Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-03-31 / 14. szám
MAGYAR BIKÁIN') in. OLDAL A TÍZESZTENDŐS ERZSÉBET Irta: HALÁSZ PÉTER Anglia ebben az esztendőben Erzsébet* királynő ezüstjubileumát ünnepli, 25. évfordulóját az esztendőnek, amelyben Erzsébet Anglia trónjára lépett. Ebből az alkalomból Léderer Lajos, az angol Observer főmunkatársa, figyelemreméltó és — kiváltképpen a mi szempontunkból — kortörténeti dokumentumnak tekinthető emléket idéz fel a tízesztendős Erzsébetről, amely emléknek még külön, sajátos képzőművészeti vonatkozása is van. Léderer Lajos a 30-as években a Pesti Hirlap londoni munkatársa volt, a 30-as évek végén Angliában telepedett le és röviddel később az Observer szerkesztőségébe került. A lapnak azóta is kelet-európai szakértője és kommentátora. Az Observerben megjelent cikkében megiija, hogy 1936 tavaszán az akkor Londonban élő Kisfaludi-Stróbl Zsigmond szobrászművész azzal a kérdéssel fordult hozzá, segítségére tudna-e lenni abban, hogy mellszobrot mintázhasszon Erzsébet hercegnőről, a yorki hercegi házaspár akkor tízesztendős kisleányáról. Léderer a jó összeköttetésekkel rendelkező újságíró, utat talált a yorki hercegnőhöz, aki minden további nélkül beleegyezését adta. Kisfaludi-Strobl kérése az volt Lédererhez, hogy amennyiben ideje engedi, legyen jelen az üléseken, amelyek során kis modelljét mintázza, tartsa őt szóval, beszélgessen vele, a szobrász számára ugyanis azok a legértékesebb pillanatok, magyarázta Strobl, amikor a modell megfeledkezik arról, hogy modellt ül, a beszélgetés eltereli figyelmét. Az elkövetkező két esztendő során a kis Erzsébet 18 alkalommal ült modellt Stróbl Kensington kerületben, a Pembroke Walk nevű közben lévő stúdiójában. Minden alkalommal nevelőnője, Marion Crawford kisérte el. Léderer megjelenítő erővel írja le azt az első délelőttöt, amelyen a kislány berobbant a stúdióba, pulóvert viselt, skót szoknyát és gombos kis cipőket, amelyek fölött ugyanúgy „rollózott” a zoknija, mint bármelyik hasonlókorú kislánynak. — Mit kell tennem? — kérdezte azonnal és amikor megtudta, hogy csak kényelmesen helyetfoglalnia, diskurálnia és egyebekben azt teheti, amihez kedve van, akkor nyomban megnyudogott. Elmondta, hogy a közelmúltban modellt ült László Fülöpnek , aki portrét festett róla. De Erzsébet nem volt boldog László Fülöp stúdiójában. — Úgy kezelt, mini egy bébit — mondta lebiggyeszlelt szájjal. — Most nézz erre, most nézz arra. most nézz rám és minden alkalommal felemelte a mutatóujját. Nem csoda, hogy Léderer teljegyezte a beszélgetések tartalmát. Erzsébet elmondotta, hogy naponta gondosan elolvassa a Times-t, ez leckéjének egyik része. Azt azonban nem tudta pontosan, hogy hol van Magyarország, de azért a világról még mindig összehasonlíthatatlanul többet tudott, mint a vele egykorú kislányok. Máris kitűnően lovagolt és kifejtette a véleményét, hogy az arab telivérrel keresztezett magyar lovak a legkitűnőbbek a világon. Egy alkalommal eltöprengett azon: mi lehet a magyarázata annak, hogy a magyar huszárok olyan kitűnő lovasok voltak? Léderer megkérdezte tőle, tudja-e, hogy honnan ered a huszár-szó? Erzsébet nem tudta. Erre Léderer megmagyarázta neki, hogy egybevonása a magyar „húsz" és az „ár” szavaknak, minthogy századokkal ezelőtt húsz arany volt az ára egy magyar huszár egyesztendei szolgálatának. A következő ülésre a kis Erzsébet csillogó szemmel érkezett. — Megkérdeztem nagyanyát Mary királynét — mondotta — hogy tudja-e a huszár-szó eredetét? Képzeljétek! Nem tudta! Egy napon Stróbl megemlítette, hogy mindig arra vágyott, igazi százszázalékos angol arcot mintázzon meg egyszer. Mire Erzsébet csodálkozó szemmel nézett rá: — Dehát én nem vagyok százszázalékos angol. Részben angol vagyok, részben skót, de van bennem magyar vér is, akárcsak benned. Erzsébetnek igaza volt természetesen, nagyanyjának nagyanyja a magyar Rédey grófnő volt. Elmesélte, hogy mi a kedvenc délutáni szórakozása. Megbeszélte nagyapjával, V. György királlyal, hogy minden délután, amikor a nagyapa fölébred ebédutáni álmából, kilép a Buckingham palota erkélyére és távcsővel a Picadilly felé néz, ahol akkor a 145-ös számú házban lakott a yorki herceg és családja. Erzsébet ugyanakkor kilépett a ház balkonjára és, amikor megpillantották egymást, nagyapa és unokája, üdvözlést intettek egymásnak a londoniak feje fölött. ARC