Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-15 / 38. szám
14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Billy Graham figyelmezteti az emberiséget írta: DOHNÁNYINÉ ZACHÁR ILONA Billy Graham, a világhírű evangélista beszédeiben és a NATIONAL ENQUIRER által felszólítja az embereket, hogy kerüljék el az olyan filmeket, melyek okultizmussal foglalkoznak és az ördög hatalmát hozzák színre. Az emberek kiváncsiak, szeretik a hátborzongató történeteket, akár az izgató detektivregényeket és eszeveszetten tolonganak a színházba, moziba, hogy láthassák, mire képes az ördög. Csakhogy az ördög nem mese. Való igazság. A sátán Zac£ax1Aaaá szellem, mely a gonoszság jelképe és jaj annak, akit megszáll és akivel hatalmát érezteti. Hónapokkal ezelőtt egy félelmetes emberrablási eset történt Floridában, amikor egy autóbuszt tüntettek el iskolásgyermekekkel együtt. A szülők napikig semmit se hallottak kicsinyeikről. Akkor aztán váratlanul csoda történt. Az autóbusz utasai, vagy húsz kicsiny gyermek, akiket a rablók egy árokba süllyesztettek, megmenekült, mert sofőrnek volt annyi lélekjelenléte, hogy a nagyobb gyermekek segítségével kiássa magát és kimentse a kicsinyeket is. Kiderült, hogy a gaztettet három jómódú fiatalember követte el, akiknek nem volt váltságdíjra szükségük, ők csupán elevenen eltemetve akarták elpusztítani a gyermekeket, mivelhogy a sátán kultuszának követői lévén ezzel a borzalmas tettel az ördögöt akarták szolgálni. Billy Graham inti az emberiséget, hogy tartózkodjon a „DEEP” című filmtől, mely mostanában kerül bemutatásra és hemzseg a hajmeresztő voodoo és fekete mágiától forrongó jelenetektől. „Felszólítom az embereket”, mondja Billy Graham, „hogy tartózkodjanak attól a filmtől, mivelhogy veszedelmet jelent. Én magam világért sem nézem meg a „Deep-”et. Azok, akik kiszolgáltatják magukat a fekete mágiának, kiteszik magukat annak a veszedelemnek, hogy az ördög kezébe essenek. A voodooismusról szóló félelmetes jelenetek, melyek szemmel láthatólag csak azért íródtak a film HETI NAPTÁR SZEPTEMBER SZŰZ HAVA 18— VASÁRNAP: DIANA 19— HÉTFŐ: VILMA 20— KEDD: ZSUZSANNA 21— SZERDA: MÁTÉ 22— CSÜTÖRTÖK: MÓRIC 23— PÉNTEK: TÉKLA 24— SZOMBAT: GELLÉRT számára, hogy felcsigázzák a szenzációtkeresők borzalmakra éhes érzékeit, jelképei egy bizarr, démoni bonyodalomnak és beletaszithatják az amerikaiakat az ördög karmaiba.” Az evangélista saját bevallása szerint a démoni hatalmat hirdető filmek egyikét sem nézte meg. Messzire elkerülte a „Heretic”-et és az , ,Exorcist”-ot. Csak az „Omen” című darabbal tett kivételt, mely a sátán eljövetelét hozza színre, mivelhogy a film sztáija Gregory Peck, régi jóbarátja. De olyan hátborzongató tapasztalatban volt része, amit azóta se tudott elfelejteni. Annyira megrázta a mozidarab, hogy utána hazasietett, térdre borult és imádkozott BABONA ÉS TUDOMÁNY ÁRTATLAN BOSZORKÁNYOK A letartóztatások februárban kezdődtek. Júniusban a börtönök már zsúfolva voltak Ítéletre váró vizsgálati foglyokkal. Szeptemberben 19 embert küldtek az akasztófára. Csak egy elítéltet nem sikerült felakasztani: a szerencsétlent a nyomozók még a börtönben halálra kinozták. Ez volt a helyzet 1692 nyarán Massachusetts brit gyarmaton, amely az amerikai történelem annaleseiben mint a salemi boszorkányperek éve szerepel. Egyébként az egész história 1691 decemberéig nyúlik vissza, amikor nyolc helybeli leányzót valamiféle „betegségből és zavarból” erősödő rohamok keritették hatalmukba. A zavaros beszéd, a különös testtartás, a túlzott hadonászás, a végtagok rángatózása és a görcsös fintorok érthető módon riadalmat keltettek az istenfélő vidéki puritánokban. Még a helyi orvosok sem tudták mire vélni a jelenségeket, amig újév után az egyik ráeszmélt: „Boszorkányság!” A szerencsétlen leányok azzal vádolták meg néhány falubeli férfit és nőt, hogy azok megbabonázták őket. A bevádoltak elárulták „bűntársaikat”, azok viszont másokat, és az ügy hihetetlen gyorsasággal közbotránnyá fajult... Pedig már rég elmúlt a sötét középkor, amikor a sátánnal való szövetkezés miatt hol egy kecskét, hol egy kakast, hol egy kovácsot vetettek máglyára. A per és előzményei sok fejtörést okoztak a történészeknek. A boszorkányok titkának számos „megfejtéséről” tudunk. Egyesek a tömeghisztéria egyik megnyilvánulására hivatkoznak. Sok ezer törvénytisztelő és józan ember egyszerre jelentkező kollektiv hallucinációja is elképzelhető. Vagy — ez még bonyolultabb magyarázat — freudi pszichodinamikus effektussal állunk szemben. De lehet, hogy kitervelt, összehangolt összeesküvés történt, amelynek az volt a célja, hogy egyesek az egész gyarmaton a kezükbe ragadják a hatalmat. Az üggyel nemrég a modern narkológia és biokémia eredményeit jól ismerő dr. Linda Caporel, a Istenhez, könyörögve, hogy védje meg a gonosz hatalma ellen. Akadályozza meg, hogy ennek a filmnek olyan következménye legyen, mely megengedi a sátánnak, hogy befolyással lehessen rá. „Személyesen ismertem legalább egy tucat embert,” mondja Reverend Graham, akikre az „Exorcist” megrendítő hatást gyakorolt. Egész lelkivilágukat felkavarta. Egyikőjük éjjelente sikoltozva ébredt a film benyomása alatt.” Mivel az ördöngős filmek olyan nagy sikert arattak, hogy az emberek csak úgy tódultak a moziba, szinte elkapkodva a jegyeket, a filmtársulatok egyre-másra fabrikálják az occultizmussal kapcsolatos mozidarabokat. Billy Graham kijelentette, hogy ha legközelebb Hollywoodba kerül, kapcsolatba lép az effajta filmek gyártóival és megmagyarázza nekik, milyen nagy veszélyt rejt magában az ilyen vállalkozás. Az emberek nagy része élete fogytáig ezeknek a jeleneteknek a hatása alá kerül és nem bir tőlük szabadulni. Szinte utat nyitnak a sátán kultuszának, mely már amugyis egyre jobban elterjedt az egész világon. Itt Amerikában az ördögnek számos temploma van és az idetartozó gyülekezetnek számos tagja, akik engedelmes eszközeivé és gonosz terveinek végrehajtóivá válnak. Santa Barbara-i (Kalifornia) egyetem munkatársa kezdett foglalkozni. „Claviceps purpurea!” — erre a következtetésre jutott Linda Caporel. Ez a latin elnevezés „anyarozst” jelent, kártékony apró gombát, amely a rozson élősködik, és mérgező tulajdonságait sok nép már régen ismeri. A lisztbe, majd innen az emberek asztalára kerülve olyan tünetet okoz, amelyet az orvosok hivatalosan „anyarozs-mérgezésnek” neveznek. A tizenhetedik században New Englandben Massachussettsben is, mindenütt vetettek rozst. Csak az volt a baj, hogy nyilván nem ismerték még az egyszerű tisztítási, szétválasztási eljárást: mártsuk a vetőmagot 25 százalékos főtt sóoldatba, a mag (Folytatás a 15. oldalon) Alázatosság tangy esője Nyilazott Napod tüzes hőse, Nem volt enyhülésem, Uram, S felhődből rámpermetezett Alázatosság langy esője. Nézd, ahogyan fejem lehatom, Szánom minden döjföm, Uram, S ha van még bennem gőg-erő, Szivemmel együtt kiszakítom. Mutass nekem egy ellenséget, Valaki ocsmányt, óh Uram, Megcsókolom csúf lábnyomát, Hogy méltói imádjalak téged. Eiébem kis folyókák hozzák Szakadt kegyelmed, óh Uram, S csobog lelkemben kedvesen A leesett alázatosság. Szeretnék mindent odaadni Nagy, szent szeszélyednek, Uram, S szeretnék minden percemen Nagyon-nagyon megaláztatni. Ady Endre
