Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-07-14 / 29. szám
MAGYAK HIKAUO 15. OLDaL ŐSEINK NYOMÁBAN Hol volt Attila, Árpád városa, Buda? Irta: HALMI DEZSŐ A jelenlegi magyar hivatalos állásfoglalás szerint Buda, Atilla hun királynak, Nagy Árpád fejedelmének városa a mai Óbuda helyén állott. Ha bárki mást mer állítani, azt a Magyar Tudományos Akadémia, illetve ennek keretében dolgozó történészek elvetik, bár a bizonyító erővel ható tényeket meg sem vizsgálják. Egyszerűen hatalmi erejüknek tudatában kijelentik, hogy Buda itt volt, a mai Óbuda helyén és máshol nem is lehetett. Ez a dogma meg nem változtatható, mely nagyon hasonlít a magyarság származására vonatkozó meghatározásokra, melyeket tudomásul kellenne vennünk: ,,a magyarok nem turáni faj” — ezt az állítást megcáfolja Calvin Kephart, a semitológia nemzetközi reprezentánsa, ki a magyarokat a turáni népek családjában sorolja —, ,,mi nem vagyunk rokonai a hunoknak” — ugyanis, ha a magyar-hun rokonságot elfogadnák, akkor megdőlne a finnugor származási elmélet, mert a hunok turánis voltát vitatni lehet —, „semmi közünk a sumérokhoz” — bár jeles külföldi sumerológusok ennek ellenkezőjét állapítják meg, mint Rawlinson, Sayce, Lenormant, Sayous, stb. Legnagyobb magyar költőnk, Arany János epigrammáiban — melyek csak hosszú idő után jelenhettek n^eg—gúnyolja Budenzet s a finnugor származási elméletet. Álljon itt egy példaképpen: „Kisütik, hogy a magyar nyelv Nincs, nem is lesz, nem is volt; Ami ly van benne, mind rossz, Ami régi, az meg tót.” Németh Péter, a Székesfehérvári Régészeti Munkaközösség tagja, 1955 szepl. 23-án, Gerevits Lászlónak, a Budapesti Történeti Muzeum főigazgatójának bejelentette, hogy a Pilis hegyei között egy rommezőn ismeretlen rombadőlt város maradványait fedezte fel. Feltételezhető, hogy ez volt Atilla városa, később pedig az Árpád-kor központi igazgatási helye. Majdnem minden magyar napilap foglalkozott az uj felfedezéssel, — bár természeténél fogva ezeréves ügy, de a krónikák írásos megállapításait nem kutatta senki és mikor már az érdeklődés középpontjába kerülhetett volna, a hunfalviak-goldzieherek csoportja elfojtotta a kutatást — sőt egyes külföldi újságok is hírül adták az uj történelmi beállítást. — A hivatalos régészeti körök agyonhallgatták az ügyet. Németh beadványban a hivatalos köröknek felhívta figyelmét a Pilismarót-Herculia-Sicambria azonosságra, igy a „Boldogasszony templomra”, mely a kutatások kiinduló pontja lehet. Sajnos most már két évtized múlt el azóta. A rommező legnagyobb részét felparcellázták családi házak építésének céljára. Ugyanerre a sorsa jutott a Hideglelőskeresztnél lévő kőbánya is, melynek tetején egy ősi temető volt. Szakemberek megállapítása szerint ezen a területen már az Árpád-korban is építkezések folytak. Németh 1935-ben, a Pilis-hegység-Dömös-Pilisszentkereszt-Esztergom közötti területen hegyi várakat, összekötőfalakat, árok- és sáncvonulatokat, kövezett utakat, vizduzzasztókat, kolostorokat maradványait fedezte fel. Az épületmaradványok származását vizsgálva, megállapította, hogy „a honfoglalás utáni Magyarország királyi központjának maradványait” találta meg. Ennek a városnak a nevei, a rómaiaknál Herculia, később Sicambria, a hunok, avarok alatt Atilla városa. A németek Etzelburgnak, a magyarok pedig Budának, VETUSBUDA-nak nevezték. Anonymus megerősíti Németh állítását:” ...Atilla király Pannónia földjére jőve... királyi lakot alkota magának a Duna mellett...minden régi műveket... megujittatta...magyar nyelven most BUDU várnak neveznek. „Nagy Árpád fejedelem halálával kapcsolatban pedig igy in” ...urunk születésének 907. esztendejében Árpád elköltözék e világból, ki is tisztességesen lön eltemetve egy kis patak felett, mely kőmederben folyik alá Atilla király városába.” Kézai Simon krónikás szintén említi Sicambriát, hol a hunok győzelmet arattak a rómaiak felett s ezzel biztositották uralmukat Pannóniában. Az elesett hun vezéreket az országutnál, Kövesvölgynél temették el, ahol Bálványkő‘volt. Buda földrajzi helyzetének megállapításában tévedés lehetett, mert az 1690. évi népszámláláskor Pest-Pilis-Solt megye területén csak 85 helység volt, melyekben alig voltak lakosok. Egy másik tévedés, hogy a népesség pótlására betelepített németajkú lakósok, Budu-Buda nevét „Ofen”-re fordították s igy született meg az Alt-Ofen»Óbuda elnevezés. A kemencéket, melyekről a fordítók az Ofen nevet vették, még az utóbbi időben folytatott ásatások is PORTYA A NAGY ÉGBOLT HAZÁJÁBAN (Folytatás a 10. oldalról) Montana állam nagyobbarányu benépesedése körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött. A telepeseket tömegével csalta erre a vidékre a Földtörvény, amely nagykiteijedésű ingyen területeket Ígért mindenkinek, aki vállalkozott arra, hogy meg is műveli azokat. Az 1880-as évek elején újabb bányászati láz ütötte fel a fejét Montanában. Ezúttal azonban nem aranyat, hanem rezet találtak. A híressé vált első rézlelőhelyet, amely egy domb volt, a világ leggazdagabb dombjaként emlegették. A rézbányászat akkor fejlődött ki igazán, amikor az Anaconda bányatársaság is fejlődésének tetőfokára hágott. Az 1890-es évektől egészen az első világháború utánig tartotta elsőségét rézbányászatban a világon és csak a gazdasági hanyatlás ingatta meg. De egészen addig a bányászat klasszikus központja volt. A legnagyobb amerikai bányászati központ azóta, hogy 1880-ban a nevadai bányászat termelése visszaesett. Ugyanakkor az Anaconda bányatársaság lett az európai bevándorlók nagy gyűjtőhelye: írek, olaszok, kelet-európaiak jöttek ide tömegestől, akiket aztán a virágzó bányászai és a jó megélhetés ehhez a helyhez kötött. A szlávok közül főleg a szerb és a horvát elem az uralkodó. A montanaiak jórésze azonban ma is földművelésből és állattenyésztésből teremti elő megélhetését, mások pedig erdőkitermelésből élnek. Az uj idők szele azonban a Nagy Égbolt Hazáját sem hagyta érintetlenül. Jelenleg például több állami tisztviselő és kormány alkalmazott él Montanában, mint farmer és állattenyésztő. Ugyanakkor sokkal több ember él a városokban, mint a farmokon. A lakosság csaknem napvilágra hozták. Bonfini, olasz történész ismertetett egy kőfeliratot, melyszerint Herculia romjain a Sicambria légió katonái építettek egy várost, melyet a légió nevéről, Sicambriának neveztek el. A „Sicamber-légió” egy rómaiakkal szövetséges nemzet katonáiból állott, melyet Tacitus, Claudius, Plinius is a rómaiak szövetséges csapatainak ir le. A sicamberek Duna-melléki származásáról ir Kézai-Thuróczy-Samboki, kiknek Írásai a Bonfini kőfelirat előtti időkből valók. Egyöntetűen mindazt állították, hogy Buda Sicambria helyén épült fel. — A legenda szerint a frankok ősei Trójából származtak, Sicambriából indultak Nyugatra, a Szajna mellett alapították Párizs városát, Paris trójai királyfi 'emlékére. Chlodvigot, a frank birodalom megalapítóját Remigus, reimsi püspök e szavakkal keresztelte meg: „Hajtsd meg a fejed büszke Sicamber és imádd, amit eddig megégettél és égesd el, amit eddig imádtál!” A francia történelem szerint is Keletről érkezett népektől származtatja a frankokat-franciákat. Lazius Wolf, bécsi egyetemi tanár szerint Vetus-Buda-Sicambria, a korábbi Herculia helyén volt. Az elnéptelenedést igazolja John Speed „The Map of Hungary” térképe, melyen Esztergom környékén csak Visegrád, Maros és egy-két falu van feltüntetve, a térkép nagyon elrajzolt formája szerint. (Egyébként Esztergom neve: Gran.) Az 1935-ben kiadott Barthos-Kurucz Egyetemes Történelmi Atlasz a IX. század végén Ecilburgot a mai Buda-Pest helyén tünteti fel. (Akkor sem volt szabad az igazságot, a valódi történelemét vallani.) ________________(FOLYTATJUK)_______________ egyharmada az állam négy legnagyobb helységében lakik. Montana vadnyugati jellege igy lassan megkopott. Az egykori pionirvárosokat modern peremvárosok fogták közre, korszerű üzletnegyedekkel és széles autóutakkal. Mindez a jelen és a múlt közötti megszakithatatlanság jele. Ami pedig mindezt összekapcsolja a jövővel: a geológusok felmérése szerint Montana hegyei őrzik az Egyesült Államok legnagyobb kőszéntartalékát. Ezután szinte természetszerűen történt, hogy uj közvélemény emelte fel a hangját a természeti szépségek védelmében: érdemes-e a kőszénkitermeléséből származó gazdasági nyereségért feláldozni, sok esetben jóvátehetetlenül feldúlni Montana számos természeti szépségét. Valamelyik szempont győzni fog a másik rovására a Nagy Égbolt Hazájában. NAGY ÍRÓK AZ OLVASÁSRÓL Nem az a cél, hogy a gyermek könyvtára minél gazdagabb legyen, hanem az, hogy csak jó könyvek legyenek jelen a gyermek körül. Móricz Zsigmond • A könyvtárak elpusztítása mindig barbárnak és különösen tragikusnak tetszik a szemünkben. Kosztolányi Dezső • Vannak, akik szórakozásból olvasnak és vannak, akik műveltségüket ak alják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer — csak ez az igazi olvasó. Szerb Antal Halmi Dezső
