Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-07-14 / 29. szám
JAfMrl fi «‘mtí í í#f M i|f V’jri * M A FERTŐ MEGÚJHODÁSA Irta: KLAMÁR GYULA 8 OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Amikor húsz évvel ezelőtt a magyar menekültek ellepték Ausztriát, a Fertő-tó és környéke meglehetősen elhanyagolt volt, az utak kátyúkkal teli, a falvak sivárak, maga a tó pedig csak természetes szépségében tündöklőit. mint Európa egyetlen sztyeppe-tava ebben az európai szférában. Sás és nád lepte el partjait, csak itt-ott lehetett szabad vizet találni és megfürdeni benne. Aki most látja ismét, alig ismer rá a régi Fertőre. (A magyar rész még elhanyagoltabb s elvadultabb volt, sokáig határsávnak számított s akit megfogtak a közelében, mégha nem is akart disszidálni, okvetlenül börtönbe került...így aztán nem csoda, ha senki sem törődhetett a tó-környék ápolásával.) A fertő osztrák része húsz év alatt alaposan kiépült. Nem mondom, hogy olyan fürdő-telepek alakultak, mint a tenger mellett, divatos partokon, de a két elmúlt évtized alapos változást eredményezett. Szállodák és vendéglők létesültek, nyaralók és villák épültek, kellemes bungalók, tavi vikendházak, horgásztanyák és csónaktelepek. S amikor ezek a létesítmények megjelentek, hirtelen még nagyobb lendületnek indult a fejlődés ezen a szép és kellemes vidéken. Hadd tegyem hozzá nyomban, hogy nagy része van benne az Amerikából, Ausztráliából Európa különböző részeiből ide települő magyaroknak, akik pénzt, tőkét áldoztak saját házuk építésére, sőt be is fektettek jócskán. Nem tudom, mennyiben részesedett a nemrég alakult vállalkozásban a magyarság, -— de sejtem, hogy magyar tőke is van a Breitenbrunnban alakult házépítő szövetkezetben, amelyet talán éppen ezért „Puszta” néven jegyeztek be a községházán. De ez csak az egyik, majd mindenféle akad belőlük több is, és folynak az építkezések mindenütt, hogy utoléljék Ausztria fejlett nyugati vidékét, Tirolt, Salzburgot, amely eddig a legtöbb külföldit vonzotta. Tulajdonképpen a Magyarországhoz közeli úgynevezett tó-szögben történt, egyszerűen csodának nevezett eseményt akartam elmondani, amikor a cikkbe belekezdtem. A tó-szöget az osztrákok ,,Seewinkel”-ként említik, szikes, pusztai terület, amely elsősorban romantikázásra alkalmas, azonfelül lovaglásra és semmittevésre. De olcsó volt errefelé a telek és ezért egy társaság — a kedvező konjunktúrát kihasználva olcsón nagyobb területet vásárolt azzal az elhatározással, hogy propagandával felhívja a területre a figyelmet, hatalmas beton-házakat épit rajta és eladja-kiadja azokat olyanoknak, akik a csendet és a nagy sétákat részesítik előnyben. Mondani sem kell, hogy a számítások nemigen válltak be és ekkor következett be az a bizonyos csoda: egy talajfurás után, amikor ivóvíz után kutattak, meleg sőt forró viz tört elő és árasztotta el a területet. S aztán az is csakhamar kiderüli, hogy nem akármilyen melegvíz igyekszik feljutni a felszínre, hanem szakasztott olyan ásványi tartalmú, mint a világhírű karlsbadi glaubersós ásványvíz... Adva volt tehát a további: fel kell hagyni szó nélkül a betonkolosszusok tervével és helyettük fürdőépületeket, hoteleket, kórházakat, betegelhelyező pavillonokat kell felhúzni, mert nem vitás, hogy rövid időn belül megindul a tó-szögbe a betegek özönlése. A társaság meg volt mentve, pedig nem csekély deficittel küszködött már, amikor a véletlen a kezükre járt. Visszatérve a Fertő-tó strandjaira, ezeken is egyre jobban lemérhető a fejlődés: mindenütt kiépültek a mólók, a stégek és ezek tömegével vonzzák a publikumot. Főleg pedig a vitorlázókat. Szél ugyanis mindig lengedez a tó fölött, különben pedig csendes és nyugodt a felszín, ideális a vitorlázás rajta. Német vállalkozók veszik bérbe a legtöbb strand-vendéglőt és ha nem is tündökölnek az étellel, de rend van és tisztaság német-módra, ami nem is olyan rossz, ha egy-egy régi magyar bérlőre gondolok, aki évről-évre nem volt hajlandó beruházni, tisztogatni, csak a bevétellel törődött, de nem a vendéggel magával. Úgy tudom, hogy hasonló fejlődés tapasztalható a Fertő magyar oldalán is, amely ténylegesen kisebb, mint az osztrák rész. De ott is rendbehozzák a régi strandokat, kinyitják a fürdőket, építik a csárdákat, vendéglőket, mert a világ arrafelé is megváltozott: nem azt lesik már, hogy ki akar átkelni azon a kis vizen Ausztria irányába, hanem azt, hogy az ország egy szép és hasznos részét a lakosság szolgálatába állítsák. Főleg a soproniakra vonatkozik mindez, eddig is ők nélkülözték legjobban a Fertő-adta lehetőségeket. FELVONT