Magyar Hiradó, 1977. január-június (69. évfolyam, 2-27. szám)
1977-01-06 / 2. szám
MAGYAR HÍRADÓ 9. OLDAL AUSZTRÁLIA MESSZE VAN! Irta: KUTASI KOVÁCS LAJOS Csaknem három évtizede már. hogy a nyugat-németországi menekülttáborokban tízezrek töprengtek azon, hová vándoroljanak ki, hol keressenek maguknak uj hazát, ahol életüket elölről kezdhetik és otthonukat felépíthetik. Távoli földrészek, tengeren túli országok neve merült fel úgy, mintha nem is döntő elhatározásról lenne szó, hanem egy hétvégi kirándulásról. Emlékszem baráti körben hangzott el először, hogy valaki közülünk Ausztráliába akar kivándorolni. — Ausztráliába? — csodálkozott rá egy másik, aki „amerikás” volt. — De hisz Ausztrália olyan messze van. Akkor már megfogalmazódott a hires ellen-kérdcs: — Messze? Mitől? Groteszkül hangzott, de ma már természetes: Ausztrália vagy akár Brazilia messze van, de — mitől? A távolságot földrészek között ma már nem mérföldekben, kilométerekben, hetekben vagy napokban számoljuk, hanem — órákban. Ha azonban nem repülőgéppel utazik az ember, hanem hajóval, megérez valamit a távolság varázsából. Brazíliából két hétig hajózik az ember Európába. Ausztráliából pedig négy hétig tart az ut Angliáig,akár a keleti, akár a nyugati irányba úszik a hajó. * Ausztrália bizony messze van. De nemcsak földrajzi értelemben. Legalább is ezzel a végső következtetéssel tettem le Nagy Kázmár könyvét ,,Az én Ausztráliám”-at. Az iró, aki jelenleg Londonban él és az angol BBC rádió munkatársa, több mint tizenhét évig magyar újságot szerkesztett Ausztráliában. Ausztráliáról irt kitűnő könyvét a budapesti Gondolat Kiadó hozta ki a „Világjárók” sorozatban — harmincnégyezer példányban. Jószemű újságíró és kitűnő tollú iró munkája ez a gazdagon illusztrált kötet. Nagy Kázmér reális közelségbe hozza Ausztrália rövid, izgalmasan érdekes történetét, sokféle etnikumból kialakult népét, a csaknem kipusztitott őslakókat, a sajátosan kiformálódott ausztrál társadalmat s néhány találó szint ad a magyar bevándorlókról is. Ausztrália partjait 1770-április 19-én pillantotta meg az „Ebdeavour” vitorlás fedélzetéről Cook kapitány, a legendás és tragikus végű angol felfedező. A hivatalos felfedezést azonban augusztus 22-től számolják, amikor Possession szigetén diszsortűz közepette fölhúzták az angol zászlót. Az első telepesek 1788. április 26-án érkeztek Ausztráliába. Ausztrália Anglia büntető-gyarmata lett. ahová elitélteket deportáltak. Nagy Kázmér rámutat arra. hogy a derportáltakat ma nár szinte nevetségesnek tűnő vétségekért szállították a távoli kontinensre — ahol az ember „csontjaiban érzi a távolságot és az elzártságot a világ többi részétől.” Az akkori Anglia rendkívül szigorú törvényei módot adtak arra, hogy a szigetország ily módon szabaduljon meg ember-feleslegétől. A lakosság egyharmadát még 1830-ban is fegyenc, egynegyede felszabadult rab, egynegyede már ott született s csak ötezer a bevándorlók száma. Nyilván az ausztrál társadalom sajátos képlete s az ausztrálok atitüdje ezzel magyarázható. „Anglia - de mégsem” — Írja könyve egyik fejezete fölé Nagy Kázmcr. A társadalom szerkezete, az emberi magatartás az, ami miatt Ausztrália messze esik nemcsak Angliától, Európa más országaitól, de még Amerikától is. Kívánkozik rá ugyan a „vidéki Anglia” meghatározás, de ez mégse fedi a valóságot. Mint minden társadalomnak, az ausztrálnak is van rokonszenves vonása éppúgy, mint visszataszító. Nagy Kázmér nem hangsúlyozza ki egyiket se a másik előnyére vagy rovására; igy érzékelteti igazán a másféleséget. Az európaiak Ausztráliában sem bántak jobban a benszülöttekkel, mint Észak- vagy