Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-03 / 6. szám
16. OLT» AL MAGYAR HÍRADÓ ERDÉLYI TÁJAK BALÄNBÄNYA REGÉNYE BALÄNBÄNYA, Székelyföld felfedezése volt a múlt század — A Felcsiki-medence egyetlen elején. Valamikor vasbányászatjelentős ipari központjának, tál foglalkoztak itt a szentdom- Balánbányának múltja és jelene bosiak. De 1702-ben már egyarán érdekes, izgalmas. A felhagytak a bányászattal; csak a környék vadregényes; ma is szomszédfalusiak szedték össze megállja a helyét, ahogy Orbán az ércköveket, melyeknek má- Balázs a múlt század végén zsájáért két garast fizetett a leírta: ,,A szűk völgyben messze kincstár. felnyúló falucska fekvése itt a Aztán következett a nagy nagyszerű havasok között a felfedezés: Opra János timfalvi legregényesebb. A bal parton pásztor izgalmas, tragikus törtéroppant mészkőhavasok tornyo- nete. sulnak fel hullámzatosan, s ,,Opra e havasok között csaknem függőleges meredeken, pásztorkodva — Írja Orbán Ez a ... Nagy-Hagymás és a vele Balázs — a szikla élén fénycsaalakszépségben és nagyságban pokat pillantott meg oly helyen, versenyző Tarkő. Gyönyörű e ahová emberileg feljutni lehetethófehér mészkőhegyek alakzata, len volt. De ő egy falmeredek csak aljukon s oldalukban tűnik sZikla közelében levő fát levágva, fel egyes foltocskákban egy-egy oda dönté, s annak ágain felkafenyves csoportocska, fentebb az paszkodott egy másik, a szikla égig magasuló félelmes, meg- repedéséből kinőtt fenyőfáig, ezt döbbentően nagyszerű sziklatö- újból levágta, hasonlóan lajtormeg kopár-meztelenül tornyosul jául használta; de még igy sem fel oly magasságig, hogy oda érhetett a fénycsapokhoz, s már szem alig mer felemelkedni... A több fa nem volt; de ily közel kettő között szép fenyvessel jutva a célhoz, nem veszté el benőtt hegyhát a Kurmatura, lélekéberségét, s baltáját oly ennek közepén egy bizarr alakú ügyesen hajította, hogy néhányat magas sziklaszál, az elcsapott a fénycsapokból letört, felszedte diszgula alakú Egyeskő.” azokat, s ezek nyomán fel lettek Következnek az alábbi so- fedezve a balánbányai rézerek. rok; Oprának a kormány évdijt ,,E hegyek, s páratlanul rendelt jutalmul, de ezen ren te szép havasok lábainál ott vannak letet egy Bokor Mihályné ne\ a a kohók és olvaszdák sötét, ... nő ellopta, s veje, Burs/an füstös épületei — feketék azok, Tódor szedte ki néhány évig ellentétesen a fehér ragyogó Opra évdiját; midőn végre sziklákkal...” Ma egészen más a Oprának hosszas kérelmezései kép. Szép fekvésű várost láthat- után felfedeztetett a csalás, tunk itt, több emeletes blokkso- Burszán elszökött, Opra kétszer rokkal, virággal díszített abla- ment fel Bécsbe 1835 és kokkal, erkélyekkel, forgalmas 1836-ban könyörögni, mi kevés utcákkal, tágas üzletekkel, isko- birtoka volt, azt is ez utazásokra Iákkal, kórházzal, művelődési elköltötte, s mégsem tudta házzal — s a bányakombinát elorzott évdijának kiadását eszkorszerű üzemépületeivel. közölni, s öregen a legnagyobb Balánbánya történetének nyomorban halt el.” kezdete a réz előfordulásának Nem hozott szerencsét felfedezőjének ez a bánya, de első tulajdonosai sem húzhattak hasznot sokáig belőle. A kincstár nem tartotta érdemesnek foglalkozni vele, és 5000 forintért eladta a Zakariás családnak, akik annyira kifejlesztették, hogy évi 8—10 000 forintot jövedelmezett. Az 1848-as forradalom leverése után azonban külföldi részvénytársaság tette rá a kezét — a kezdeti kapitalizmus korára jellemző, fondorlatos módón. ,,A Zakariás testvéreknek potom árat Ígértek, de azok nem akarták eladni. Cselhez folyamodtak. Alább nyitottak egy bányát, olyan helyen, ahol nagyon kevés érc mutatkozott, nagy mérvben kezdték művelni idegen bányászokkal s rendkívül nagy munkabér ígéretével, a Zakariások bányászait és munkásait is odacsábították, miáltal Zakariáséknál a munka felakadt, megállóit, s arra kényszerültek, hogy bányájukat eladják, oly árban, ahogy a részvénytársaságnak kedve volt megvenni. Az igy kézre került bányát roppant jövedelemmel kezelik...” — jegyezte fel annak idején Orbán Balázs. Ez a bánya múlt századi történetének rövid foglalata. * Balánbánya regényének újabb fejezete kezdődik napjainkban. Szépséges környezete, magaslati fekvése, a Nagyhagymás és az Egyeskő közelsége folytán turisztikai központtá fejlődhetik a város. A városfejlesztés célja, hogy a föld mélyében rejlő kincsek feltárásán kívül a természet más értékei is egyre inkább a dolgozó emberek szolgálatába álljanak. MAGYAR VIDÉK Templomok, falvak, gyülekezetek POLGÁR. Hajdú-Bihar megy-' — Hajdu-Bihar megye legészakibb fekvésű nagyközségében. Polgáron alig több mint 200 lelkes református gyülekezet él. Kiss Lajos lelkipásztor 30 km hosszú és 20 km szélességű területen, falvakban és tanyaközpontokban szétszórtan élő, megközelítően 800 reformátust gondoz. Ezen a területen a reformáció kezdetétől a XVIII. század elejéig virágzó református gyülekezetek éltek. Polgáron 1577-ben 63 dézsmafizető jobbágycsalád élt. A református prédikátor — magyarul irt levelében — igy igazolta a dézsmábó! neki járó* rész átvételét: „Én Metskei István pap, polgári praedicator, adom mindenkinek tuttára, hogy az vitézlő személyek: a Császár Ő Felsége Tokajhoz való búza dézsmádai az quartát, az ki az tizedből itt szokás, mind búzából, mind árpából igazán megatták...” A XVI-században Polgáron szolgáló prédikátorok közül még Kardai János (1584) és Letenyei Ambrus (1598) nevét ismerjük. 1605-ben Bocskai hajdúkat telepitett Polgárra. Az ide települt hajdúk reformátusok voltak és igy a református gyülekezet megerősödött. 1621- ben a polgári prédikátor dijlevele is be van jegyzőkönyvébe. A XVII. századból több tárgyi emlék is tanúsítja a gyülekezet életét. Ma is használatban van az a 160 gramm súlyú, 16 cim átmérőjű aranyozott ezüst kenyérosztó tányér, mely 1635- ben készült ezzel a felirattal: „Panis est corpus Christi sacramentaliter. Anno 1635”. Amikor a polgári reformátusoknak 1715 körül el kellett hagyniuk otthonaikat, mert helyükre az egri káptalan katolikus vallásu jobbágyokat telepitett ezt a tányért az Ártándra költözött lakosok magukkal vitték. Ott a Hodossy földbirtokos-családhoz került. Ifj. Hodossy János 1790-ben a tányért az ártándi református gyülekezetnek ajándékozta. 1962-ben onnan kapta vissza a polgári gyülekezet, azzal az aranyozott ezüst urvacsorai pohárral együtt, melyet 1690-ben Deák Ferenc polgári nemes hajdú ajándékozott a gyülekezetnek. Igen érdekes története van a gyülekezet harangjainak is. Mivel 1703-ban 54 református hajdunemes csatlakozott a Rákóczi-felkeléshez, 1704-ben — megtorlásul — a rácok földulták a községet. A rác-dulás hírére a harangot a Tisza árterén a homokba rejtették el. Később, amikor az egri káptalan jobbágysorba akarta süllyeszteni a polgári hajdúkat, a harangot a lakosság Kenderesre költöző része vitte magával. A másik harang története is megkapó. 1890-ben Illés János nádudvari segédlelkész lett a polgári missziói egyház lelkésze. A nádudvari atyafiak — az ugyanakkor elkészült uj toronyba — harangot is küldtek a lelkésszel együtt. Ez az 5 mázsás harang hirdeti ma is az egymás iránti szeretet és segítés áldását. Polgáron 1715-től 1865-ig nem volt református gyülekezet. Az 1850-es években református vallásu iparosok kezdtek beköltözni a községbe. Az 1865-ben végrehajtott földrendezés során a reformátusok is kértek és kaptak temetőnek való területet. Ettől kezdve az itt lakó reformátusok házi istentiszteleteket kezdtek tartani. 1880-ban Polgári és a hozzá tartozó pusztákat mint leányegyházat Tiszacsegéhez csatolták és a hívők gondozását innen látták el, Néhány év mulvc missziói egyházközséggé szervez ték. 1888-ban a katolikus földesur: Fleischer Ferenc egy imaházzá átalakítható magtárat adományozott az egyháznak. 2000 négyszögöl javadalmi földet a lelkésznek. A magtárt 1890- ben átalakították imaházzá és kis tornyot is építettek hozzá. A következő években a templom szomszédságában levő, nádfedeles volt kasznár-házat megvásárolták parókiának és iskolának, így éledt újjá a polgári református gyülekezet. Az 1960-as években a polgári lelkész szolgálata kiterjedt 6 községre és 10 nagyobb tanyaközpontra. Vasárnaponként 7 helyen van istentisztelet. A lelkipásztor szolgálatát évek óta egy „Trabant” gépkocsi segíti. Megható látvány, hogy — az autóbusz menetrendje szerint — sokszor 2—3 órával az istentisztelet Kezdete előtt gyülekezne!: 20—30 km távolságról, tanyákról, pusztákról, az Igére vágyó atyafiak. Rövidesen szükségessé válik a templom és a kis torony külső és belső tatarozása, melyhez imádságos szívvel és a nagyobbak segítő szeretetét is remélve készülődik a polgári gyülekeze* Molnár Ambrus Ha eredményt akar, hirdessen lapunkban!