Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)

1977-02-03 / 6. szám

JACSJO .5 ŐííAJIíH MA TitAtf 4 OLDAL MAGYAR HÍRADÓ Az áldozatok nem Moszkva ígéretei ellenére nincs tanúskodnak sok változás Kelet-Európábán WASHINGTON, D.C. — Mikor a bíróság elé állítják a támadót, az áldozat vagy a szemtanú nem jelenik meg. Egyrészt, mert munkaidőt vé­szit, másrészt, mert attól fél, hogy a vádlott bosszút fog rajta állni, jelentette e0y egyetemi tanulmány. A tanulmányt végző egyetem azt állítja, hogy az az áldozat, akitől a tolvaj 75 dollárt lopott el, nem fog megjelenni a bíróság előtt terhelő vallomást tenni, mert ez további 49 dollár veszteséget jelentene számára. A szemtanú se lenne hajlandó a tanúvallomásra, mert kb. 36 dolláijába kerülne a munkából való elmaradása. Az inteiju készítői tehát úgy találták, hogy a legtöbb áldozat inkább elveszíti a tőle már amugyis elvett összeget, semmint időt és órabért veszítsen. Az áldozatok a legtöbb esetben elejtik az ügyet, kérik a tárgyalást felfüggesztését, mert az esetleges bosszútól félnek. Ez a magatartás a megtáma­dott, a kirabolt egyén részéről negativ önvédelmi magatartás, melyen változtatni kellene. A tanulmányt végző egyetem 1775 áldozatot és 1225 szemta­nút hallgatott ki Milwaukeeban egy 316 ezer dolláros tanulmányi összegből, melyet a Law Enforce­ment Assistance Administration bocsájtott a rendelkezésükre. Az egyetem azt indítványoz­za, hogy az áldozatok és a szemtanuk bírósági tanuvallo­­mástételük idejére bizonyos fáj­dalomdijat kapjanak. STOCKHOLM — A helsin ki konferencián tett Ígéretei ellenére, a szovjet vezetés nem sokat változtatott a kelet-európai országokkal kapcsolatos politi­káján. A helsinki konferencia több mint egy évvel ezelőtt zajlott le. 32 ország vezetői találkoztak, s egy olyan egyez-Kelet-Európa), illetve a Szovjet­unió) mintegy ..ígéretet tettek" arra. hogy az információ szaba­dabb áramlását a Nyugat és a Kelet között lehetővé teszik, s mintegy kissé megnyitják túlsá­gosan zárt országaik kapujait. Szintén fontos szerepet kapott az utazás (avagy az emigrálás) megkönnyítése. Dollár: Welcome, kapcsolatok korlátozottak Amerikai újságírók egy évvel a Helsinki Konferencia után azt találták, hogy tulajdonképpen inkább a pénzük az ami ..welcome” — szívesen látott, mintsem ők maguk. Különösen a Szovjetunióban (a legutóbbi időben tett könnyítések ellenére) továbbra is túlságosan korlátoz­va érzik magukat és általában úgy érzik, mintha minden kelet-európai országban inkább ..kirakatokat" mintsem a való­ságot szeretnék nekik megmu­tatni. Magyarországon könnyebb de Kelet-Németországban fizet az tyságiró az őt kisérő személyért.. Romániában. Bulgáriában, Lengyelországban és Magyaror­szágon jobb a helyzete az amerikai újságírónak cs az emberek is közvetlenebbek hoz­zá. A/.opbiiü .^elet-Németor­mcnyt inak ala. amely a nyugat és kelet között jobb kapcsolato­kat szv Igalta A/ infláció áramlása Az i‘>73 augusztus 1-én aláirt egyezmény egyik lényeges pontja az volt. amelynek értelmében a szocialista országok (elsősorban szágban az az abszurd helyzet áll fenn. hogy a nyugati újságírót arra kötelezik, hogy egy hivata­los kísérőt fogadjon — akinek a szolgálataiért napi 52 dollárt (!) kell fizetnie — nyugati pénzben! Tehát ő maga fizet azért, hogy utazása során korlátozzák és ellenőrzik! Jellemző ez arra is. hogy a hivatalos falak gyakran leomla­nak a magánszemélyekkel törté­nő találkozások során. De nem mindenütt: Kelet-Németország­ban. vagy a Szovjetunióban egy ilyen ,,szarkasztikus" megjegy­zésre valószínűleg nem került volna sor. Magyarországról egyébként évente 200 000-300 000 em­bernek engedélyezik, hogy nyu­gati országokba utazhassanak. Még ez is kivételnek számit (jóllehet nem mindenki utazhat itt sem). Más kelet-európai országokban ritkaságszámba megy a nyugati utazás, különö­sen a Szovjetunióból vagy Kelet-Németországból nagyon kevesen utaznak még ma is a nyugati országokba. KANADAI REJTÉLY Egy egész falu lakossága eltűnt és soha nem került elő ANJIKUNI, Észak-Kanada — Anjikuni egy kis eszkimó falu volt, 30 főnyi lakossággal. Az első havazás után szinte lehetet­len volt megközelíteni a kis falut. Lakói nagyon kedves emberek voltak és az utolsó pár esztendő­ben sok barátra tettek szert a