Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)
1977-09-01 / 36. szám
16. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ ÓHAZAI RIPORT Barangolás egy haldokló magyar tájon & lBEFEJEZŐ CIKK) SZILVÄSSZENTMÄRTON, Baranya megye — Maga biztosan pesti — állapítja meg egy tornácon üldögélő idős asszony, és barátságosan a házba hiv. Ott kérdi ismerem-e N.N. nyelvészprofesszort, a fiát. Az asszony egy régi, háromosztatu ház középső szobáját lakja. Benn meleg van, kell a Maga a parókiaépület gondozott, de a kertkapun belépni csak téglatörmeléken lehet. A kert utcai részén egy elhordott gazdasági épület alapjai. A tiszteletes ur örül, ha a Zselic múltjáról beszélhet. Jövőjéről ő sem tud sokat: — Az öt község közül Patca a legnevezetesebb. Ez a legrégibb Kaposszerdahely csirkéknek. Lehet vagy száz itt is. Hátizsákos öregember érkezik, az asszony fivére. A hegyet járta, és benézett, mint rendesen. — Ebben a községben, kérem, az én időmben nyolcvankét porta volt — meséli —, most a fele. Itt, ahol régen hetvenkét pár ló és százhetven fejőstehén volt, most két malacos disznó van, tehene, lova senkinek. Aki fiatal, vagy bírja magát, bejár a városba dolgozni, később végleg beköltözik... A szőlőhegyen már metszenek. Persze, csak ott, ahol. Az apró présházak előtt a parcellák meglepően kicsik. Száz ölnél nagyobb tábla alig van, de egy-egy család idővel ötöt-hatot is összejussolt. Vénember térdel a kordon előtt. A tőkét babrálva magyaráz: — Jó világ ez, dehogy mondom, hogy rossz. Nyugdijam van, régen nem lett volna. De ha mi megdöglünk, tisztelettel, ez az egész hegy parlagon marad. • Zselic-Kisfalud egy kilométerre van Szentmártontól, tizennégyre Kaposvártól. Itt lakik az öt falu lelkésze, aki egyben a Hazafias Népfront helyi titkára. település (egy XIII. századi oklevél már említi), és hajdan a legmódosabb... Ma ez pusztul a leggyorsabban. Százkét lakója van. A háború előtt sem volt kétszáznál, mégis: Somogy-szerte hires volt a patcai állattenyésztés. A kis falu évente háromszor tartott vásárt. Az első világháború előtt az itteniek egész Szlavóniáig jártak növendékmarhát vásárolni. — Régen Szenna volt a legelmaradottabb. Amikor azonban a hajdan megvetett kiegészítő foglalkozások jó üzletté váltak, Szenna meggazdagodott... Nem egy öregasszony él ott, aki egy szezonban csak hóvirágszedéssel ötvenezret keres. A nyári esők után sok az éticsiga errefelé. Aki gyűjti, jó pénzt kap érte. Jövedelmező a gombaszedés is. Azt azonban tudni kell, hogy a közösségen kívül szerzett jövedelem itt önzőkké tette az embereket. A tsz gyenge, a közösben végzett munkának kevés a becsülete. A szennai közös községi tanács titkára fiatal lány. Csupán néhány hónapja tölti be hivatalát. A legfontosabb, ami tőle megtudható, hogy az öt faluból hármat sorvasztásra ítéltek. Szenna épülget, a Kaposvárhoz legközelebb fekvő Szerdahely fejlődik. Az utóbbi kivételével viszont e községek védettek. A tanácsnak a védett falvakról műemléki katasztere nincs. A sorvadó falvakban az elmúlt években sem bontási, sem építési engedélyt nem adtak ki. A környéken a legnagyobb építkezés a szennai skanzené. Négy porta épül az országos hírű, kazettás mennyezetű református templom