Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-11-24 / 48. szám
magyar híradó 15. OLDAL ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET írtas CSEJTEY BÉLA Kevés olyan szépen csengő név van a magyar nyelvben, mint Erzsébet. E név olyan mint a napsütés, a lombsuttogás, a csermely locsogása, vagy talán a templom mélységes csendjének felemelő áhítata. Ma Róla, a legnagyobb magyar szentek egyikéről emlékezünk... Sokan ismerik történetét. Feje köré Isten glóriát font az emberszeretet és az alázat tövis CSEJTEY BÉLA koronájából, mely rövid, 24 éves életét megdicsőitette. Apja II. Endre magyar király, anyja Gertrud királynő, kinek neve és élete a Bánk bánból ismeretes... Pozsonyban laktak a királyi várban, mikor követek jöttek Türingiából azzal az üzenettel, hogy messze hírlik a 4 éves kis Erzsébet finomsága és szépsége, és kérik, adják jegyesül fejedelmük legidősebb fiának, Hermannak. A szülők nehezen egyeztek bele az eljegyzésbe, mert az akkori szokás szerint a kisded menyasszonyt elvitték a fiatal vőlegény házához, és ott együtt nevelkedtek... A követek minden védelmet és szeretetet megígértek Erzsébet támogatására és felügyeletére... így indult el a menet gazdag ajándékokkal megrakodva Wartburgba. Még hat nemes lánykát is adtak melléje játszótársul. Alig cseperedett fel a kis Erzsébet, már a többi wartburgi lányok nem szerették őt, sőt magának az udvarnak felnőt tagjai sem. Sajnos Herman anyja Zsófia hercegnő sem tudta, sőt nem is akarta pótolni Erzsébet édesanyját. A kis Erzsébet még alig 6 esztendős volt, mikor hírül jött hogy német-barát anyját a pilisi erdőkben meggyilkolták. A monda szerint a halott anya megjelent Erzsébetnek éjjel álmában és sírva kérte imádkozzék lelki üdvéért...Ettől fogva Erzsébet még zárkózottabb lett és a magány csak növelte szerencsétlenségét. Közben 1216-ban jegyese Herman hirtelen meghalt. Az udvarnál tanácskozásokat tartottak arra nézve, hogy ne küidjék-e zárdába, mert nem utolsó sorban Thüringia pénzügy helyzete követelte, hogy csökkentsék a kiadásokat és eltiltották őt az ajándékozástól. Ekkor a gróf másik fia vette oltalmába és jegyesül kérte Erzsébetet. Egy másik megtörtént esetet mond el a legenda Erzsébet életéről. A fejedelemasszony Ágnessal és Erzsébettel együtt ünnepi misét akart hallgatni Eisenachban és utasítást adott a leánykáknak, hogy vegyék fel ünneplő ruháikat, s tegyék föl arany koronájukat is. A hercegnők igy felékesitve meg is érkeztek és elfoglalták helyüket. Azonban Erzsébet amikor a feszületet meglátta, kimondhatatlan alázat és szégyenérzés szállta meg. Levette fejéről az arany koronát és zokogva borult a földre. A fejedelemasszony értelmetlenül nézte a jelenetet és igy szólt: Mit akarsz ezzel Erzsébet, hiszen mindenki kinevet—kérdezte megbotránkozottan a síró leánykától, ö igy felelt: Nem bírok a Megváltó töviskoronájára nézni, mikor az én fejemet drágaköves aranykorona ékesíti. Ez olyan, mintha kigunyolnám az ő szenvedéseit. Szerette fajtáját és szívesen időzött közöttük még akkor is. ha csak szolgálóleányai voltak. A főpohárnok Vorilla egy alkalommal megpróbálta Lajos őszinte szándékát Erzsébet iránt kipuhatolni és ezt a feleletet kapta: ,,Ha az előttünk levő Inselberg hegy arannyá válnék, akkor is azt mondom, hogy nincs Erzsébetnél drágább kincs a világon...A mennyegző meg is történt 1221-ben. Boldog hitves volt Lajos oldalán, aki hagyta Erzsébetet a könyörületesség gyakorlásában. Az elhagyott gyermekek számára menedékhelyet építtetett, a szegény betegeknek kórházat alapított, a ferences barátoknak pedig kolostort. A miseruhákat maga hímezte. Emiatt természetesen sok kellemetlensége volt az udvarnál, mert hiszen legszebb ruháit ajándékozta el. Azután élelmet és kenyeret vitt kötőjében, melyek csodálatosan rózsákká változtak télviz idején. Félje belátta, hogy Erzsébet az Ég pártfogoltja. A megpróbáltatásokat is alázatosan elfogadta. 1227-ben félje Lajos, a keresztes háborúba indult, itthon hagyta áldott állapotban levő hitvesét ki 4. gyermekét várta. Lajos még útközben Ottrantóban meghalt fertőző betegségben. A tragédiák csak most kezdődtek. Zsófia hercegnő kizavarta a várandós anyát a hideg éjszakába, aki azután egy szénával telt istállóban talált helyet.Másnap egy apácakolostor vezetőjének segítségével elhelyezte gyermekeit rokonainál. Mikor Lajos holttestét hazahozták a német követek, akik Kolera: a szenny és tudatlanság betegsége (Folytatás a 12. oldalról) működő Járványügyi Központ a következő tanácsokat adja a kolerazónában tartózkodó amerikai turistáknak: a) Csak palackozott, szénsavas vizet igyanak, ez ugyanis elég savat tartalmaz ahhoz, hogy megölje a baktériumokat. b) Tartsanak maguknál klóros vagy jódos fertőtlenítőszert arra az esetre, ha szénsavas viz nem áll rendelkezésre. c) Ne egyenek olyan gyümölcsöt, melyet más hámozott meg. d) Ne fogyasszanak olyan zöldség- és gyümölcsféléket, egyéb ételeket, melyek nem voltak frissek, melyeket nem főztek meg eléggé és nem tálaltak azonnal. Már elmúltak azok az idők, amikor a kolera az esetek 50 százalékában végzetes volt. (Indiában például 1930 előtt a kolerajárványok évente 300 000 áldozatot követeltek.) Az orvosok ma már tudják, hogy a kolera által okozott, sok szenvedéssel járó halál a szervezet nagy és hirtelen folyadékveszteségének következménye. A folyadékvesztés elérheti a napi 20 litert is. Az orvosok felírhatnak antibiotikumot is, különlegesen jó a tetracyclin. A szervezet kiszáradása megállítható és visszafordítható, ha a beteg rendszeresen megkapja a konyhasóból, káliumkloridból és glukózból álló egyszerű oldatot. Ha a beteg eszméleténél van és nincs állandó hányingere, az oldatot szájon keresztül is be lehet adni. Máskülönben a folyadékot intravénásán kell a szervezetbe juttatni. Mindkét megoldás hatásos, ha a kezelést idejében kezdik el. Az életmentő oldat általános használatának legnagyobb akadálya az, hogy a szegényebi? országok, melyek legjobban Erzsébetet mint kis gyermeket elhozták Magyarországról, számonkérték Henriktől, hogy kinek a tanácsára vagy inkább kényszerítésére kényszerült menekülésre, szegénységbe és elhagyatottságba a szegény fiatal anya. Sőt azt is hozzátették; hogy kívánja hogy mi lovagjai legyünk egy olyan fejedelemnek és házának amely becstelenséggel szennyezi be egész Thüringia hírnevét?” Úgy látszik a lovagok beszéde használt, de már senki sem hitt az őrgróf Ígéretének. Erzsébet Marburgba költözött, amely az ő birtoka volt elhalt anyja után. Itt ismét betegeket és kórházakat látogatott és magára öltötte a ferencesek egyszerű kámzsáját is. 1231-ben, 24 éves korában Isten kegyelméből, fájdalom nélkül elpihent. Négy évvel halála után az Egyház szentté avatta. Templomokat, helyiségeket neveztek el róla. Az egyik templomról, melyet tiszteletére emeltek az a legenda járja, hogy építésének egész ideje alatt nyílt szekrényben helyezték el az építkezéshez szánt költségeket és minden munkás szabadon vehette ki a pénzből az őt megillető bért. Ha többet vett ki, mint szabad lett volna, a felesleg éjjel csodálatos módon visszakerült a szekrénybe. Magyar édesanyák, kik követitek a magyar királylányt anyaságban, vallásosságban és főleg a magyarság szeretetében, igy Erzsébet napja körül legyetek, hiszen ö is izig-vérig magyar volt, ő a miénk és az egek trónusához fohászkodik a magyar anyákért és szenvedő, gyászbaöltözött hazánkért! igényelnék, nem rendelkeznek elegendő gyógyszerrel, és súlyos nehézségeik vannak az ápolónők és egyéb egészségügyi dolgozók képzésében. Ezért, bár hatékony egészségügyi rendszerrel megelőzhető a kór és majdnem biztos a gyógyulás, a kolera továbbra is az emberiség fenyegető, rettegett betegsége marad.. Akik királyoknak, császároknak jósoltak (Folytatás a 14. oldalról) A műben foglalkozott valamennyi korabeli európai uralkodóval. Mátyáson kívül csupán a francia, a cseh király, valamint a rajnai választófejedelem érdemeit és várható sorsát ismertette önálló fejezetben. Figyelemre méltóak a Mátyás királyra vonatkozó sorok. A féltés és az aggodalom nevében inti a magyar királyt arra, hány uralkodó sorsát rontotta már meg az irigység és a becsvágy. Felhívja figyelmét, az előjelek nem kedveznek a magyar királynak sem, pedig érdemei nemcsak a vad népeket hajtja uralma alá, hanem a bécsieket, a büszke osztrákokat is megtöri. IGAZSÁGOS, MÉRSÉKLETES Uralkodásáról igy ir: igazságos és jámbor uralkodó, mérsékletes a haragban és a győzelemben, azt is tudja, hogy tisztelettel és engedelmességgel tartozik a német császárnak. S a már említett örökösödési szerződés tudatában, de a csillagokra hivatkozva, jósolja meg Mátyás hatalmának hanyatlását, s azt, hogy nem saját vére követi majd az országlásban, hanem német uralkodók. Johannes Lichtenberger Mátyás királyra vonatkozó jóslatairól és a kötetben megjelent illusztrációkról Soltész Zoltánné a Magyar Könyvszemlében tett közzé érdekes tanulmányt. Kárpáti Miklós