A LÉLEK TÜKRE? Miként áruUa el az arc a lelkiállapotot? TOPEKA, Kansas — Nem sokat számit, hogy valaki müv ökélc c% Civc-ph-i •• K • • -.ii • • a • • egy izédé ala‘‘ megmutatk**, >k ,o i/c^ .. arcon. Ké* pszichológus, dr. Paul Ekman és dr. Wallace V. Friesen uj technikára ok a ja az orvosokat, színészekéi, ső' még a rendőr akadémiát is. Az arcnak ez* a pillanatnyi őszinteségé' a ké pszichológus ..mikro-arckiteje/ésiiek” nevezi. Ilyenkor az. arc azt fejezi ki, ami a lélek érez. Érzések, min a t ara».: klen '• és >/ i iusác mind ott tükröződnek az arcon. Ott vannak a szem, a szemhéj, a s/a| egv-egy cílcuon/ht e 'e * icfl:xéb*. n. Félelemkor telhuzódik a szemöldök és a szem ki águl, az. alsó szájszél megfeszül. Haragban a szemhéjak leereszkednek és öss/chu/pduak s a szeme Ivó kimered. Szomorúságban a szemhéj belső sarkai összehuzódnak a szemöldökkel együtt s az alsó szempillák felemelődnek. Az arc, a szám %/"’•?•>• ant'ó jelekké* sz >lgá'. de csak egy pillanatnyi időre. Az igazi lelki állapotot a szcmciv igyekszik cirr i cm run > gv álarc kényszeri i.iugáia. Orvosok, ápolónők szazai* aimja e kepszichológus a mini-arckifejezésck felismerésére. Az ■rvosok különösen nagy haszna' Iá'hatják ennek az uj arc-ismereti technikának, mert a beteg a legtöbb Az események gyorsan követték egymást és nagy változási hoztak a kis modell életében. Meghalt a nagyapa, V.György, a welszi herceg követte őt a trónra, napokkal később már a palota fölé vetette árnyát a Mrs.Simpson miatti alkotmányos botrány, Edward lemondott és Erzsébet apjából, a yorki hercegből lett Anglia királya és édesanyjából a királyné. Ez nagy változást hozott a kislány életébe. A palota azonnal felhivta Stróbl-t, közölve, hogy Erzsébet többé étellel, vagy tejjel nem kínálható, s ha a modellt-ülés idején még más látogató is érkezik a stúdióba, arról a palotának jóelőre tudnia kell. Már nemcsak Marion Crawford kisérte el Stróbl stúdiójába, de egy detektív is, aki az ajtó előtt állt. A hercegnő ekkor már trónörökösnő volt. Az ami a legmegrenditőbb: annak megfelelően is viselkedett. Szüleiről többé nem úgy beszélt, hogy „papa és mama”, mint addig, de úgy, hogy „a király”, „a királyné". Hat nappal azután, hogy apja a trónra lépett, Erzsébet egy albumból kitépett fényképet hozott a stúdióba és Léderernek ajándékozta. A könyveknek, amiből kitépte, az volt a cime: „A kis hercegnő és kutyái”. Amikor átnyújtotta az (akkor) pesti újságírónak, a következőket mondotta: „Ez az első alkalom, hogy nevemet már mint trónökösnő irtani alá”. Hangjában nyugodt öntudat volt, eltökéltség. A mellszobor, amelyet Kisfaludy-Stróbl készített róla. azóta is ott látható a londoni Clarence Ház előcsarnokában. cse ben igyekszik clrcj eni testi fájdalmát. Az uj metódus kitűnő segédeszköz az orvosok kezében akk* r. amik i a diagnózist kell megállapítaniuk. LEVELESLÁDA FÖLDRENGÉS KALIFORNIÁBAN Halmi Dezső tisztelt Honfitársunk gondolkodóba ejtő cikke! közölt a „Világ” ez évi 9.sz. 13.oldalán Kalifornia földrengésére vonatkozólag az eshetőségeknek előzetes tüzeles tanulmányozása melleti és egy nemzetközi geológus bizottság véleményét is igénybe véve, mely utóbbi egy katasztrofális földrengésének a bekövetkezését a tengerpart hosszában többszáz kilométerre kb.15 év múlva jósolta. Ez annyiból meglepő, mert az eddig elhangzott hivatalos és nem hivatalos megállapítások szerint egy ilyen óriási katasztrófa bármely napon, de esetleg csak a távolabbi jövőben megtörténhet. A cikkíró valószínűleg nem ad hitelt a tudóscsoport véleményének, mert arra hívja fel az érdeklet közönség figyelmét, hogy készüljenek fel mielőbb egy esetleges mielőbbi földrengésre és tartsanak készenlétben egy tömegben olyan holmikat (vizel, élelmet, stb. is) melyekre okvelten szükségük lehet amennyiben házukat sérülések, vagy összeomlás érik. Miután városunk, Santa Cruz a cikkben felvázolt zónába esik-házunkat sem kivéve- mi előrelátásból már hóanapokkal előbb az említett dolgokon tulmenőleg készenlétben kéznél tartjuk, hogy az adott pillanatban a szabadba magunkkal vigyük. Ha nem lesz rá szükség annál jobb. Két dologgal szerelném kiegészíteni Halmi Dezső cikkét: Az egyik és szintén nagyon veszélyes, a veszélyes zónákba eső állatkertek vadjai, melyek természetesen megvadulnának és kitörnének a feltehetően megrongált kerítéseken át és nem (Folytatás a 11. oldalon)