vadászok között, akik felmentek erre az isten háta mögötti helyre. Bár október után nagyon nehéz volt megközelíteni a falucskát, azért egy-egy ismerős felment, hogy meglátogassa ba­rátait. Azért volt az, hogy Joe Labelle, a prémvadász ott volt fenn 1930 novemberében. Mun­kája odakötötte és később elhatározta, fennmarad északon eszkimó barátaival. De a meleg fogadtatás helyett idegen, halálos csend fogadta. Ez nagyon furcsa volt Joe-nak, mivel ismerte az örökké zajos, beszédes eszkimókat. Még egy kutyaugatást sem hallott. Bement az egyik kunyhóba, ahol csak egy edényt talált a tűzhelyen, tele ennivalóval. A tűzhely hideg volt, a kunyhó elhagyott. Egy másik kunyhóban talált egy ruhát, amelybe csontból készült stoppolótű volt szúrva. Minden kunyhóban talált vala­mit, ami arra mutatott, hogy az eszkimókat valami ideiglenesen megállította mindennapos mun­kájukban. De senkit nem látott sehol; se emberek, se állatok. Hirtelen el kellett menni az egész lakosságnak? De a kaja­kok ott voltak az anjikuni tóparton. Joe-nak eszébejutott valami. Visszarohant a kuny­hókhoz. Minden egyes kunyhó­ban megtalálta a családfő puskáját, közel az ajtóhoz a falnak támasztva. Joe tudta, hogy eszkimó sehova sem megy el a puskája nélkül. De Joe nem látta verekedés nyomát. Nagyon megijedt, rosszat sejtett és elhívta a kanadai lovasrendőrsé­get. A rendőrök átvizsgálták az egész falut és a falu szélét, ahol megtalálták a kutyákat fákhoz kötve. Szerencsétlen állatok éhenhaltak. Most már a rend­őrök is rosszra gondoltak. Ők is tudták, hogy az eszkimók sohasem hagyták volna a kutyá­kat a falu szélén a fákhoz kötve. Egy dolog viszont nagyon furcsának tűnt. Volt egy sir a falu közelében, amelyet az eszkimók kődarabokkal jelöltek meg. A kődarabok szépen sorakoztak a sir körül, de a sir üres volt. A rendőrök arra következtet­tek, hogy az eszkimók két hónappal azelőtt tűntek el és azóta egyikük se ment vissza a faluba. Hónapokon keresztül kutat­tak az eltűnt eszkimók után, de semmilyen nyomot nem találtak, ami a faluból vezetett volna ki. A kutatás átteijedt a közeli falvak­ra is, abban a reményben, hogy esetleg ott megtalálják az eltűnteket. A kutatás sajnos eredményte­lenül járt, senki sem látta azóta Anjikuni lakosságát. TÉLEN A LEGJOBB EURÓPÁBA UTAZNI PÁRIZS — Majdnem min­den esztendőben megismétlődik ugyanaz a hiba az amerikai turistákkal: nyáron látogatnak Európába. Nyáron, mint a vándormada­rak, csoportokba verődve száll­nak át a tengeren s odaát a nagy sokadalomban alig láthatnak valamit abból, amit látni szeret­tek volna. Ezen kívül ott látják fél Ohiót, majdnem az egész Németországot (mint olasz turis­tát) és a tokióiakat. És a nagy tumultusban éppen azt veszítik el, amit olyan nagyon óhajtottak látni, az illető ország nevezetes­ségeit, egyéni szépségét. Télen gyönyörű Európa és annyi a látnivaló, amit nyáron lehetetlen programba venni. A koppenhágai Royal Balettet például a stockholmi és a bécsi szimfonikus zenekarokat, a pá ' zsi és a római operaházak* illetve azok előadásait, Lengy ország koncerttermeit, az alpe sielőhelyeket, a londoni képtára kát, téli kiállításokat, múzeu­mokat és a Földközi-tengert, mely télen is meleg, fürdésre alkalmas és nem túlzsúfolt. Nem igaz, hogy úgy kell öltöz­ködni Európában, mintha a yukoni aranymezőkre menne valaki. Amszterdamban alig marad meg a hó, s ha esik is, csak két-három napig. Az igaz, hogy egyik-másik európai országban a kelleténél többet esik az eső, de esik az Amerika egyes alacsonyabban fekvő államaiban is. Az is igaz, hogy Norvégiában olyan hideg van, hogy még a jegesmedve is sálat tekerne a nyaka köré, mielőtt kimerészkedik barlang­jából, de Oslo, Stockholm, Koppenhága tündököl a téli napsütésben. S még a nagy siközpontok is annyi szépséget kínálnak a téli turistának, hogy érdemes lenne egyszer nyár helyett télen láto­gatni oda. ARZÉN AZ ÓCEÁNBAN TOKIO -Japán hivatalos jelentés szerint 2,5 tonna mérgező arzén, sav került az óceánba Honshu szigetétől 7 mérföldre, egy japán és egy panamai teherhajó összeütközése után.Azonban sem emberélet, sem az óceán élővilága nincs veszélyben, u­­gyanis a baleset helyén az óceán igen mély, valamint az arzén mérgező hatása csökken az óceánban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom