája a magyar nép tulajdona. 1945 óta, amikor a koronát átvettük, kifejezetten ez volt az álláspontunk. Mindig tudatában voltunk annak, hogy a mi szerepünk csak az, hogy biztonságban megőrizzük ezt az egyedülálló történelmi ereklyét és feladatunkat felelősséggel és illendőséggel láttuk el. Elérke­zett az ideje, hogy a koronát visszaadjuk Magyarországnak, ahol a magyar államiság jelképe volt közel ezer éven át. Vélemé­nyünk szerint az a döntésünk, hogy Szent István koronáját most visszaadjuk a magyar népnek olyan helyes cselekedet, amely nemzeti érdekünket is szolgálja. Az elnök döntése meghozata­lában figyelembe vette a korona történelmi fontosságát, valamint azt, hogy milyen egyedülálló helyet foglal el Magyarország nemzeti létében. A hagyomá­nyok szerint II. Szilveszter pápa adományozta a koronát I. Istvánnak, Magyarország első keresztény királyának az ezredik évben. A korona a magyar nép szimbólumává vált, amely igen fontos szerepet játszott a magyar történelem folyamán. A második világháború végén a koronaőrség a koronát és koronaékszereket feltétel nélkül átadta az amerikai hadsereg egységeinek. Ezennel az albizottság elé teijesztem a kormány levéltárából az esemény történetét. A második világháború utáni időszakban az Egyesült Államok kormánya többizben fontolóra vette a korona visszaadásának lehetőségét. De a történelmi események, valamint az ameri­kai-magyar kapcsolatokban fennálló nehézségek a pozitív döntés elhalasztásához vezettek, mindaddig amíg a közelmúltban ismét vizsgálat alá vettük, amely késő tavasztól kora őszig tartott. A korona visszaadása a magyar népnek helyes cselekedet, amely nem szorul további magyarázat­ra. Annak a történelmi kincs­nek, amelynek kimagasló szere­pe volt egy nemzet történelmé­ben közel ezer éven át, nem az Egyesült Államok páncéltermé­ben van a helye, hanem abban az országban, ahol az ország népe és mindenki megtekintheti és becsben tarthatja. Mindamellett, hogy a korona visszaadására vonatkozó döntés lényegében helyes, véleményünk szerint ez a lépés előbbre viszi az amerikai-magyar kapcsolatok fejlődését. A magyar államiság szimbólumának visszaadása összhangban áll a magyar nép nemzeti törekvéseivel és előbbre viszi népeink és kormányaink között a megértés és a jobb kapcsolatok kialakítását. Erősí­teni fogja a helsinki záróokmány szellemét, amely iránt népünk, és meggyőződésünk szerint a magyar nép is elkötelezte magát. Az elmúlt években az Egye­sült Államok és Magyarország kapcsolatai lényegesen megja­vultak: — A Varsói Szerződés országain belül Magyarország példát mutatott a helsinki záróokmány rendelkezéseinek érvényesítésében. — Országaink konzuláris egyezményt írtak alá, amely védelmezi a Magyarországon tartózkodó amerikai állampol­gárok érdekeit. — Rendeztük az amerikai állampolgárok államosításokból származó követeléseit és megol­dottuk az amerikai kormány pénzügyi követeléseit, beleértve az első világháborús adósságok teljes kifizetését. — Aláírtuk az első kormány­közi egyezményt amely biztosítja az együttműködést és cserét kulturális, oktatási, tudományos és műszaki téren. A korona visszaadására vo­natkozó döntésünk egyáltalán nem változtatja meg vélemé­nyünket Magyarországról, mint kommunista államról, amely hiányolja a demokrácia több fontos alapvető elemét. A korona visszaadásának mérlegelésénél a kormány tuda­tában volt az amerikai magyar szervezetek és egyének sajátsá­gos aggodalmainak. Carter el­nök, még mint elnökjelölt 1976 őszén közölte az Észak-Amerikai Magyar Szervezetek Koordináló Bizottságával, hogy álláspontjai­kat megfontolás tárgyává teszi, mert mint mondotta: ,,a nemze­tiségi és vallási csoportok bevo­nását politikai életünkbe úgy kell tekinteni, mint nemzeti erőnk kifejezését.” Az elmúlt évben a külügyminisztérium tisztviselői az amerikai magyar szervezetek közel száz képviselő­jével találkoztak és beszéltek. Ezeknek a szervezeteknek a véleménye, valamint a kongresz­­szus illetékes tagjai és az érdekelt egyének álláspontja teljes mértékben megfontolás tárgyát képezte a döntés kialakí­tásában. A koronát olyan módon adjuk vissza a magyar nemzet­nek és népnek, amely leginkább megfelel kiemelkedő nemzeti,J kulturális és vallási jellegének. Az amerikai nép nevében az elnök személyes képviselője adja át a koronát Budapesten a magyar államelnök személyes képviselőjének, valamint annak a küldöttségnek, amelyben kor­magántisztviselők, országgyűlési képviselők, tömegszervezetek vezetői, a katolikus, protestáns és zsidó felekezetek kiemelkedő vezetői vesznek részt. A magyar közel folynak, ahol az 1970-es évek elején római katonai tábor­hoz csatlakozó polgári települést tártak föl. Ez indokolta a felté­telezést, hogy a mostani ásatás­nál is találnak római kori lelete­ket. A feltárt körzet déli részén, több mint négy méter mélység-­­ben, római agyagkitermelő göd­rökre bukkantak. Ebben az időben tehát már nem volt település itt, de a közelben állt még néhány épület. Erre utal­nak az edény- és üvegtöredékek,' s az északi oldalon egy épület­töredék, amelyen falfestményt találtak. Az ásatás fontos adatokat szolgáltatott a XVII. század elejének építés technikájáról is. Az épületek alapját égetett téglából rakták, a falakat mind­két oldalon vakolták. Az ásatási terület mellett húzódik a Varga utca. Az utca elnevezésének ere­detére utalnak az előkerült szer­számok, munkaeszközök és a cserzőverem: vargák, csizma­diák használták. Az új vörös bor TIHANY - A Badacsonyi állami gazdaság tihanyi telepén­­uj technológiával dolgot" * ’ vörös bort adó szőlőfajtákat. A félszigeten, a Badacsonyi Állami Gazdaságnak jelenleg 100 hektá­ron terem szőlője. A közismert és jól bevált intenzív fajták — a medoc, oportó, kékfrankos, cabernet és merló — területét a közeljövőben 200 hektárra növe­lik. A szőlők érésének különböző időpontja miatt ez ideig gondot' okozott a betakarítás. A szőlő rothadása szinanyagveszteséget, a szürke penész pedig mennyisé­gi és minőségi romlást okozott. Kikapott otthon az FTC, a Tatabánya, idegenben a Honvéd Tizenegyedik forduló Eredmény Gólok Nézők C. DÓZSA—CSEPEL 5:2 (3:1) Sarlós <3). Tóth A.. Terőcaik. Kiss. Somoni 5 000 MTK-VM—HALADAS 4:1 (1:0) Morgó* (3). Ben*. Kerek! 6 000 MÁV ELŐRE—VASAS 3:5 (1:2) Kovács (2). Váradi Meggyes, Müller, Gass, Sárközi, Szabó 4 000 BÉKÉSCSABA—HONVÉD 1:0 (1:0) Csepreg!10 000 TATABANYA—DVTK 1:2 (1:1) Fekete. Arany, Várad! 4 000 PÉCS—ZTE 2:0 (1:0) Kardos, Dárdai 6 000 D. KOHÁSZ—RABA 2:0 (1:0) Fajkast (8)3 000 KAPOSVAR—SZEOL 1:0 (0:0) Kavics 5 000 FTC—VIDEOTON 0:3 (0:1) Tieber, Májer (2)14 000 A BAJNOKSÁG C. Dózsa Vasas MTK-VM Videoton Tatabánya Diósgyőr Bp. Honvéd Csepel Pées Ferencváros Dunaújváros Zalaegerszeg Békéscsaba Haladás Rába Kaposvár SZLOL Székesfehérvár Állasa:- tt-B II 8 87-12 17 1 80- 8 17 3 32-1« 14 3 19-15 13 3 13*12 13 5 80-11 12 5 81-18 12 4 13-10 11 5 18-82 10 4 16-80 10 4 11-18 9 5 13-22 6 18-28 6 11-18 6 13-81 8 9-22 8 13-31 6 — 6 — 4 3 3 — 8 1 GÓLLÖVŐLISTA: 8: Kozma (Bp. Honvéd), Tieber (Videoton). 7: Májer (Videoton), Morgós (MTK-VM), Nagy (Ü. Dózsa) és Szokolai (Ferencváros). 6: Kovács (Vasas), P. Nagy (Ta­tabánya), Törőcsik (O. Dózsa). mitottak íci kormány biztosított bennünket arról, hogy a koronát azonnal és állandó jelleggel kiállítja Buda­pesten, olyan módon, amely leginkább megfelel a korona történelmi és nemzeti fontossá­gának. így mindenki, magya­rok, magyar és más származású amerikai nemzetiségiek és min­denki más szabadon megtekint­heti. Befejezésül, szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy Car­ter elnök döntése meghozatalá­ban teljes mértékben figyelembe vette a korona különös történel­mi jellegét, az amerikai magya­rok kifejezett aggodalmait, a korona visszaadásának hatását az amerikai-magyar kapcsolatok fejlődésére, valamint a várható előnyöket az Egyesült Államok külpolitikai érdekeiben. Meg­győződésünk szerint az amerikai nép büszkeséggel fogadja azt a tényt, hogy nem tértünk ki a felelősség elől, amikor vállaltuk a korona megőrzését 1945 sötét napjaiban, valamint azt, hogy most visszaadjuk ezt az egyedül­állóan legtöbbre értékelt szimbó­lumot a magyar népnek és visszavisszük oda, ahová jog szerint tartozik. Köszönöm szé­pen. isatások Győrben GYŐR — Értékes adatokkal gazdagítja Győr várostörténeti és építéstörténeti anyaggyfijte­­ményét a történelmi belváros határán folyó feltárás. A Győri Xantus János Múzeum szakem­berei rövidesen befejezik az ásatást. A feltárt terület délkeletről határolta a belvároet a XVI. században. A munkák a Széchenyi térhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom