Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-29 / 40. szám

MAGYAR HÍRADÓ

.......................

FEHÉR HÁZ A VÖRÖS TÉREN

(REGENYRESZLET)

írta: VAJDA ALBERT

IV.

„Mr. Arlington”, mondta dallamos oroszsággal telefonos kisasszony, „London keresi.”

„Kapcsolja kérem”, mondta nazális hangon Arlington és lerogyott a legközeebbi karosszékbe. A feje majd zétpattant, a gyomra hullámzott, iéhány másodpercig csak halk katanások hallatszottak. Áhá, goniolta ködösen, most kapcsolta be •nmagát az automatikus lehallgaókészülék, hogy magnetofonszaagra vegye a beszélgetést. A kagyóból meglepően tisztán felhangzott Daily Globe főszerkesztőjének érdes hangja:

„Hallo Steve! Itt Jack Dobkins. Felébresztetteek?”

„Nem, dehogy”, felete Arlington. „Most jöttem neg egy remek sajtófogadásról.” Hadd hallják, hogy íicsérem őket, gondolta és a részegek kifejezéstelen nosolya ült ki az arcára.

„Sajtófogadás?”, csattant a vonal túlsó végén a őszerkesztő hangja. „Bejelentettek valami rendkívüit?”

„Nem...illetve...az ötéves tervekről volt szó.” „Másról nem?”, kérdezte Jack Dobkins, kis salódással a hangjában.

„Másról nem”, felelte Arlington. „De volt vodka

»»s. * .

„Idefigyelj Steve”, recsegte Dobkins, „van alami a levegőben. Olyan hírek terjedtek el, hogy doszkva és Washington fontos közös bejelentésre észül. Arra kérlek, ha lehet azonnal...”

Az összeköttetés ebben a pillanatban megszaadt.

☆ ★ ☆

Arlington arra ébredt, hogy kopognak az ajtón, íinyitotta szemét. Az íróasztal feletti tükörben neglátta magát. Meztelen felsőtesttel ült a karoszékben, ujjai görcsösen szorongatták a telcfonkagy- 5t, így aludt el. Az ablakon át a reggeli világosság zűrődött be.

Felállt, nagyot nyújtózott és lassan kinyitotta az jtót. A szobalány benyújtotta a Pravdát. „Késve rkezett”, mondta ogyesszai kiejtéssel, „máskor már él hétkor itt van. most pedig hét óra múlt öt perccel.” „Spasiba”, dünnyögte Arlington álmosan. Besukta az ajtót és amikor éppen az íróasztalára akarta iobni az újságot, tekintete megakadta az egész első 'Idalon átfutó címen. Az álom azonnal kiment a zeméből. A hatalmas címbetök ezt harsogták:

, Szovjet—amerikai megállapodás a világbéke megőrésére!” A cím alatt két fénykép egymás mellett, az gyikről a szovjet államelnök, Kvassov jól ismert bajúzos, kecskeszakállas arca nézett rá. A másik kép az Egyesült Államok elnökét, Woodmore-t ábrázolta, oviális tokájával, duzzadt orrával, gondosan hátraésült, erősen őszülő hajával. —

Az újságíró gyorsan behunyta szemét, aztán smét kinyitotta. Újra megnézte a címet, a két képet :s visszaült a karosszékbe, hogy elolvassa a cirillbetűs zövcget, amely így hangzott:

,,A Szovjet Szocialista Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a következő megállapodás jött létre:

1./ Mindkét állam kötelességének tartja, aogy a világbékét megőrizze és biztosítsa.

2. / Több hónapi, bizalmas légkörben lefolytatott tárgyalások után mindkét állam kormánya megegyezett abban, hogy a két különböző társadalmi rendszer ellentéteit az eddigi politikai és diplomáciai módszerekkel nem lehet elérni. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya éppen ezért közös javaslatot terjesztett a Legfelsőbb Szovjet Tanács és az Amerikai Kongresszus elé. Mindkét testület elfogadta a javaslatot, ennek következtében az törvényerőre emelkedett.

3. / A megállapodás értelmében a Szovjetunió államfője és kommunista pártjának első titkára, Kvassov elvtárs és Woodmore, az Egyesült Államok elnöke, háromhónapos időtartamra helyet cserél egymással, hogy résztvegyen a vendéglátó ország ügyeinek vitelében.

4. / Mindkét állam kormánya biztos abban, hogy ezzel az újszerű államvezető-cserével új utakat nyit meg a nemzetközi diplomáciában.

5. / Jelen megállapodás szövegét egyszerre hozza nyilvánosságra a Pravda és a Washington Post, abban az időpontban, amikor Kvassov elvtárs és Woodmore elnök már útban van Washington, illetve Moszkva felé. Mindkét államférfit 15—15 főnyi szakértői gárda kíséri.”

(FOLYTATJUK)

Otthont találtak a lehetőségek földjén

(Folytatás a 14. oldalról)

Albert Einstein fizikus, aki a relativitás elméletének felállítása által forradalmositotta a tudományt, a németországi Ulmban született, majd 1933-ban az Egyesült Államokba vándorolt.

Albert Einstein

Thomas Paine forradalmár, a „Common Sense” szerzője az angliai Thetfordban született 1737-ben. Országunkba 1774-ben vándorolt.

Thomas Paine

Henry Kissinger, egykori külügyminiszter Németország Furth nevű városában született

Vajda Albert

16. OLDAL

_____________________________________________

1923-ban, és 1938-ban véglegesen az Egyesült Államokban telepedett le.

Henry Kissinger

Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója a skóciai Edinburghban született. 1871-ben érkezett az Egyesült Államok területére.

Alexander Graham Bell

Rudolph Valentino filmsztár Olaszországból jött az Egyesült Államokba 1913-ban.

Alfred Hitchcock filmigazgató, aki 1899-ben született Londonban, 1939-ben jött az uj hazába.

Irving Berlin hires zeneszerző az oroszországi Temunban született 1888-ban és 1893-ban érkezett az Egyesült Államokba.

Szegedi galambok a Csendes-óceán partján

(Folytatás a 12. oldalról)

őszi és a változékony, hol hideg, hol langyos telet viszont nem viselik olyan jól, mint a magyarországi galambok.

— Kapcsolatban van más tenyésztőkkel is?

— Világszerte, különösen az angol nyelvterületen. Nagyon sok a galambtenyésztő és mi összetartunk. Szaklapok is jelennek meg, amelyekben sok szó esett már az én szegedi galambtenyésztelepemmel is. persze fotográfiákkal. Szívélyes kapcsolatban és levelezésben állok óhazai tenyésztőkkel is Magyarországon. Kicseréljük tapasztalatainkat, megfigyeléseinket... Engem és feleségem nagyon szeretnek a galambjaink. mert tudják, megérzik, hogy mi is nagyon szeretjük őket. Ha közéjük megyünk ellepnek bennünket, ránk szállnak mindenhova, ahol meg tudnak rajtunk kapaszkodni. Szeretetük boldoggá tesz bennünket és ez többet ér. mintha gazdag emberek volnánk.