szomszédságában. Egy-egy közülük vagy nyolcszázezerbe kerül. Szennán van a közös gazdaság központja is. A tsz az 1973-as esztendőt kivéve, mindig mérleghiányos volt. A tanács igazgatási főelőadója szerint ennek több oka van. Első, hogy a patcaiaknak már kezdetben kedvüket vették. Aztán: rosszak a természeti adottságok. A gépek — az igencsak szelíd dombokon — két-három év alatt tönkremennek. Az őslakosság elvándorol, a betelepülők képzetlenek. A 667 tsz-tag közül 435 nyugdíjas vagy járadékos. A háború előtt az akkor nyolcszáz lakosú Szennán kétszáz ló és hatszáz szarvasmarha volt. Ma az öt község magán állatállománya: falvanként egy ló és húsz szarvasmarha. A közös állomány: ezer juh, négyszáznyolcvanöt szarvasmarha, harmincnégy pár ló. A régi zselici parasztház kecses, szép arányú. A zsupfedél könnyebb a nádnál, ezért a körbefutó tornác faragott oszlopai valószinűtlenül karcsuak. A tető elöl kontyos, az oromfal gyakran díszes. A szennai Kossuth Lajos utcán egymással szemközt két zsupos ház tűnődik. Az egyik már félig térdre ereszkedett. Idős gazdái az istállót átépítették, ott laknak. A házat olyan végre szánták, mint egyes vidékeken a dolgozni már nem tudó szülét. Úgy tesznek, mintha nem lenne, akkor vége lesz. Ami a falból ledől, kikerülik. A szemközti házat heten lakják. Fiatal házaspár két gyerekkel, a férfi szülei és nagyanyja. A fiataloknak két bajuk van a világgal: a ló és a ház. A lovat a lakodalomra kapták kölcsön, és hogy, hogy nem — megdöglött a kezük alatt. A tulajdonos minden pert megnyert ellenük, húszezerrel tartoznak neki. Fizetni kell... A ház műemléknek számit. Hivatalosan csak miniszteri engedéllyel bontható, márpedig csak a helyére tudnak újat építeni. Hetüknek az istállóoan szorongani, várni, mig összedől, bajos. Legjobb lenne Kaposvárra költözni. Ott csak az első öt-hat esztendő nehéz. Ha az eltelt, saját kocsival látogathatják meg a szülőket, a hétvégeket pedig tiz év múlva saját nyaralójukban tölthetik. A városi nyaralók Kaposváron kívül, a szennai ut mentén épülnek. A telkek le-lahasitanak egy-egy darabot a termőföldből. Megay László A NAGYMAMA CSIGAVÁRA LOVASJÁTÉKOK NA (i F VA ZS( )N Y, lesz prém menye — Uefcjczödtek a történelmi lovasjátékok Nagyvázsony hun. A háromnapos programban a legnagyobb sikert a kosztümös heniututok arattuk. Több mint UH) lovas idézte fel például a 25—VI ezer néző eltilt a kurucok hajdani, Nagyvázsony mellett vívott győztes csatáját. Képünkön: hazafelé indulnak a versenyzők. UNYON, Komárom megye — Sokak véleménye, amikor az anyából nagyanya lesz, talán még jobban kiteljesedik gondoskodó, féltő, őrző szeretete gyermekei. s különösen unokái iránt. Ezen a képen különös dolgot láthatunk, egy nagymama unokáival és egy csodálatosan szép, hatalmas várat, amelyet ez a nagymama három év szorgos munkájával épített unokáinak. Ez az érdekes játékvár a Komárom megyei Unyon épült a nagymama kertjében. A nagy mamát Kreitner Bélánénak hívják, de mindenki csak Honks néninek ismeri és nem kis meglepetést szerzett meglepő ötletével, hogy tízezer csigaházból „építkezett”. Ez az Ilonka néni csak egy nagymama a milliónyi nagymama közül, de mégis mindegyik érzelmeit kifejezte az unokák iránt.
