Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-09-08 / 37. szám

1G. OLDAL MAGIAK HÍRADÓ MAGIAK VÁROSOK A FALUSIAS NYÍRBÁTOR NYÍRBÁTOR, Szabolcs Szatmár megye — Létezik vala­hol egy kisváros Szabolcsban, melynek középkori templomá­ban minden nyáron hangverse­nyeket rendeznek. A Zenei Napok plakátján elömlik a fény, az előtér hatalmas oszlopa kővé még természetesen katolikus) templomot. A XVI—XVII. szá­zadban háborúk, tűzvészek, rablótámadások követték egy­mást. Pusztultak a szentélyek, pusztult a város. A rablók előbb kifosztották, majd kíhajigálták a kriptákból a bebalzsamozott lein a tárgyakat, embereket kép­zelek hozzájuk. Itt alkudozott Fráter György 1549-ben F.rdélv sorsáról a császári követtel. A tárlókban, a falakon tárgyak: a történelem groteszk fintorai. A/ idők megszelídített, becses ék­kövei. Sárkány, nyaka köré tekercdett farokkal, kitördelt sárkányfogak: a Báthoriak cí­mere. Fegyverek. Adományleve­­lek. Bethlen Gábor kardja. A nagy ütemben folyik a lelátók építése, a világítás szerelése, a díszletek készítése. Az Isis-szen­tély ugyanis tizenötödik éve augusztusban mindig nyári sza­badtéri színházzá alakul. A Savaria ünnepi napok rendez­vényeinek jó része ott zajlik. Augusztus 5-én és 7-én csendül­tek fel Mozart Varázsfuvolájá­nak. a Savaria-rendezvények ha­gyományos előadásának hangjai. Megszámolták a tiszafákat SZENTGÁL, Veszprém m. —A szentgáli tiszafa-erdőben nemrég törzsszámlálást hajtot­tak végre. A Bakonynak ezen a — Szentgál községhez közel eső — részén három foltban mintegy 120 000 tiszafát vettek leltárba. A részletes felmérés megerősítet­te azt a feltevést, hogy itt található a világ egyik legna­gyobb összefüggő tiszafa-erdeje, megközelítő nagyságú tiszafást a Kaukázusban tartanak nyilván. A védett területen gyalogös­vényt képeztek ki a könnyebb megközelítés céljából. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem szakemberei a tiszafásban egy vizsgálati sort is megjelöltek, amely tudományos megfigyelé­sekre szolgál. László fcirály emléke ESZTERGOM, Komá­­rom megye — Kilencszáz eszten­deje, 1077-ben koronázták ki­rállyá I. Lászlót, aki 1095. julips 29-én halt meg. Az évforduló alkalmából az esztergomi Ke­resztény Múzeumban emlékkiál­lítást nyitottak. Festményekkel, freskók színes reprodukcióival, régi kiadású krónikákkal szem­léltetik I. László életét, a hozzá fűződő legendák, közt a Nógrád megyei tereskei templom hires falfestménysorozatának színes fotóit. Az emlékkiállítást dr. Lékai László bíboros, prímás, érsek nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításról. SIMONTORNYA VÁRA vált testőr, őrzi a gótikus angyal­szárny-ablakokat. A csillagrá­csos boltozat hálójába fogja a teret, és a gyámköves kőbordák­hoz simul. A valóságban a két templom és a városháza tűztornya messzi­ről uralja a városképet. Súlyos, és mégis könnyedén lebeg a református templom csúcsívben érlelt terhe, az óriási ablakok fokozzák a falak nyugtalan lendületét. A templom mellett a zsindelyes harangtorony szinte eltörpül. Harsány, rusztikus tömbje, mint egy népviseletbe öltözött menyasszony, 1640 óta kíséri elegáns, gótikus vőlegé­nyét. A templombelső egyedül­álló térélményt nyújt. A szem­közti falban reneszánsz ülőfülke és ajtó,' finoman vésett szent­ségtartó fülke, elöl szarkofágok. Vörös márványból faragott vitéz alussza örök álmát az alapító Báthori István vajda sírlapján, aki 1479-ben Kinicsi Pállal Kenyérmezőnél tönkreverte Ali bég seregét. A hadizsákmányból kezdte építtetni előbb a minori­ta, majd a református (akkor A minorita templom homlokzata tetemeket. A negyedórányira fekvő minorita templom faragott szobraiból egekig csap a barok­kosán megfogalmazott fájda­lom. Mintha egy országrész ösz­­sz.es oltárát itt állították volna fel. A híres-neves Krucsay-oltár passió-színházában véres húsvéti dráma játszódik. Felbomlik az idő és tér, bármelyik jelenetnél elkezdhetjük a történetet, de befejezni csak a keresztre feszí­tésnél lehet. Mennyi szenvedés és szenvedély: a démonikusan kifejező, átszellemült arcok művészete! Nyírbátor még ma is falusias, földszintes település: jó tíz-húsz év múlva bizonyára mű­emlékeihez méltó város fog itt állni. A fejlődést két adat szem­lélteti: féltucatnál több a nagy­üzem, s a tizenhárom ezer lakos fele az iparban és a kereskede­lemben dolgozik. Ma a teljesen helyreállított műemlékben országos hirű és rangú múzeum várja a látogató­kat. Járom a termeket, nézege­kuruc idők és az 1848—49-es szabadságharc emlékei. Fazeka­sok, tímárok, kádárok, halászok szerszámai. Patinás bútorok. A múzeum legszebb tárgya a stal­­lunt, a reneszánsz ülőpadsor (odalopództam. hogy beüljek valamelyik hajdanvolt országbí­ró helyére). Fényképek a múlt századi iparosításról: a Bóni­­gyár volt a megye első nagyüze­me. Tárgyak és kövek. A történe­lem egész ereje, vadsága, lángo­lása, hatalma, kifinomultsága véste beléjük rajzát. Horváth Tamás Savariai ünnepi napok SZOMBATHELY, - Felújí­tották a szombathelyi Isis­szentélyt, hazánk egyik legje­lentősebb római kori emlékét. A város központjában levő antik templom több mint hárommillió forintos költséggel uj bejáratot, fogadóépületet és kerítést ka­pott. A megszépült szentélyben SIMONTORNYA, Tolna me| A főutaktól kissé távol eső festői tolnai dombvidék és a Siótól átszelt balatoni síkság találkozá­sánál fekszik Simontomya. A most restaurált, múzeummá és művelődési központtá alakított vár gazdag történelmi és régésze­ti érdekességekben. □ □ □ A 700 éves erődítmény a Döröcske nemzetségbeli Simon alországbirótól kapta nevét, ám az eredeti Simontomya már nem létezik. Két méter vastag alapfalai csupán a várpincében láthatók. Birtokosai közül a hires Laczkfyak, Garay László nádor s a fura nevű Ozorai Pipó érdemelnek említést. Garay éppen ebben a várban szőtt összeesküvést Újlakival és más főurakkal Mátyás király ellen, 1458. julius 26-án. Az akkori hírközlés gyorsaságát jelzi, hogy Mátyás és Szilágyi Mihály már másnap értesült a sötét tervek­ről. Az egy ideig királyi tulajdon­ban, levő vár Mátyás halála után Buzlay Mózes királyi főajtónálló, Fejér megyei főispán, a sárkány­rend lovagjának birtokába ke­rült. Ö a régi középkori erődítményből reneszánsz várpa­lotát, előkelő főúri rezidenciát építtetett. A köveken megma­radt kézjegyek igazolják, hogy Jagelló-kori reneszánsz építésze­tünk egyik legszebb alkotását a hires krakkói Wawel egyik olasz mestere készítette. A nagy gonddal kiépített várkastély puskalövés nélkül jutott török kézre és másfél évszázadig a simontornyai bég székhelye volt. □ □ n Később a reneszánsz várkas­télyt erődítménnyé átalakító császári csapatok vandál pusztí­tást végeztek. A lakótoronyból ágyutorony lett, a nagy rene­szánsz ablakokat lőrésekké ala­kították, a finom mészkőfarag­­ványokból meszet égettek. Sok értékes faragott követ, köztük a sasos Buzlay címert a befalazott ablakok szétbontásakor találták meg az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom