Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-02-03 / 6. szám
10. OLDAL MAGYAR HÍRADÓ NEW YORK OSTROMA Irta: SIMA FERENC Jó kétszáz évvel ezelőtt New York környékén is döntő küzdelem folyt az amerikai forradalmi csapatok és a brit erők között. Manhattan védelme eléggé kilátástalannak látszott. A 25 kilométer hosszúságú szigetet a Hudson és az East folyók ölelik körül és a vizeket az angol hajóhad uralta. Washington tábornok földvárakat próbált építeni a várható partraszállás kivédésére. Azzal is tisztában volt, hogy New York lakosságának legalább a fele ,,tóry”, vagyis hű maradt az angol királyhoz és ellenezte a forradalmat, a fegyveres harcot a brit erők ellen pedig kilátástalannak tartotta. Washington jól sejtette, hogy a partraszállási kísérletre majd valahol Manhattan szigetének közepén kerül sor. Lázas sietséggel egy földvárat építtetett tehát ott katonáival az East folyó egyik öblénél, amely nem messze van a jelenlegi ENSZ székházától, a 34. utca tájékán. Washington már ekkor nem remélte, hogy meg tudja védeni a várost. De elhatározta, hogy harc nélkül nem adja fel. Putnem tábornokot négyezer emberrel ebbe a földvárba küldte, azzal a feladattal, hogy védje ki a britek támadását, ha pedig ez nem sikerül: fedezze a forradalmi erők kivonulását a városból, amely akkor még csak Manhattan déli, alig két kilométernyi szakaszát foglalta el. Mienhow brit tábornok, mint húsz nappal korábban, Long Islandon, most is óvatos volt, biztosra akart menni. Szeptember tizenötödikén három csatahajó húzott fel a folyón. Mögöttük 80, laposfenekű rohamcsónakban a brit katonák és a hesseni zsoldosok vártak a partraszállási jelre. A három csatahajó félelmetes tüzet zuditott a földvárra és Putnem tábornok csapataira. A hajókkal szemben az amerikaiak kis ágyúi tehetelenek voltak. Végül is psychológiailag felőrölte a forradalmiak ellenállását a csatahajók tüze, és megindult a pánikszerű menekülés. Washington főhadiszállása a Harlem magaslatain, hat kilométerrel feljebb volt, de azonnal lelovagolt a csatatérre. Megkísérelte a menekülés megállítását és maga is tüzbe került. A menekülő amerikaiakat hitványaknak és gyáváknak nevezte, és felháborodásban tört ki. A menekülést mégsem tudta megállítani. Az amerikaiak vesztesége 150 halott és sebesült volt. A nyolcvan rohamcsónak nyugodtan szállíthatta át a brit csapatokat a kezükön lévő Long Islandról. A partraszállástól mintegy fél kilométernyire volt a dombon egy kastély. Mrs. Robert Mary lakott benne. A történelem azt jegyezte fel, hogy Mienhow tábornokot és tisztjeit behivta, vendégül látta, borral és süteménnyel kínálta. Igazhitű tórynak adta ki magát, holott szive szerint a forradalom oldalán állt. Azért vendégelte és marasztalta, itatta borral a brit tiszteket, hogy addig se üldözzék a menekülő forradalmi csapatokat. A kastély már régen eltűnt, de a helyén épült ház falán bronzba öntött emléktábla örökíti meg Mary asszony tettét. A forradalom katonai történészei nem sok jelentőséget tulajdonítanak ennek az akciónak. Azt megállapítják, hogy Mienhow tábornok a brit érdekek szempontjából hibát követett el, amikor nem derékban vágta át a szigetet a Hudson folyóig, hanem az East folyó partján felfelé menekülő forradalmi csapatokat követte. Amúgy elvágta volna a New York városból a Hudon partján visszavonuló amerikai erők útját. Persze Manhattan-nek ez a része akkor még szakadékos, bozótos, nagyon nehéz terep volt; a folyó partján pedig lehetett haladni. Amellett a britek nagyon lassúak voltak, Mary asszony késleltetése nélkül is. Délután öt óra lett, mire a nyolcvan rohamcsónak átszállította az egész támadó erő Long Islandról. Washingtonnak igy ideje volt a Harlem-magaslatok védelmének megszervezésére. Green tábornokot 3300 emberrel küldte az első vonalba, és a másodikba Putnem 2500 főnyi, megvert csapata került. Mintegy 4200 katonát helyezett el az északi szárny védelmére. Éjjel befejeződött a városból a csapatok kivonása is. Szeptember 16-án reggel aztán megkezdődött a harlemi csata, amelyben az amerikaiak visszafizettek az előzőnapi kudarcért. Itt már a saját harcmodorukat alkalmazták. Rácsaptak a brit túlerőre, aztán, amikor nagy volt az ellenállás: a fákat és sziklákat használták fedezékül. Kihasználták FÓKUSZ JIMMY CARTER NEHÉZ VÄLSZTÄSA Senki sem állítja, hogy az adófizetők fellázadtak ebben az országban. Ugyanakkor sokan elmondották riportereknek, hogy azok akiknek ,,van”, nem fognak több adót fizetni mint eddig, akárhogy is nem tetszik ez a szegényebbeknek. Mégis a jövőben valószínűleg a gazdagabbak több adót fognak fizetni és sok adókijátszási lehetőséget le fog a kormány zárni. A középosztály fizeti