Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-22 / 39. szám
MAGYAR HÍRADÓ 11. OLDAL A FÉRJEK TIZ-PARANCSOLATA 1. A feleségedet anyád-apád, fiad-lányod elé állítsad, mert ő a te társad jóban, rosszban. 2. Egészségednek gondját viseld, ne cigarettázz, ne igyál, ne egyél sokat. Légy mértékletes, hogy szeretteid körében sokáig élj. 3. El ne idegenedj szeretteidtől. Se hivatásod, se kedvelt vesszőparipáid el ne ragadjanak családod köréből. 4. Testednek gondját viseld, légy tiszta. 5. A feleséged öltöztesd fel illő ruhában, nehogy koldusnak nézzék. Ossz meg vele minden földi jót. 6. Ne feledd elmondani mindennap „Szeretlek”. A feleséged szereti, ha ujra-meg újra biztosítod őt szerelmedről. 7. Emlékezz, hogy a te dicséreted 100 idegen dicséreténél többet érőbb. Ne furakodj elismerő szavakkal. 8. Házad jókarban tartsd, mert sok öröm és boldogság forrása a tiszta otthon. 9. Bocsáss meg az ellened vétő feleségnek, mert kicsoda az közülünk, aki hibátlan? 10. Tisztelt Uradat és Istenedet életed minden szakában s a gyermekeid fennhangon mondják majd, hogy ÁLDOTT. *** KÉRDÉS — Halálosan félek attól, hogy gyermekem legyen. Tudom, az asszonyok már évezredek óta gyermekeket szülnek, de én nem tudok szabadulni a félelemtől. A féljem nagyon akar gyermekeket, és biztos vagyok benne, hogy elválik tőlem, ha továbbra is ragaszkodom az elvemhez. Nem akar gyermekeket adoptálni, mert azt taraja, hogy neki a sqját gyermekére van szüksége. Én azonban nem vagyok benne biztos, hogy akarom a gyermekeket. Jó munkahelyem van és igen magas a fizetésem. Nem akarom abbahagyni a munkát. Ha gyermekem lenne, akkor nem dolgozhatnék tovább. Úgy erezném magam, hogy egy olyan munkakört kellene eldobnom, amit igazán akarok. Ha gyermekem lenne és én tovább is dolgoznék, akkor bűntudatom lenne amiatt, hogy a felelősséget lerázom magamról és valaki másnak a vállára helyezem a gyermeknevelés gondját. A férjem azt mondja, hogy nincs rá okom, miért kellene abbahagynom a munkát, ha azt folytatni szeretném. Azt mondja, hogy nagyon sokan csinálnak hasonlóan, miért ne tehetném én is? Az a kérdésem, hogy az az ember megszüli a gyermeket és más neveli fel, vívjon tekintheti-e a sajátjának? Másrészt néha van olyan gondolatom, hogy kedves dolog volna gyermeket hozni a világra. A félelem azonban mindig győzedelmeskedik gyermeknevelési érzésem felett. VÁLASZ — Akármikor előjön a félelme, próbálja megérteni, hogy mi van mögötte. Különösen akkor, amikor ilyen ellentétbe sodoija önt a férje kívánságával. Vizsgálja meg, félelméből mennyi rész ered valóságos alapból, tapasztalatból vagy kételyből; és mennyi származik érzelmi forrásból, vagyis belső érzelmi konfliktusból. Végeredményében megvannak a fizikai és orvosi feltételek, amelyek komplikálják a terhességet. De a modern orvosi technika minimálisra csökkentheti az ilyen feltételekből származó fenyegetést. Az ön által leirt erős érzések csaknem fóbiára mutatnak, vagyis értelem nélküli félelemre. Az ilyen félelmet nagyon nehéz legyőzni, ön azt kérdezi, hogy a gyermek „igazán” az ön gyermeke-e, ha valaki más neveli őt fel? Igenis, a gyermek, amely az ön testében íogamzott férje spermájának segítségével, az az önök közös gyermeke. Ahogy a gyermek fel van nevelve, az is hozzájárul fejlődéséhez, különösen az első években. Azonban egyre növekvő számban vannak olyan asszonyok, akik összekapcsolják a karriert és az anyaságot, és csak kevesen hárítják át a gyermeknevelést teljes egészében valaki másra. A gyermek rendszerint a valóságos szüleivel van naponta 16 órán keresztül. Nagyon fontos, hogy szánja el magát arra, hogy gyermekének szenteli életét, különösen növekedésének korai, kritikus időszakában. KI A BIZALMÁT Mikor a réten letérdeltem, szerencse-hozó fűre leltem. — Hol az a bankár, ki beváltja, aki a hasznát, titkon, látja? Tegnapi ménes, hóhab nyájam furulyaszóra jön utánam? s a táncosléptű sok-sok lányka mára volt-maga nagymamája? Fejemen fényes csillag villog kezemen vércseppként rubintok — Akad-e asszony ki meglesve este az ágyát nékem vesse? Vetésem gyöngyöm boronáltam, nem állok fagyban holtraváltan —Ki a bizalmát nékem acjja, m^jd a százszorosát aratja. Kinek a pénze nem temérdek vezesse tettét fürge érdek lelkét, ha ördögnek eladta, viselje sorsát az ebadta... de ki mindvégig ifjú lenne, égig lobogjon szép szerelme. Frideczky Frigyes A TV HATÁSA TÁRSADALMUNKA (Folytatás a 10. oldalról) múltúnkkal („docu-drámák” bemutatásával) is. Szociológusok és más kutatók a következőket találták: Az ébrenlét óráinak több, mint egyharmadát töltik az óvodáskorú gyerekek a TV előtt. 10 éves korra az átlag gyerek több időt tölt TV nézéssel, mint amennyi időt az iskolában tölt egész héten. Több ember (64 százalék) szerzi hirismeretét a TV-ből, mint bármilyen más forrásból, 51 százalék a leghihetőbb hírforrásnak tartja. 1985-re 234 millió amerikai fog 85 millió otthonban még több TV-t nézni, mint manapság. Sok családban ébredéskor bekapcsolják a készüléket és csak elalváskor kapcsolják ki. A TV uralja a helyzetet és uj funkciókat tölt be nézőközönsége számára. A szülők 82 százaléka úgy érzi, hogy a TV nagy általánosságban jó hatással van gyermekeikre: nevel, szórakoztat, megismerteti a körülöttünk levő világot. 36 százaléknál a TV nézés az egyetlen közös, családi aktivitás. Az otthonok 78 százalékában nincs beszélgetés a műsorok alatt, kivéve a hirdetéseket. A tipikus teenager 18 000 gyilkosságot és 350 ezer hirdetést látott mire eléri a felnőtt kort. Az olyan gyermekek, akik sok filmet néznek tele erőszakkal, gyilkossággal, hajlamosabbak a fizikai agresszióra. Látási zavarok és csökkent mozgáskészség az idős embereknél a TV hatása. Amikor megrögzött TV nézőket elzártak a nézéstől, tipikus el vonókura szimptomákat mutattak: veszekedés, depressziós hangulat, elszigeteltség érzése, agresszió. Érdekes módon azonban a TV nagy hatása ellenére nőtt a színházba járók és olvasók tábora. Sok TV műsor étvágyat kelt művészi dolgok iránt és ez jó, de még sok kutatásra van szükség, elsősorban a TV erőszak és gyilkosság hatásában a gyerekekre. Tony Schwartz, sok TV hirdetés szerkesztője mondja: ,, A TV nem egy ablak a világon, ahogy sok ember állítja. Inkább egy ajtó az agyhoz.” DER US PILLÁN A TOK Egyetlen szenvedélyem van: elvárom, hogy megcsodáljanak azért, mert nem iszom, nem dohányzom, nem udvarolok, nem járok lóversenyre. S erről a szenvedélyemről nem vagyok hajlandó lemondani. *** — Egy éve nem beszélgetek a feleségemmel!- Miért? — Képtelen vagyok félbeszakítani. *** Kovács cipőt vásárol. Már nyolc-tíz cipőt is felpróbált, de egyik sem kényelmes. Néhány perc múlva elégedetten szól az eladóhoz: — Ezt veszem meg: ez nagyon kényelmes! — Te őrült — súgja oda rémülten a felesége —, nem látod, hogy a cipődoboz van a lábadon? — Már nincs több ennivalónk, csak ez a két konzerv és Liliké.