Dél-Amerikában. Kegyetlenül megtizedelték őket s ez a rejtélyes nép a páratlanul gazdag ausztrál társadalom peremén húzódik meg páriaként. Hirt ad Nagy Kázmér könyvében a magyarokról is, akik a 19. században érkeztek Ausztráliába. A 48-as számüzöttek előtt, valamikor 1830 után érkezett Ausztráliába egy Fridman Izsák nevű magyar, aki eleinte kereskedő volt, majd megvetette az első zsinagóga alapjait. Negyvennyolc után az aranyásók között is akadtak magyarok. Ma az ausztráliai magyarok száma harmincezer körül van. Találóan rajzolja meg az „ausztrál tudat” kialakulását. Nagy Kázmér nem az ausztrál társadalmon kívül élt — bár csak „ausztráliai” volt —. hanem belülről figyelte ennek a társadalomnak mozgását, súrlódásait, ellentmondásait. Lehetne még Írni Nagy Kázmér kiforrott, minden feleslegestől mentes stílusáról, finom humoráról, a menekült uj-haza keresőkkel való mély együttérzéséről. Könyve messze túl nő az útleírás vagy a riport igényémirói munka a javából. Szent-Györgyi Albert, Selye János, Gábor Dénes, Lánczos Kornél, Kerényi Károly, Ata Kandó, Zilahy Lajos könyvei után ismét egy idegenbe került magyar szerző munkája jelent meg Magyaroszágon. A szellemi párbeszéd tovább folyik, építő, konstruktiv formában a külföldi és az otthoni magyarok között, az igazi értékek kölcsönös megbecsülése jegyében. (Needham) KÖNYVEKRÖLOLVASÄSR0L Könyvtárakban az ember érzi azt a hatalmas tőkét, amely egyre magasabb kamatot fizet. (GOETHE) Mindig nehezen válók meg a könyveimtől és nem szívesen hagyom el a könyvtárakat. Már régen kétségbe estem volna könyvek nélkül. (SCHOPENHAUER) Könyvre, mindig több könyvre van szükségünk. Nem karddal, hanem a nyomtatott betű segítségével győzi majd le az emberiség a hazugságot és az igazságtalanságot, hogy megvalósítsa a népek közötti békét. (EMILE ZOLA) Akinek sok a könyve, de egyikben sem mélyed el, úgy jár, mint a fösvény, aki egyre csak halmozza kincseit. (FR. RÜCKERT) Ha jól olvasunk, a betűkből uj világ születik lelkűnkben. (NOVALIS) Azok közül a világok közül, amelyeket az ember nem kapott ajándékba a természettől, hanem szelleme segítségével maga alkotott — a könyvek világa a legnagyobb. (HERMANN HESSE) A jó olvasó tovább szövi a szerző gondolatát. Egyetlen költő sem adja a kék eget, csak neki támasztja a létrát szép földgolyónkról az égi tájnak. (EIGENDORFF) Azt a könyvet, amelyet nem érdemes kétszer elolvasni, kár egyszer is kézbe vennünk. (K.J. WEBER) NAPLÓ KITEKINTÉS Lett volna jövőd, emberiség, ha nem tisztul ki néha az ég és a mélyből pondró-szemünk sohase néz föl: ha nem indul túl, túl, túl a csillagokon is túl? FALUSI FÖL VONULÁS Ballagnak vaskos prózát itt a végen a férfiak. • Verses mondókák szökellését nyiizsgik ott elől az iskolások. És lyra s lyra fölpróbálkozik élűiről cérnaszálu nótaszó el-elnyulva, félrecsapódva, ahogy rég sárkányt eregettünk. Megiratlanul, de nem vigasztalanul vonul a járdaszélén álló hő tanú szikesedő szivében történelmével a szívós nép. Illyés Gyula NŐK SZAVA Ha joga van a nőnek a vérpadra lépni, akkor a szónoki emelvényre is legyen joga. OLYMPE DE GOUGES Állítsák vissza az egyenlőséget a férfi és nő között, biztosítsák a nőknek a munka szabadságát és nyissák meg előttük azokat a hivatalokat, amelyeknek betöltésére megfelelő képességekkel rendelkeznek A FRANCIA NŐK PETÍCIÓJA A NEMZETGYÜLESHEZ 1789-BEN Semmiféle értelmes ok nem szol amellett, hogy a nőnek miért csak .a feje vegyen részt az egyenjogúságban, és miért ne vegyen részt a szive is, miért ne legyen meg a nőnek is az a szabadsága, hogy adjon és kapjon, mint a férfi. MATHILDE REICH ARDT-STROMBERG Kutasi Kovács Lajos