SZEMÖLDÖKKEL Az atomháború felé közeledünk? Egy nemzetközi kutatócsoport kijelentette, hogy az atomfegyver-verseny és az egyre jobban kiterjedő nemzetközi fegyverkereskedelem miatt mind közelebb kerülünk az atomháború eshetőségéhez. A kifejlesztett védelmi és támadófegyverek, valamint a hatalmas atomfegyverkészlet egy olyan helyzethez vezetheti az emberiséget, amikor kalandor politikai vagy katonai vezetők eshetőséget látnak arra, hogy egy nukleáris háborút megnyerhetnének. A svéd kormány által támogatott Stockholm International Research Institute közleménye szerint az Egyesült Államoknak 1054 szárazföldről indítható rakétája, 656 tengeralattjáróról kilőhető rakétája és mintegy 900 nukleáris robbanótöltete van. Ugyanakkor a Szovjetunió 1500 intercontinentalis rakétával, 800 tengeralattjáróról indítható rakétával rendelkezik, amelyek 4000 robbanótöltetet szállíthatnak. Az intézet adatai szerint az Egyesült Államok még mindig előnyben van a Szovjetunióval szemben az atomfegyverek minőségi fejlesztése szempontjából és félő, hogy ez a versengés folyik tovább. Az ezer és ezer nukleáris fegyver komoly kockázatot jelent a föld népére nézve. Az elmúlt 30 esztendő alatt mintegy 125 atomfegyverbaleset történt. Igaz, egyik esetben sem robbant fel atombomba, de némelykor óriási mennyiségű rádioaktiv anyag szabadult fel. Minden cigaretta öt percet vesz el életünkből Egy nagyobb tanulmány szerint minden egyes cigaretta öt és fél percet vesz el a dohányzó életidejéből. A „Smoking or Health” című tanulmányt a Royal College orvosai állították össze, minden nagy-britanniai orvosi egytem adatainak figyelembevé telével. A Royal College elnevezésű 1518-ban megalakult orvosi testület nagyon szigorú dohányzás elleni rendeletekel követel, beleértve a dohányhirdetések megtiltását is. Ezenkívül azt is követeli, hogy az alacsony kátránytartalmu cigaretták kivételével minden cigarettát ki kell vonni a forgalomból, és sokkal szigorúbb figyelmeztető hirdetéseket kell a cigarettacsomagokra helyezni. A tanulmány szerint minden harmadik dohányos idő előtt meghal. Azoknál a dohányosoknál pedig, akik abbahagyják a dohányzást, 10—15 éven belül eltűnik a korai meghalás kockázata. Nagy-Britanniában jelenleg ötven millió munkaórát veszitenek el évente, a dohányzás okozta betegségek miatti munkakiesés által. Levegőzsák vagy automata öv Brock Adams Közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy minden luxus- és teljes nagyságú kocsira levegőzsákot vagy automata védőövet kell felszerelni 1982-től kezdődően, majd 1984-re minden más kocsiban is ezt a védelmi berendezést kell elhelyezni. Adams arra a 47 000 halálos balesetre és 400 000 sérülésre utalt, ami évenként bekövetkezik az ország útvonalain. Azt mondta, hogy minden kocsiban levegőzsákkal vagy automata védőövvel kell ellátni a kocsik első ülésén levő utasokat. Adams igy érvelt: „Az autó elválaszthatatlanul hozzátartozik az amerikaiak életéhez. Nagy előnye van, de igen nagy veszélyeket is rejt. Az autó továbbra is az egyik legfontosabb életszükségletünk marad.” A határozat tulajdonképpen Ralph Nadernek és a biztositó vállalatoknak a győzelmét jelenti. Az uj felszereléssel évente tízezer ember életét lehet majd megmenteni. Adams döntése tulajdonképpen elődjének. William Colemannak a tervét változtatta meg. Coleman csupán azt akarta, hogy önkéntes alapon szereljenek fel védőberendezéseket félmillió kocsiba, 1980-tól kezdődően. Boston,julius hó... Nemes Béla A negyven év óta először megtartott országos választásokon a spanyol nép elutasította mind a bal-, mind a jobb oldali szélsőséges pártokat és túlnyomó többségben a középbaloldali demokrata pártra adta szavazatait. így Spanyolország csatlakozott Indiához és Portugáliához abban a tételben, hogy azok a népek, amely egyszer elnyomó uralom alatt voltak, többé nem kívánják a régi rendszert vissza. A spanyol szavazók, az indiai és portugál szavazókhoz hasonlóan elég sok alapjuk volt az elégedetlenségre. A munkanélküliségi arány elérte a 7.5 százalékot, ami azt jelenti, hogy Spanyolország 35 millió lakója közül egymilló nem dolgozik, és ezeknek is negyven százaléka nem kap munkanélküli segélyt. Az infláció kegyetlenül sújtja az országot. A hús és a hal ára 30-40 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A külkereskedelmi adósság elérte a 11 billió dollárt. A spanyolországi, indiai és portugáliai üzenet most különösen Franciaországnak szól, ahol a kommunistaellenes erők nagyon megosztottak, és Olaszországnak, ahol ugylátszik, elfelejtették, a Mussolini-korszakot.