a legtöbb adót, de Jimmy Carter tudja, hogy a középosztály nem tud, és nem hajlandó több adót fizetni, és ezt figyelembe kell neki venni, amikor elhatározza, hogy mennyit tegyen a nagy városok szegényeiért. Carter elnök valóban nehéz választás előtt áll: Ha az adófizetőkre támaszkodik, hogy a nagyvárosokat segítse, akkor maga ellen fordíthatja a külvárosi, és vidéki támogatóit, és elveszítheti a következő szavazást. Ha nem teljesiti a városok követeléseit, akkor pedig a városi szavazók támogatását veszitheti el, ugyanúgy elkészülve, hogy emiatt veszíti el a következő szavazást. A nagyvárosok polgármesterei körülbelül 12 billió dolláros segélyt kérnek Carter elnöktől, többek között közjóléti segélyprogramokra, egészségügyi programokra. A vidéki adófizetők ellenállásával kapcsolatban megjegyezték, hogy ha megmagyarázzuk nekik, hogy gazdaságilag ők is rosszabb helyzetbe kerülnének, ha a nagyvárosok legyengülnének, úgy valószínűleg ellenállásuk megtörne. A nagyvárosok polgármesterei helyesnek látnának egy ideiglenes adó-csökkentést, ami egyben meg is gyorsítaná a gazdasági fellendülést. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nagy programokat kell kezdeményezni a nagyvárosi részeken, és segíteni kell a munkanélkülieket is. A polgármesterek meg vannak arról győződve, hogy csak akkor tudják megoldani problémáikat (bűnözés, kábítószer élvezet, közjóléti programok, gettók) ha sikerül több pénzt szerezni a városon kivül lakóktól. Adóreformok, vagy egy fellendülő, erős gazdaság sem lesz képes arra, hogy kielégítse a városok szövetségi pénzsegély igényeit. így ha Carter elnök elegendő pénzsegélyt nyújt a a terep adottságait. A hesseni zsoldosok két ágyút helyeztek tüzelőállásba az amerikaiak ellen, de ez sem segített. Mikor az est leszállt, mintegy száz brit katona holtan maradt a csatatéren. Aznap a brit csapatok bevonultak a városba is. A királyhű polgárok házait megjelölték, hogy azokat és lakóikat minden tekintetben kímélni kell, az elmenekült forradalmi amerikaiak házait elkobozták és kifosztották. Ugyanez történt a Városházával és a Főiskolával is, a Columbia Egyetem elődjével. A városi tanácsot felfüggesztették és bevezették a katoni kormányzást. New Yorkba menekültek a forradalmi háború alatt a gyarmatok királyhű emberei. Az élet egyre nehezebb lett, az egykorú feljegyzések szerint a megélhetési költségek 800 százalékkal megdrágultak a háború alatt. A megszállásnak más következménye is volt. Szeptember 16-án éjjel tűz ütött ki a városban, és az épületek egyharmada elégett. A feljegyzések szerint a fosztogató brit zsoldosok okozták a tüzet. A 350 éves New York városa igy idézi fel a kétszáz év előtti eseményeket. A „New York Times” például leközölte a nagy tűzvész után készült egykorú rajzot, amely az égő várost mutatja. városoknak, és különböző segélyprogramokra, akkor az ország adófizetőihez kell fordulnia jövedelemért. Ez ugyannakkor a kötlségvetés kiegyensúlyozásában is segítené őt. Az elnök választása igy: vagy a városok segítése vagy az adó növelése, ami politikailag egy érzékeny választás. Hogyha a középutat választja, elidegenítheti az adófizetőket is, és a városlakókat is. Washington, február hó... Tóth Gedeon FELVONT SZEMÖLDÖKKEL ELFOJTOTT VALLÁSI ÉLET A SZOVJETUNIÓBAN MOSZKVA — A szovjet alkotmány külön választja az államot az egyháztól, mégis az állam szigorú törvényekkel messzemenőkig megnyirbálja az egyház jogait, sőt ahol lehet nevetségessé is teszi az ifjúság előtt. Bármilyen vallásról is legyen szó, nem lehet a szertartásokat bemutatni, nem lehet vallásos tárgyú nyomtatványokat kiadni, adományozni csak az állam jóváhagyásával lehet. Egyházi iskolákat betiltották. A templomok csak a kormányon keresztül juthatnak gyertyaviaszhoz, bibliához. A bibliákat ritkán és kis mennyiségben nyomtatják és olyan árat szabnak rá, hogy a nép nem jut hozzá. Egynek az ára 30 rubel, vagyis 40 dollár. Az uj ipari városokban nem építenek egyáltalán templomokat. „Senki nem igényeli” — mondja Viktor N. Titov az egyházi ügyeket intéző vezető. A törvény olyan szigorú, hogy sok hivő úgy érzi kénytelen illegális utón kielégíteni vallási szükségleteit, kockáztatva a pénz birság vagy börtönbe jutás lehetőségeit. Egy baptista lelkész, Pyotr K. Stalmakov az elmúlt négy év csaknem minden hónapjában fizetése 50-től 75 százalékát büntetésre fizette, mert lakásában isntentiszteletet tartott. A kormány azonnal reagál olyan megmozdulásokra, amelyek a fiatalokat esetleg a templomhoz vonja. Egy huszonnyolcéves moszkvait, Eduar Fedotovot a rendőrség elmegyógyintézetbe szállította, mert segédkezett egy tanfolyam megszervezésében, (Folytatás all. oldalon)
