Magyar Hiradó, 1977. július-december (69. évfolyam, 28-48. szám)

1977-07-07 / 28. szám

14. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Hogyan kezeljük az összeférhetetlen egyéneket Irta: DOHNÁNYINÉ ZACHÄR ILONA Dohnánviné Zachar Hona Egész életemben irtóztam olyanoktól, akik kötekedők, barátságtalanok, rosszindulatuak, rava­szok, gorombák, pletykásak, sértegetők, és igyekeztem elkerülni őket. Ez azonban az életben lehetetlen. Lépten-nyomon olyanokba ütkö­zünk, akik minduntalan beleköt­nek az emberbe, gúnyolódnak, csufolódnak. megbántanak és nekünk mégis társalognunk kell velük, ha valamilyen ügyet el kell I intéznünk anélkül, hogy utána idegösszeomlásba esnénk. Krisztus Urunk azt mondta egykoron, hogy ha arculütnek, tartsuk oda arcun másik felét is. És ha megbántanak, még hetvenhétszer, sőt többször is meg kell bocsátanunk. Igen ám, csakhogy ez a megbocsátás nem könnyű. Nekünk is vannak idegeink, van érzékenységünk, van büszkeségünk, és ha azt lábbal tiporják, fáj, vagy megharagszunk. Persze, ha Pál apostolra tudnánk hallgatni, minden könnyű lenne és nem szenvednék az olyan ellenséges alakok miatt, inkább imádkoznán értük, semmint hogy dühöngenénk rájuk. Erre azonban sajnos nem mindenki képes. Bevallom, én magam is gyakran botlom ezen a téren. Ha megbántanak, kicsufolnak vagy megrágalmaznak, bizony csaknem belebeteg­szem. Egy nagyon érdekes cikk jelent meg a NATIONAL ENQUIRER-ben, mely szerint Dr. Herbert Hoffman, a NEW YORK-I HILLSIDE PSYCHOLOGICAL GUDANCE CENTER igazgató­ja tanácsot ad arra nézve, hogyan kezeljük azokat, akik folyton panaszkodnak, civódnak, vitatkoznak, kötekednek, ellenségeskednek. Az első legfontosabb utasítása az, hogy ne érzékenykedjünk velük szemben. Ne pazaroljunk rájuk érzelmeket. Ne is próbáljuk elkerülni őket. „Gyakran megesik — mondja az orvosprofesszor —, hogy ilyen nehezen kezelhető egyénnel rendszeresen kell érintkeznünk, mivel az illető kapcsolatban áll velünk hivatalosan, társadalmilag vagy éppenséggel családtag.” Majd HETI NAPTÁR JULIUS RÁK HAVA 10_VASÁRNAP: AMÁLIA 11— HÉTFŐ: LILI 12— KEDD: IZABELLA 13— SZERDA: JENŐ 14— CSÜTÖRTÖK: ÖRS 15— PÉNTEK: HENRIK 16— SZOMBAT: VALTER hozzáteszi: „Ha nem dolgozunk ki valamilyen stratégiát, amely szerint eljárunk velük szemben, odajuttatnak, hogy bosszúságunkban kedvünk van a falra mászni.” Dr. Hoffman kifejti, hogy semmi esetre se vegyük személyesen azt, amit az ilyen egyén mond. Az illető amugysem vonatkoztathatja ránk megjegyzéseit. Legtöbbször csak kihasználja az alkalmat a legelső arra menővel szemben, hogy kiöntheti a mérgét, mely benne kavarog. Gondoljunk arra, hogy ha történetesen nem mi vetődtünk volna az útjába, más valakivel szemben járt volna el ilyen kellemetlenül. Ne vesztegessük az időnket arra, hogy megpróbáljuk megfejteni, miért sérteget bennünket az illető. Ezer oka lehet reá. Inkább arra összpontosítsuk figyelmünket, hogyan birkózhatunk meg sértéseivel. Világért se próbáljuk meg azt, hogy hasonló sértésekkel vágunk vissza. Úgyse bírnánk az iramot és a végén csak mi húznánk a rövidebbet. Ha mindenképpen ellenkezik a véleményünk az övével, ne szenvedélveskedjünk, hanem nyugodtan, de CSONTOK, KALAPOK, LEVELEK EREKLYEHÍSTÓRÍA A próféta levele eredeti. Kis színes hir jelent meg a minap a lapokban, miszerint az iszlámalapitó Mohammed prófétának Heraklios bizánci császárhoz irt levelét brit szakértők tüzetesen megvizsgálták és eredetinek találták. A gazellapergamenre rótt ereklye a lehető legjobb helyen, Husszein jordán királynál van. aki éppen Mohammedig tudja visszavezetni családfáját. Az ereklyegyűjtés a történelmi korokban többször is divatozott, sőt szinte uralkodói kiváltság volt. Nagyon kedvelte az ilyen különleges tárgyakat II. Endre magyar király is. Hadjáratai részben a gyűj­tésnek szentelte. Sikerült megszereznie például Tamás apostol és Szent Bertalan jobb kezét, egy darabot Áron botjából, s egyet azokból a korsókból, amelyekben Jézus borrá változtatta vizet. A legnagyobb ereklyekedvelő azonban II. Fülöp spanyol király volt, akit a világ minden részéből elláttak értékes darabokkal. Az egykori feljegyzések külön is kiemelik Truchsess bíboros ajándékát, ő ugyanis tizennyolc ládát indított útnak Rómából Spanyolor­szágba. A ládák szentek csontjaival voltak tele. A keresztes vitézeknek és a jámbor zarándokok­nak alig maradt valami. Sokan csak a szerencse megragadása céljából hajszolták az ereklyéket. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy felismerve a nagy lehetőséget, éppen maguk a zarándokok kezdték el az ereklyék hamisítását. A kínálat még igy sem tudta fedezni a növekvő keresletet. Féktelen vásárlók voltak például a szász fejedelmek is. A wittenbergi ereklyekincstárt számba vevő lajstrom — megdöbben­tő — 17 ezer 443 különlegesség leírását tartalmazza. Mint minden ilyen gyűjteményben, a csontok, keresztdarabok, tövisek, szegek és korbácsok voltak a határozottan fejtsük ki, hogy milyen állásponton állunk. Azáltal, hogy igyekszünk viselkedését nem észrevenni, mintegy kihúztuk a méregfogát. Ha leckéztetni óhajt, próbáljuk meg félbeszakítani azáltal, hogy kérdéseket teszünk fel egészen más ügyre vonatkozólag. így aztán megfeledkezik arról, hogy mivel akart megbántani. Nyugodtan mondhatjuk meg véleményünket egyes tárgyakra vagy ügyekre vonatkozólag, de kerüljük el azt, hogy az illetőt kritizáljuk. Ilyen egyén nem bírja el, hogy valaki bármit is kifogásoljon rajta és haragja azonnal fellángol. Az effajta egyén rendesen hiú. Hozzászokott, hogy az emberek támadják és ez bántja érzékenységét. Ezért a leghelyesebb inkább dicsérni őt. Akármilyen okból is, szépeket mondani neki és magasztalni képességeit. Ez aztán leszereli és megakadályozza abban, hogy sértegessen. Ne pocsékoljunk érzelmeket az illetőre. Ne bántódjunk meg azon, hogy nem kedvel minket. Ez mellékes. Kedvel vagy nem, a fő az, hogy valamiképpen le bírjuk szerelni és megálljuk vele a sarat. Mondogatják, hogy az ilyen egyén az ördögtől van megszállva. Nem tudom, mennyi ebben az igazság. Sokszor többel vádoljuk az ördögöt, mint amennyiben valóban vétkes. De annyi bizonyos, hogy / ha valaki ilyen összeférhetetlen, az tele van gyengeséggel és tudván tudjuk, hogy éppen az ilyen gyengeségbe kap bele a Sátán. Ilymódon világos, hogy az effajta személyt sokkal könnyebben bírja céljaira felhasználni, mint azt, aki kiegyensúlyozott, szivélyes, jóindulatú, egyeneslelkű. legnagyobb számban, de akadt néhány kivételes ritkaság is, például: egy megégett gally a csipkebokor­ból; néhány szem manna a pusztából; szálak Noé szakállából és faszilánkok a bárkából; a kalapács, amellyel Dávid a hárfáját hangolta; a Jónás-féle cethal néhány bordája; trombiták, amelyeket Józsua hét napig hivatott, s Jerikó falai leomlottak... (Folytatás a 15. oldalon) Krisztuskereszt az erdőn Havas Krisztus-kereszt az erdőn Holdas, nagy, téli éjszakában; Régi emlék. Csörgős szánkóval Valamikor én arra jártam Holdas, nagy, téli éjszakában. Az apám még vidám legény volt, Dalolt, hogyha keresztre nézett, Én meg az apám fia voltam, Ki unta a faragott képet. S dalolt, hogyha keresztre nézett. Két nyakas, magyar kálvinista, Miként az Idő, úgy röpültünk, Apa, fiú: egy Igen s egy Nem, Egymás mellett dalolva ültünk S miként az Idő, úgy röpültünk. Húsz éve elmúlt s gondolatban Ott röpül a szánon az éjben S amit akkor elmulasztottam, Megemelem kalapom mélyen. Ott röpül a szánom az éjben. Ady Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom